Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-16 / 11. szám

MLM: AGfcABölW® A tí Szeged, 1917. január 16. mondjuk, — a beszerzett mennyiség fejenként és havonkint számítva egy kilogramm. Köteles azonban minden iháztartásvezető szalonna és zsirkészletét a városi közélelmezési hivatalnak február 15-ig levelező-lapon bejelenteni. A bejelentéskor közölni kell a nevet, családtagok számát, utcát, (házszámot és külön részletezve, ihogy mennyi a szalonna- és zsirkészlet. A havonkinti és fejenkinti fél kilogrammos fejkvótát az Országos Közélelmezési Hivatal rendeletére állapította meg Balogh Károly, a jelenleg meglevő készlet alapján, Ha ez a készlet ugy fog növekedni, hogy a fejkvótát emelni lehet, ez a kvóta-emelés nyomban megtörténik. Erre azonban jelenleg alig van remény, ímert a mostani 60.000 kilogrammnyi készlethez még mintegy 80.000 kilogramm zsirt kell szerezni, hogv a fél kilogrammos mennyiséget biztosíthassa a közélelmezési hivatal a közellátásra szoruló lakosságnak. A tanács a bejelentéseket tudomásul vette. A lakosság zsirelilátásának biztosítására vonatkozólag kérdést intéztünk Balogh KAroÜy pénzügyi tanár*,sosiho.z, aki a következőket mond ta: — Első és legfontosabb feladat pontosan megáll lapítani, kik azok, akik zsir tekintetében közeUAtáara szorulnak. A mostani kvóta-megátlatpitás ugy történt, bogy a kíiilterületi lakosságot egy nagyon csekély százalék kivételével ellátottnak vettük. Itt ugyanis ,a legszegényebb ember is igyekezett ós tudott a saját JházisziiA séglete biztosítására legalább egy darab sertést — ugy, ahogy — ki hizlalni. Ezenkívül a város tehetősebb polgárait szintén ellátottnak számítottuk. A .pontos megállapítás lehetőségéért ,szükséges azonban a készletek pontos bejelentése. Ennek bejelentésére — hangsúlyozom — mindenki köteles. — A közfogyasztásra eddig beszerzett szalonna és zsirmennyiséjget március elsejétől kezdödŐleg fogjuk szigorít utalványrendszer alapján árusítani. Az utalványrendszer pontosságának betartáséiért igénybe vesszük & bevásárlási könyvecskéket is. Mindenesetre gondoskodni fogunk arróli, bogy a közönség minden tolongás és tülekedés nélkül juthasson az őt megillető zsir mennyiséghez. A tanácsot már most megkeresem, bogy a város minden kerületében jelöljön ki két, de a legrosszabb esetben legalább is egy elárusító helyet. Legalkalmasabbak leünénelk erre a célra az iskolák. A tolongások elkerülése végett minden valószínűség szerint saálmozott utalványokat fogunk kiadni és előre közöljük, mely sorszámmal milyen napon! és hol lelhet zsírért jelentkezni. Szóval a multak tapasztalata inak igénybevétele mellett mindén eszközzel azon leszünk, bogy minden fölösleges áesorgástól és torlódástél .megmentsíik és megkímélj ük a közönséget. A Délmagyarország telefonja1 Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal Rí. öernburg a német kereskedelem jövőjéről. — Az élelmezés kérdése és a szabad kereskedelem a háború után. A- német kereskedelem jövőjéről igen érdekes beszédet tartott Dcrnburg .a „Zentralverband des deutscheu Grosshandels" ülésén. Ezt a ránk nézve is tanulságos, nagyórfdekességü beszédet it.t közöljük: — Több mint két éve elzártam minden tengertől, a német külker,askedelemmek csak az ,a szűk tér állott rendelkezésére, amelyet ellenségei meghagytak számára, illetve amelyet nem tudtak elvenni tőle. De ez a kereskedelem sem volt szabad kereskedelem. A német cégeket (valamennyi ellenséges külföldöm bezárták, magyobbára likvidálták, házaikat és telkeiket, jófekvésü kikötőhelyeiket és efféléiket elárverezték, sőt némely országban annyira mentek, hegy elégették üzleti könyveiket. A semlegeseket ellenségeink sajtóizga tás és rágalom, kapzsiság 'és önzés fölkeltésével uszították ellenünk. Ilyképpen a (hírhedt j párisi program első része teljes megvalósulásához közeledik. Még akkor ás .nagy káraink lesznek, ha ezen program második és harmadik részének nem is lesz (nagyobb hatása, mint az elsőnek ha ezek a részek egyáltalán a végrehajtás stádiumába jutnak. Ennek a két résznek azonban az a célja, hogy [Németországot a háború után is kizárja a világkereskedelemből és a német tengerentúli ke resködelmiet tartósan megsemmisítse. Ebben a tervben eddig sok ellenségünk, de .mégsem a többsége ért egyet, ifőkép a sovinista angol gyarmatok ajzoki, amelyek: eilfogjiák tűrni alnémet árut, de nem a német kereskedőt. Ezek végleg el akarják zárni a német, tőkét a részvételtől és kikötőiket ia német hajózás elől. De a dolgok természetének volt rá gondja, hogy az esetben se egyék mag .a levest olyan foi\ rón, mint ahogy a párisi ' boszorkánykonyhán megfőzték ós azok ,az emberek, akik túllátnák az orrukon, már ma ás amiatt aggódnak, vájjon a Németország ellen tervezett eljárás nem fogja-e őket jobban .megkárositani, mint magát a német kereskedelmet? A helyzet Németországra nézve egyáltalán nem reménytelen. lUgyiamákkor, amikor a német külkíereske delem nagy szorongatásnak van kitéve a birodalom határain belül is olyan a helyzet, amely a kereskedelemnek nem kedvez. Itt ki nem fejthető okokból Németországban egyáltalán nem volt meg a gazdasági előkészület a háborúra. Amennyiben ma még egyáltalán vannak behozatali javaink, azt a mi nagykereskedelmünk előr\elcn\ásának, tőkeerejének és válalkozó szellemének köszönhetjük, amint az is a nagykereskedelem érdeme, hogy ia háború kitörése utáni is az ilyen árukból még tekintélyes, sőt hatalmas tömegeket sikerült behoznunk. Tévedés volna, ha a kül- és 'belkereskedelem abban a hitben ringatná magát, lliogy a háború befejezése után ott lehet ismét kezdeni a dolgot, ahol a háború kitörése lelőtt abbamaradt. Az állami szabályozás nemid-, szere csak azokra az árukra alkalmazható, amelyek nincsenek kitéve (romi,ásnák .és sem az értékesítés, sem a megőrzés tekintetében nem támasztanak különleges követelményeket. IE téren nagy feladat vár a nagykereskedelemre. Németország és szövetségesei közt haI marosan szerződésnélki'di állapot következik be, mivel 1917. december 31-én egynek a kivételével valamennyi kereskedelmi szerződésünk lejár. Eszerint alkalom kínálkozik hatalmas alkotó munkára. A jelszó más nem lehet: védővám vagy szabadkereskedelem, mert a világ differenciáltabbá lett és a ikülömböző termékek oly sokféle feltételtől függnek, hogy gen finom 'és külömböző eljárásra szorulnak. Ami a mezőgazdaságunkat illeti, nagyon kérdéses, vájjon az élelmezés kérdése egyáltalán vállu^ik-e még valaha a kereskedelem abszolút szabad tevékenységévé. (Mind több hang ha,latsaik ugyanis, amely ezt ellenzi. iMi történjék ezen a térem, nem fejthető itt ki. Hozzáértő és kíméletes kéz ikalt Itt ,is. A kényszerűség arra indította Németországot hogy igen sok külföldi termék helyett szurrogátumot használjon. Nagy főkét használtunk föl arra, hogy ezeket a pótszereket tartósan Németországban termeljük. Nehezen határozhatjuk el tehát magunkat .arra, hogy ezeket az iparágakat egyszerűen azért öljük meg, liogy az eredeti szükségleti cikkeket minden további nélkül rajta hagyjuk a szabad listán. Az egyes országokkal való gazdasági összeköttetésünk összképének ia .mérlegelése olyan feladat, amelynek a zöld asztalnál való megoldására még a legderekabb hivatalnokaink sem lesznek egymagukban' képesek. Egyes •tóteleknél bizonyára nagyobb engedményeket fogunk tenni a szabad kereskedelemnek, viszont egyes pótszereinkkel szemben eddigi elveink feladásával a védővámhoz nyulunk. , A német kereskedők egybehangzó véleménye szerint mindezen dolgok 'keresztülvitelére sem a maguk, sem a hatóságok szervezete nem elegenidő. (Szükségünk lesz gazdasági hírszolgálatunk átalakiitására és uj rendezésére. Konzuljaink szolgálatával meni vagyunik teljesen megelégedve. Atkáik kereskedelmileg nincsenek kellően kiképezve, nem is felelhetnek meg. Minden téren a szervezkedésre kell magunkat vetnünk, hisz ia német szervező képességet a külföljl minden elismeréssel illeti. De az organizáció sokszor igen hiányos. Kevés hajlandóságot miitatott eddig a szervezkedésre a német nagykereskedelem. A német nagykereskedőnek eddig mindig az volt a büszkesége, hogy mint önálló egyéniség a saját erejéből ós kezdeményezéséből alkosson nagyot és kiválót. Ezen tulajdonságok épségbentiartásóval azonban a nagykereskedelemnek is szervezkednie kell, mert csak igy oldhatja meg a maga becsületére, az ország ós a közérdek javára azokat a fontos gazdasági problémákat, amelyek Németország jövőjét jelentik. !-izzótestek és üveghengerek f nveri és Auerégőkre legjobb minőségben FONYO SOM A, világítási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165 A „TUNGSRAM"-lámpa gazdaságos, mert tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje mindenütt a „Tungsram" védjeggyel ellátott lámpát gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T Újpest 4