Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-25 / 19. szám

I Szeged, 1917. január 2fi. DÉLMAGYARORSZÁG részesülni és ott üzleti összeköttetéseket akar­nak létesíteni, ugy a szállítóeszközök, mint minden egyéb tekintetben a Magyar Árufor­galmi Irodánál Budapeten (Y., Béla-utca 6.) nyerhetnek felvilágosítást. — Karácsonyi üdvözlet japán hadifog­ságból. Nacsa Pál, szegedi származású hadi­tengerész Csingtau védelménél japán hadi­fogságba (esett. Fogságba jutása után levele­zőlapot küldött szegedi hozzátartozóinak. Azóta nem érkezett róla hír. Most ismét élet­jelt adott magáról a szegedi fiu. 1916 október 18-áról keltezett képeslapon tudatja, hogy Aimogahorában van fogságban és kellemes karácsonyi ünnepeket kiván, — Milliós betörés a fővárosban. Buda­pesti tudósítónk telefonálja: Wilheim Pál fő­hadnagy Falk Miksa-utcai lakásába ismeret­len tettesek betörtek és 700.000 korona ér­tékű váltót, értékpapírt és letéti jegyet vit­tek el. — Milliós szélhámosság Berlinben. Ber­linből jelentik: A berlini rendőrség méretei­ben és külső körülményeiben a hírhedt Huni­berí asszony esetére emlékeztető szélhámossá­got fedezett föl. A csalásokat, amelyek milliós összegekre rúgnak, Kupferné Helnemann Meta, egy lipcsei özvegyasszony és leánya követték el, akiket letartóztattak. A háború kitörése után az asszony Berlinbe költözött és a tőzsde épületében helyiséget bérelt, ahol mindenféle közhasznú cikkel, mint kenyiórjegytartókkal és más tömegcikkekkel kereskedett. Az üzlet jól inent ugyan, de Kupferné vagyonra vágyott és megalapította az „Élelmiszer- és hadiszü­séglet-beszerzési társaság, Kupfer M, G." cé­get, amelynek tulajdonosául, minthogy va­gyontalansági esküt tett le, a leányát jelentet­te be. A vállalathoz sikerült megnyernie a ke­reskedelmi *és társadalmi élet előkelősége,inak részvételét, akikkel megszédítette a hirtelen meggazdagodásra vágyó emberekert. Az üzlet vezetéseiért Kupferné ihavonta ezer márka fize­tést kapott. Az alaptőke után járó kamat okát és résznyereséget a csendes társak pontosan megkapták, ami mind több embert csábított a társulásra. Kupferné fényűző életmódot foly­tatott, hétszobás lakást bérelt csodás berende­zéssel. Akik az üzletből kiléptek, azokat a tö­megesen jelentkező uj társak részvényjegyzé­séből fizette ki. A milliókat forgalmazó üzletet Kupferné igy tudta íentartani, asmig a szél­Mégis bekövetkezett az, amit tőlünk lehetőleg igyekeztünk elkerülni s amitől szerettük volna kedves, hü vevő­közönségünket megkímélni. Olyan példátlan módon drágultak az összes gyártási nyersanyagok, munkabérek, szál­lítási költségek, hogy csak emberfeletti nehézségek­kel tudjuk a Diana-sósborszeszt régi kiváló minő­ségében és erősségében a közönségnek adni. Nem lesz ember, aki nem ismerné e súlyos viszonyokat, s aki ne találná ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak, hogy a Diana-sósborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd elkövetkezik a béke és ismét helyreállanak a háború előtti állapotok, akkor mi is sietni fogunk érvénybeléptetni közönségünk részére azokat az eladási arakat, melyek régebben fennálottak. Ezidőszerint a kis üveg Diana-sósborszesz ára K 1.30 ,nagy » „ » w 3.50 legnagyobb „ „ „ „ 7.­DIANA kereskedelmi r.-t. Budapest, V., Nádor-utca 6. hámosság kiderült. Kupferné körmönfonton csalta lépre az embereket, köztük ismert ke- I reskedőkeit és állami hivatalnokokat. A meg­tévesztésig hü állami nyomtatványokat készít­tetett, hamisított (bélyegzőkkel és igy szabá­lyosan kiállított állami megrendeléseket mu­tatott fel a tőkepénzeseknek. A hamisított meg­rendelések sok millió márkára szóltak. A ka­landornő szélhámosságai mellett minden jö­vedelmet igérő üzleti vállalkozásban résztvett. Két filmdráma fölvételéihez huszonnyolcezer­márkát adott. Leánya, akit fényes nevelésben részesített és egy berlini pilótaiskolában re­pülni tanult, tagadja, hogy része lenne a bűn­cselekményekben. A feltűnően szép 20 éves leány a németországi repülőtereken vakmerő repüléseivel tünt fel. Kupferné az ügyészsé­gen töredelmes vallomást tett. — Árdrágitó milliomos. Budapesti tudó­sitónk telefonálja, ihogy Bmuch Ferenc ot­tani többszörös milliomos, törvényhatósági bizottsági tag ellen árdrágításért eljárás in­dult meg. Az éj folyamán még tart a ki-' hallgatása, valószínűleg letartóztatják. — Szabadlábra helyezett fefeséggyükos. Szabadkáról jelentik; Újvári Vilmos 8(i-ik gyalog-ezredbe! i katona augusztus 2-án fejszé­vel agyonütötte a feleségét hűtlenség miatt. A budapesti hadosztálybiróság három évi súlyos börtönre ítélte. A gyilkos férj védője Újvári szabadlábrahelyezését kérte azzal az indokolással, hogy az elitéit katona büntet­len előéletű és mindig önként jelentkezett a harctérre. A kérelmet teljesítették és Újvárit már be is osztották a legközelebbi menet­századba. — Elfogott beíörö. Dr. Ruszkovszky Gyula dorozsmai orvos lakására január 21-ére vir­radóra betörtek és több ezer korona értékű ruhaneműt vittek el. A betörést Magyar An­tal szökött katona követte el, akit a szegedi rendőrségnek sikerült kézrekeriteni. A betö­rőnél a lopott holmik nagyrészét megtalál­ták. — Paprikát loptak. Dinnyés Istvánné és Grincs Károlymé asszonyok kétezer korona értékű paprikát loptak Csillag Istvánné, Far­kas Ulésné és Lengyel Amália feketeszéli la­kosoktól. A rendőrség a paprikatoílrvajokat őrizetbe helyezte. — A vasárnaoi gyermekkabaré műsora ugy van összeállítva, hogy az apróságok ki sem jönnek a nevetésből. A kabaré — ame­lyet vasárnap délelőtt fél tizenegykor tarta­nak meg — műsora a következő: IA bádog­huszár, irta Móra Ferenc, szavalja Harsámyi Miklós, Patikus Jóska, mese irta dr. Lugosi Dömfe, elmondja Ferenczi Frigyes, Ancsi­Jancsi tánc és énekkettős, élőadják Déry és Matány, Jónás a jégen, mókák, előadja Ihász Lajos, Biáiknóták, énekli Tóth Béla, cimbal­mon kiséri Szűcs Mariska, Mért károg a varjú, tréfa, elmondja Szegő, Hottentotta táncok, bemutatják Kumosi és Matány, stb. Jegyek mérsékelt számban még válthatók. — Ugvati ki nem emlékezik még a mult esztendő legkiválóbb és legizgatóbb detaktiv­drámájára, a kilenc ujju emberre. Akkoriban hasábok jelentek meg a lapokban erről a ki­váló filmről, amelynek folytatását, a H. részt szerdán mutatták be. a Korzó-moziban. A má­sodik résznek, ha lelhet, még nagyobb sikere volt, mint az elsőnek. Ez nem is csoda, hiszen a kilenc ujju ember, ugy művészileg, mint irodalmilag messze túlszárnyalja az eddig szinrekerii.lt detektivfilmekef. A kilenc ujju ember csütörtökön kerül utoljára sziure. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi nyelviskolában. Telefon 14—11. •B.sastt.a. ss» 3ssssaaifss!HBBaecHaB8BBa»itaasiss8s«ixBeRE;B!ie Ferdinánd király elháríthatta volna Románia beavatkozását. — A román király idézte fel népe tragédiáját. — Bukarest, január 20. , A román népnek az invázióval szemben , tanúsított magatartása ia legnyilvánvalóbb | bizonyítéka annak, hogy ez a háború a szó betűszerinti értelmében spekulációból indult meg. Nincs semmi jele annak, mintha Ro­mánia szenvedelmes ösztönből vagy az an­tant ügyeért való lelkesedésből avatkozott volna bele a rettenetes világküzdelembe. Mi­előtt Romániában jártam volna, azt hihet­tem, .hogy bizonyos antantbarát áramlat iga­zolta egyes háborúra izgatók agitációját, amiként az Olaszországban volt annak idején észlelhető. Ilyen néphangulat azonban nem tapasztalható, sőt a Franciaország iránt való rokonszenv is csak bizonyos párisi mázzal be­vont körökben és a diákság között volt ta­pasztalható. De ez a francia rokonszenv is inkább a papírra kent nyomdafesték hideg ideclogiájía és egyáltalán nem népszerű. Az e csoporthoz tartozó újságírók ugyan minden­képpen azon erőlködtek, hogy az antant ügyét népszerűvé tegyék, ámde a lakosság, mely két esztendeig volt, ha a távolból is, a liáboru szemlélője és mindkét oldalról kapott híreket, az újságokkal szemben szkeptikussá lett és nem igen volt fogékony a legtüzesebb frá­zisok iránt sem Az sem állitható, hogy a Ma­gyarország elleni ellenszenv esett volna döntő súllyal a mérlegbe és hogy a magyar­ellenes szenvedély zavarba volna meg a nép­leiket, mert a magánérintkezés ezer meg ezer szála oly sürü szövedéket font Magyarország és Románia közé, amely nem igen engedte felszínre jutni a magyargyülöletet. Még ke­vésbbó lehetett szó igazi német- vagy osztrók­m^gyűlöletről, mert különösen Bukarest tátitve volt német és osztrák befolyással. A nagy­világi élet külsőségeinek a máza, igaz, hogy franciás, de a polgárság és a munkásság szé­les rétegeinek a munkája német márkát vi­sel. Csaknem minden níagyobb üzlet cégtáb­láján német név olvasható, az ipari munká­soknak csaknem a fele német, osztrák vagy magyar bevándorló. A bérkocsisok nagy ré­sze erdélyi székely, csaknem minden módo­sabb polgári háznál ott van egy-egy erdélyi szász leány mint. nevelőnő, a mint a zongora­tanítónők is jobbára német száramzásuak. A szalonok falain ott díszlik Mozart és Bettho­ven képe, a könyves polcokon legalább is két­szer tannyi a német könyv mint a francia, a könyvkereskedések kirakataiban ott látni a Göschen-könyvtár tudományos kézikönyveit román fordításban. Ráadásul csaknem min­den bukaresti románnak van rokona aki az osztrák és magyar hadseregben szóigál, mert a központi .külföldiek ós románok közti ösz­szeházasodás Bukarestben csaknem szabály volt. Hogyan keletkezhetett volna ily módon igazi ellenséges hangulat, amely gyűlölettől lobogó tettekre ösztökélhetett volna? Nem a román nép csinála ezt a. háborút, hanem hamis kalkulációja a számító politi­kusoknak, akiknek az élére a király állott. A király? Vajjou nemcaik egyszerű figura a ro­mán király? Nem foglya-e inkább hatalmas politikusok klikkjének, amelynek módjában áll az idegenből oda sza ka dt dinasztiának mindenféle teketória nélkül utilaput kötni a talpa alá? Az volt eddig a. meggyőződésem, de mostani Romániában történt vándorlásom más nézetet alakított ki bennem. A királyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom