Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)
1917-01-23 / 17. szám
Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 28.— K. negyedévre 7.— K. félévre .. 14.— K. egy hónapra 2.40 K. Egyes szám fira lo fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 81. Szeged, 1917, VI. évfolyam, 17. szám. Kedd, január 23. BÉCS, január 22, A bécsi amerikai nagykövetség közlése szerint Wilson elnök a szenátushoz intézett üzenetében utalt arra, hogy decemberben a hadviselő államokhoz intézett jegyzékben felsizólotitta őket, (közöljék feítéte!©iket, amelyek mellett véget érhetnie a háború. Tette ezt az emberiesség nevében, de azért is, mert Amerika legvitáűlsabb érdekei a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. A központi hatalmak azt válaszolták, — folytatja Wilson — hogy készek ellenségeikkel konferencián (találkozni és a békefeltételeket megbeszélni. Az antant bővebben válaszolt és bár csak körvonalakban, de elé ghatározoítan jelezték az egyezményt: kártalanítást és biztosítékokat, a melyekkel a kielégítő megoldást lehetségesnek tartják. Ennyire jutottunk közel a béketárgyalásokhoz. Bármint legyen is, a béke biztos, a hatalmak valóságos szervezetének kell i! étre jönnie, amely megakadályozza, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló katasztrófa megismétlődjék. Lehetetlen, hogy Amerika ebből ne vegye ki hathatós szerepét; ez nemcsak érdeke, de kötelessége is nemcsak magával, hanem a világgal szemben is. Meg kell állapítani a feltételeket, amelyek mellett szolgálatainkat felajánlhatjuk. Szolgálatunk abban álf, hogy erőnket és hatalmunkat egyesitjük más népek erejével és hatalmával, hogy a világon a b ke és a jog uralma biztosittasséik. A rendezés soká néni késhet. Legfőbb ideje, hogy megállapítsuk, melyek azok a körülmények, amelyeknek alapján jogosnak érezhetjük magunkat a békeligához való csatlakozásra. Wilson kifejti, hogy az Egyesült Államok népének nagy szerepet kell játszani e nagy vállalkozásban. Az a szolgálat, amit Amerika tehet, abban áll, hagy az amerikai nemzet súlyát és htatmát csatolja más nemzetek súlyához és erejéhez, hogy a békét és igazságot biztosítsa az egész világon. El söscrban a jelenlegi háborút kall befejezni. Amerika részvétele a jövőbeli béke biztosítása dolgában attól függ, hogy mily feltét elek mellett fejezik be a háborút. Keik togy oly békét teremtsenek, amely kivívja az emberiség tetszését és nem csupán oly békét, amely az érdekelt államok külön érdekeit és pillanatnyi céljait szolgálná. A béke elemeinek oly elemeiknek kell lenniük, amelyek megérdemlik az amerikai kormány bizalmát. Puszta megállapodások nem biztosíthatják a békét. Feltétlenül szükséges lesz, hogy oly erőt teremtsenek, amely képes hiztoisitani a megállapodások tartósságát. Oly szövetséget kell létesíteni, hogy egy nemzet sem, a nemzetek látszólagos egyesülése sem, azzal ne dacolhasson és ne állhasson annak ellent. Oly békének kell lenni, hogy a most megkötendő béke tartós legyen, amely békét az emberiség-szervezet nagyobb ereje biztosítsa. Csák egy nyugodalmas Európa lehet tartós Európa. Oly békének kell tehát most következni, amely győzelem nélkül jött létre, mert a győzelem olyan békére vezetne, amit az egyik félre rákényszeritenek. A legyözöttre ez a béke megalázás, elviselhetetlen ákjpzat volna és fullánikot, bosszúvágyat Idézne elő. Ily béke osaik futóhomokon épülne. Maradandó csak oly béke lehet, amelynek alapja az egyenlőség és közös részvétel a iközös haszonban. A nemzetek egyenlőségének pedig a jogok egyenlőségén kell alapulnia. A jogot közös erőre kell alapitani. A területek, vagy segítőeszközök egyenlőségéről természetesen nem lehet sző, söt az egyenlőség oly más módjáró Isem, amit nem a népek szokásos, béíkés és trvényes fejlődése által értek el. Senki sem kíván olyan békét, amely túlmegy a jogoik egyenlőségén. Semmi béke nem lehet tartós, a mely az életszabadságot nem Ismeri el. Példa gyanánt, ha csak egy példával akar előállni, felemlíti, hogy az államférfiak mindenütt egyetértenek abban, hogy legyen egy független, önálló Lengyelország, hogy — továbbá — biztosítani kell az összes népek egyéni és szociális fejlődését és a vallás szabadságot. A tengerek szabadsága a béke kondioiós színék vanonjau A népek közti szakadatlan szabad és nem fenyegetett forgalom lényeges része a békének és a fejlődés folyamatának. Nem lesz nehéz a tengerek szabadságát definiálni, vagy biztosítani, ha a világ kormánya iőszintén akarnak e tekintetben megegyezésre jutni. Szükséges a tengeri fegyverkezések korlátozása és ezzel kapcsolatban, hogy a szárazföldi hadseregek és a katonai készülődéseik minden programja korlátozódjék. E kérdéseket az engesztelékenység szellemében kell megoldani, hogy a béke jobb állapotokat hozzon és tartós legyen. Áldozatok és engedékenységek nélkül a béke lehetetlen. A nyugalom és biztosság soha sem lesz meg, ha a nagy, súlyos fegyverkezési rendszabályok a jövőben is folytatódnának. Hiszi Wilson, hogy az emberiség ama néma tömegének nevében is beszél, amelynek még nem volt alkalma megszólalnia, nemcsak mint egy magas, felelős állásban levő ember. Ama várakozásának ad kifejezést, hogy a fenti feltételek mellett Amerika kormánya és népe a többi civilizált néphez fog csatlakozni a tartós béke biztosítása érdekében. Javasolja a következőket: — Valamennyi nép egyöntetűen tegye magáévá Monroe elnök tanát, mint egész világ eszméjét, amelynek értelmében ne törekedjék egy nép sem arra, hogy a maga kormányzatát egy más népre, vagy nemzetre kiterjessze és hogy minden népnek teljes mértékben szabadságában álljon az, hogy a maga kormányformáját, a maga fejlődési menetét zavartalanul önmaga határozhssa meg. Javasaloja a jövőre nézve, hogy ne bonyolódjaniak szövetségbe, amelyek a hatalomért való versenybe kergetik őket és behálózzák intrikus és önző versengések szövevényébe ós a legsajátabb ügyeiket oly befolyásoknak vetik alá, amelyéket kivülröl vittek közéjük. Ha mindnyájan egyesülnek és ugyanarra a célira cselekszenek, közös védelem alatt tudhatják életüket. Javasolja, csak oly kormányok legyenek, amelyek a kormányzottak helyesléséivel rendelkeznek. Javasolja a tengereik szabadságát, amely a hadseregekben és flottákban kizárólag a rend fentartására szolgáló eszközöket, nem pedig a támadást, vagy önző erőszakossáy eszközét látja. Ezek az amerikai irányeszmék.