Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-12 / 8. szám
Siaged, 1917, január 12. tlÉLMAG Y ARORS2ÁG Folytatni fogjuk a háborút a becsületes béke kivívásáig. — A központi hatalmak jegyzéke Bécs, január 11. Gróf Czernin Ottokár külügyminiszter az amerikai Egyesült-Államok, a semleges hatalmak ós a Szentszék itteni képviselőjének jegyzéket nyújtott át, amelyben (külügyi kormányunk, korábbi1 békeajánlatának az ellenfelék részéről való visszautasítása folytán előállitt helyzettel foglalkozik: A császári és királyi külügyi kormánynak volt szerencséje e hó 5-ikén az amerikai Egyesült Államok kormányának szíves közvetítésével megkapnia azt a választ, a melyet a vele szemben hadiállapotban levő államok múlt hó 12-likén kelt jegyzékére adtak, amely jegyzékben a császári és királyi külügyi kormány épugy, mint a vele szövetséges hatalmak késznek nyilatkozott a béketárgyalások egyengetésére. A szövetséges hatalmak kormányaival egyértelmüieg a külügyi kormány nem mulasztotta el, hogy az ellenséges kormányok feleletét beható vizsgálat alá vegye, mely a kővetkező eredményekre vezetett: Ama ürügy alatt, hogy a négy szövetséges hatalom javaslata nélkülözi az őszinte séget és hogy a javaslatnak nincsen jelentősége, utasítják vissza az ellenséges kormányok, hogy a javaslatba beiemenjenek. Azzal a formával, amellyel közlésüket tették, a hozzájuk Intézendő választ lehetetlenné teszik. A császári és királyi külügyi kormány súlyt vet arra, hogy a semleges hatalmak kormányait felfogásáról tájékoztassa. Az ellenséges kormányok felelete kikerüli a Háború bevégzésére irányuló lehetőségek mérlegelését és arra szorítkozik, hogy újból azokat az eseményeket fejtegesse, melyek a háborúra vezettek és hogy kifejtse saját katonai helyzetét, vélt erejét és a békejavaslat állítólagos indító okait. A császári és királyi külügyi kormány nem akar jelenleg ujabb szóharcba bocsájtkozm a háború előtörténetéről. Meggyőződése szerint az egész igazságosan és elfogulatlanul itélö emberiség szemében a kellőképen és megcáfolhatatlanul kifejtette, hogy melyik oldalon keresendő a háború kitörésének biime. A ml részünkről Szerbiáihoz Intézett osztrák-magyar ultimátumot illetőleg a monarchia azokban az években, amelyek ezt a lépést megelőzték, elegendő bizonyítékát szolgáltatta türelmének, Szerbia fokozatos ellenséges és agresszív szándékaival szemben, mindaddig a pillanatig, amikor végül a szarajevói elvetemült gyilkosság a további engedékenységet tehetetlenné tette. Ama kérdésről, hogy a katonai helyzet melyik részen erösebb, a vita csak meddő lehet. Ezt a kérdést nyugodtan átengedjük az egész nyilvánosság ítéletének. A hadiaz anfanf elutasító válaszéra. — célok összehasonlítása eldönti a kérdést. A központi hatalmak védelmi harcot kezdtek. Ellenségeink háborús céljai között ott van a monarchia megrablása, Elzász-Lotharingia visszahóditása, Törökország feloszlatása, Bulgária csökkentése. A tervek megvalósításától egyre távolodnak. Az ellenséges kormányok amaz állítása, hogy javaslatunk egy háborús manőver, békefeltételehik ismerete nélkül, feltevés — a bizonyítás tehetősége nélkül. A külügyi kormány és a vele szövetséges hatalmak ajánlatukat a béketárgyalások megkezdésére őszintén és lojálisán tették. Ellenfeleink anélkül, hogy elleninditványt tettek volna, visszautasították. A császári és királyi külügyi kormány megállapítja, hogy ő maga és a vele szövetséges hatalmak kormányai késznek nyilatkoztak, hogy az ellenséges kormányokkal való szóbeli eszmecsere utján a háborút befejezzék és hogy csupán az ellenfelek elhatározásától függ, hogy a bókét lehet-e egyengetni, vagy se. Isten és emberiség előtt a külügyi kormány elhárítja a háború folytatásának felelősségét. Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak azonban nyugodt bizakodással és igazságuk tudatában fogják folytatni a küzdelmet, amig oly bókét ki nem küzdöttek, amely saját népük létét, becsületét ós fejlődési szabadságát biztosítják és az összes államoknak lehetöve teszik, hogy teljes egyenjogosultsággal közösen dolgozzanak a nagy kulturfeladatok megoldásán. A jegyzék végén külügyi kormányunk arra kéri a követeket, hogy jegyzékünket saját kormányukkal közöljek. Berlin, január 11. A Wotff-ügynökség jelenti: A semleges államok itteni képviselőjének jegyzéket kézbesítettek, amely kifejti a német kormány felfogását arról a helyzetről, amely ellenfeleink eluíasitó válasza folytán előállott. a.............. ...................... ......... A ROMÁN KIRÁLY A CÁRNÁL. Zürich, január 11. Szentpétervárról jelentik a Havas-ügynökségnek: A román király, a román trónörökös és Bratianu miniszterelnök meglátogatta a% orosz cárt a főhadiszálláson. Iliescu tábornok a romén hadseregről. Genf, január 11. Iliescu román tábornok kijelentette egy ujságiró előtt, hogy a román hadsereg súlyos veszteségei ellenére is bizalommal várhatja a jövőt, mert ha a hadsereg az orosz haderő mögé vonul és kipiheni ougát, ismét harcrakész lesz. POLITIKAI HIREK. * Bécsből jelentik: A király ma kjülönkihallgatáson fogadta Frigyes főherceg tábornagyot, dr. Hussarek osztrák közoktatási minisztert és gróf Goluchowskyt, a monarchia volt külügyminiszterét. Budapestről jelentik: A parlament eddig tervezett munkarendjében lényeges változtatás történt. Eredetileg azt tervezték, hogy a kormányjelentést veszik tárgyalás alá, most azonban a Ház elnöksége elhatározta, hogy a csütörtökön benyújtott miniszteri javaslatok fognak előbb érdemleges tárgyalás alá kerülni. Az ülések 23-ikán kezdődnek, tekintettel arra, hogy Simonsits alelnök Berlinibe utazik a parlamenti elnökök tanácskozására és az érdemleges tárgyalások fokozott munkáját Szász Károly egymaga nem volna képes ellátni. Elenzéki körökben este jutott köztudomásra az az ujabb diszpozíció és nagy feltűnést keltett. Azt állítják, hogy a kiegyezési provizórium dolgában a kormány lekötötte magát és nogy időt nyerjen, azért történt a változtatás. Munkapárti körökben határozottan cáfolják ezt a kombinációt. A kormány nem kötötte le magát a kiegyezési kérdésben és csupán azért szükséges a miniszterek javaslatainak letárgyalása, mert a vasúti adó emelése sürgős, mivel Ausztriában is hasonló intézkedés készül. Bécsből jelentik: Politikai körökben hirlik, hogy a reichsrath összehívása a közeli napokban meg fog történni. A német nemzeti .párt vezetői ebben az ügyben hoszszabb tanácskozást folytattak Clam-Martlnic miniszterelnökkel. BESSZARÁBIA ELLEN. Lugano, január 11. A Corriere delta Sera-nak jelentik Párisból: A római konferencia nem gyengítette azt az érdeklődést, mellyel Párásban a román harctér eseményeit követik. Az ellenség makacs támadásai nem hagynak kétséget az iránt, hogy mi Hindenburg célja. A Szereth-vonal áttörése céltalan lenne, ha nem ugy- fognók fel, mint további nagy, Besszarábia ellen irányuló hadmüveletek bevezetését. Ha az ellenség nem restelli a fáradságot és átkel a Szerethen, az oroszok csak a Pruth előtt állithatják meg. Ez a nagy erőlködés a németek részéről csak azzal magyarázható, hogy Besszarábiát, Oroszország magtárát akarják megkaparitani. A román háború első idejében szorongva várták az orosz segitséget, később azt remélték, hogy az oroszok legalább a németek előrenyomulását fogják megakadályozni. Az utóbbi hetek eseményei beigazolták, hogy az oroszok a kétségtelen ellenséges túlerő elől hátrálni kénytelenek, ép ugy mint két esztendővel ezelőtt Lengyelországban. Az ellenség túlereje főleg fegyverekben nagy. Az ember azt az impressziót nyeri, hogy az oroszok képtelenek hathatósan támadni, mert nincs elég lőszerük. —uu-flbbwmtefaosssl