Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-16 / 11. szám

Szeged, 1917. 7 borkereskedőtől 6000, egy utzótól pedig 26.000 koronát loptak. A rendőrség -erélyes nyo­mozást indított a. tettesek kézrekerrtésóre, ,iv,g szombaton és •vasárnap végre egy egész bunda kézrekerült. Eddig 10 embert tartóz­tattak le, akikről megállapította a rendőr­ség, hogy együtt dolgoztak. Miután a nyo­mozás szálai Zenára vezetnek, dr. Borbóla Jenő rendőrkapitány több detektív vei Zene­tára utazott, (hogy folytassák a nyomozást. — Internáltak halála. Vasárnap két internált halt meg a rendőrségi szu-terémben. Az egyik Rotdston Olivér angol nyelvmester, a másik Olaríu János -romám hadi mun kás. Mikit in­ternáltak a rendőrség szu-terénjébe® étkez­tek és ott is laktak. A hadinaunkás a szóm­ba tról vasár-napra virradó éjszakán, a nyelv­mester vasárnap délelőtt íhalt. ;me-g. A -meg­ejtett boncolásnál mélgálla-pitották, hogy -a két internált halálát sziv'bénulás olko-zta. — Ma'omtür. A Délibáb-utcai Márer-malom­1*>] vasárnap délután 2 órakor tüzet jeleztek. A kivonult tüzoltósáig hamarosan el-altotta a t-uzet ugy, -hogy miindössz-e egy zsák paprika égett el. — Kedden egy nagyszabású detektív sláger, 'A sárga felöltő kerül szúrnre a Korzó-mozi­ban. Ez a rendkívül izgalmas detektivdráma messze tulszámyaja az eddig bemutatott d-e­tefctivfilmeket, ment nemicsak érdekes, ha­nem művészileg vain a darab -meséje is -meg­konstruálva. A fényes Ikisérő -műsor kereté­iben a többek között a Parancsra hadnagy cimü bájos vígjáték is szerepel. — Lolte Neumann a legkedvesebb német ifilniímüvésrznő lép -fel kedden az Urániában egyik legjobb -szerepében, a Tövisben ei-mü érdekes, fin-om drámában. A gyönyörű mű­sort kacagtató vígjátékok egészítik ki. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi nyelviskolában. Telefon 14—11. gj URÁNIA Ü 1— Magy. Tudomángos Színház •53 m YTT Kedden, január 16-án legújabb filmattrakciója TOU Dráma 4 részben. Finom és megható filmdráma! Előadások pont 5, 7 és 9 órakor. gyermekjegyek csak az eisö előadásokra érvényesek. — Jegyek előre válthatók 3 órától fogva. Vámpolitikánk a háború után. — Előadás a kereskedelmi és iparkama­rában. — Nagyszáma és előkelő közönség előtt tar­totta meg vasárnap délután Vágó József, a bu­dapesti kereskedelmi és .iparkamara ügyvezető titfc-ára előadását a vámpolitika legfontosabb problémáiról. Az előadót, aki -a kormány és az összes magyar közgazdasági -érdekképviseletek megbízásából a Magyar Vámpolitikai Közpon­tot megszervezte ás -négy esztendőn át vezette -s -e minőségében ,a vám és külkereskedelmi kér­dések legkiválóbb szakértői so-rába került, rö­vid -bevezető bes-z-éd kíséretében dr. Tonelli Sán­dor ka mari tüflaár mutatta -be a közönségnek. Vágó József előadásában mindenekelőtt arra a fontosságra utalt, -amellyel a vámpoli­tikai problémák a nemzetközi érintkezésben bír­nak, mindamellett óv.-a int a vámpolitika ha­tásainak túlbecsülésétől Kifejtette aztán -a vámpolitika állását a háború előtt és -ország­ról -or-sizá gra m-e-nv-e jellemzte azokat -a tör-e-kvé­sőket és ható okokat, amelyeik az egyes orszá­gok (külkereskedelmi politikájában kifejezésre jutottak. A mai helyzetet véve alapul legfontosab­bak azok -a. tervek, amelyeik ná-lunk és ellen­ségeinknél .is felmerültek, h-ogy a szövetséges államokat a háború után kereskedelem- és vám­politikai .szempontból állandó jelegű -szövet­ségbe foglalják össze. Legismerete-sebb -e ter­vek közül -nálunk Naumunn német birodalmi­gyűlési képviselőnek Mitteleuropa nevű javas­lata, amely a k-özpon'ti hatalmakat, -sőt -a velük szövetséges kisebb álila-mdkat is egységes véde­kező jeilegü vámterületben kívánja összefog­lalni. Nau mannak ez ,a. terve, amely különösen a laikus közönség részéről nagy -tetszései ta­lálkozott, osaik vállasa veit azokra a fenyegető­zésekre, amelyeik -a® antant oldalán a liáboru első pillanatától kezdve állandóak voltak, hogy t. i, a gazdasági háborút a -békekötés után is folytatj-álk és nemicsak katonailag, de gaizda­-ságilag is tönkretesznek bennünket. -E törekvé­sek Thérg francia uemze-tg-a.zdás-znak vám­uniós javaslatában és -az antant párisi gazda­sági konferenciájában -csúcsosodtak ki. Noha « k-oriíere-n-cián a® antant legkiválóbb -gazd-aisági -szakemberei vettek részt, Viágó ugy véli, Ihogy a terv kivihetetlen. Érvek és -okok egész soro­zatával apróra igyek-ezett kimutat ni e liarei határozatok k-i-látástalamágát, anélküli, azon­ban, h-ogy lekicsinyelte volna a túlsó -oldalon megnyilatkozott -törekvéseket. Nézete szerint a békeszerződésben kell majd gondoskodni arról, hogy a háborúnak gazdasá­gi eszközökkel való folytatása meg gát oltass ék. Nem hiszi azonban, h-ogy ez máskép -sikerüljön, mint az antant vámmegíkülönböztető terveihez llia-s-ou-ló törekvéseiktől való tartózkodással a ma­gunk részéről is. Rámutatott -arra, hogy külön­ben i-s a Középeurópa jelszavával fellépett vámuniós -és vámprefer-enciá-s eszmék -megva-ló­-sitiás-a milyen leküzdhetetlen- közjogi és vám­,technikai nehézségekbe ütköznék, mennyire pro­vokálná ellenséges magatartásra s vámpoliti­kai retorzióikra nenucsak az ellenséges, hanem a -semleges álitalmokia>t is. Végül kimutatta, h-ogy iKözépeurópa vámpolitikai terén való létreho­zatala az ebben résztvevő -államok egyikére nélzve sem járna jelentős gazdasági előnnyel. Etilénben sokat remél — bizo-nyos előfeltételek -megvalósítása esetén — a -szerződéses vámte­rülettől ós Német-ország gazdasági közeledé­sétől, amelynek vám,politikai programját köze­lebbről i-s vázolta. Előadását a-zokniaík az előre,láthatóan bekö­vetkező vámpolitikai változásoknak az ismer­tetésével fejezte be, amelyeik Ausztri-a-Magyar­-ország külikere-sk-edelini politikáját lényegesen befolyásolni fogják. -Kiüilöriiösen a keleti álla­mokkal szemben követendő magunktartására nézve adott elő megszívlelendő tan-ulis-ágokat a múltból és külkereskedehni p-ofllitilkánk -legfőbb céljaként arra utalt, hogy minden rendelkezé­sére álló -eszközzel kivitelünk fejlesztésén kell majd igyekeznünk, mert megromlott valutánk­nak e.z lesz a legegészségesebb és legtermésze­tesebb iszaniálója. Az előadásért, amelyet -a nagyszámú kö­zönség élénk tetszéssel fogadott, a kamara -ne­vében Vágó Józsefnek Weiner -Miksa alelnök -mondott köszönetet. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 műsor: KEDD: Három a kislány. Énekes játék. Pá­ratlan, liáromharmado-s. SZER-DIA: Mágnás Miska. -Operett. Páros, egyharmados. CSÜTÖRTÖK: (Farsang Szinmü. Páratlan, kétharmados. PÉNTEK: Először A csárdáskirálynő. Ope­rett, Páros, háromba,rima dos. SZOMBAT: d. u.: -Ifjúsági -előadás. Velencei kalmár. Szinmü. SZOMBAT ESTE: Másodszor -a Csárdáski­rálynő. Operett. Páratlan, egyharmados, VÁSÁRNAP d. u.: János vitéz. Daljáték. VASÁRNAP ESTE: Harmadszor. Bérlet­szünetben A csárdáskirálynő. Operett, tvitlya' —#1 t-e - •* ­Hmgverseuy a Korió-moiiban, Szűkös határok köat mozgó zenei éktüu­ket a Korzó-mozi, ma rendezett hangverse­nyével ólénkitette. A koraiéért iránt -nem -nyi­latkozott -meg teljes érdeklődés, .noha -a mű­sorban Környei Bála neve -szerepelt. Két elő­adó közreműködője volt a hang versenynek: Fényes Erzsi és Kör-nyey Béla, Az énekesnő most lehet- a pálya kezdetén, -mag az énekes most van művészetének delelő jón. Környey Béla már -a 'beérkezettek első sorában foglal helyet, -művészeté a legértékesebbek közül való, -míg -Fényes Erzsi mo-st törekszik elhe­lyezkedni az énekesnők táborában. (Hangja n-agy terjedelmű, iskolázottsága az átlagom­felül álló, de hangjának nem igen van fénye, melegsége. A fizikai erő dominál be-nra-e, nem pedig! az 'érzék kÖzvetlenségle. Tmmúhmiser­ből Erzsébet belépőjét, Troubadour-ból -Leo­nora inagy áriáját, majd ráadásul Dienzl „Liliomszál" ci-mü daliát, A közönség rokon­szenvesen '-fogadta szereplősét és minden szá­mát megtapsolta. Mon-dan-u-nk -sem kellene ta­lán, h-ogy művészetéhez méltó, -szenzációs -si­kerben volt része Körn-y-ey Bélának. A közönség eltelve a gyönyörűségtől, hallgatta ragyogó fé­nyű, melegséggel teljes ten-orját és legmaga­sabb kulturáju énekelőadását. Amit ő produ­kált, az szint-i-szta művészet vol-t, A Bajazzólc­-ból Canio áriáját, Tosca-ból Cavarodossi bucsu­áriáj-át, a Hugonották-ból Raul' románcát éne­kelte lágy és magasiszárnyalásu tenorjával és az énekművészet. megejtő brav-urjával. Egy-egy énekszáma után percekig zugo-tt a taps, a kö­zönség a legteljesebb -elismeréssel ünnepelte és honorálta a nagy magyar művészt, aki műso­rát a JStretta" brill ián s előadásával toldotta írneg. A (hangverseny két közreműködőjét Flei­scher Antal, -a királyi Operaház karmestere kísérte zongorán. Mint (kísérő is művész­nek bizonyult. Az -alkalmazkodási képesség leg­javával végezte feladatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom