Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-21 / 16. szám

2 i >ELM AGY AltORSZÁ G Szeged, 1917. jatnuár 21. Gyermekvédelmi hadsereg. Nagyon sok a rossz, a züllött gyermek ez a pamasz hangzik mostanában imind nagyobb erőivel mindenfelé. Az anyák, akit nek az uruk a harctéren van, a megélhetés gondja miatt nem tudnak fel ügyelni a .gyermekekre és gyakran az iskolához, a fiatalkorúak biróságálhoz kénytelenek fordulni védelemért a saját gyermekeikkel szemben A háborúnak ez lis egyik egyre riasztóbb jelensége, amely mellett nem szabad részvétlenül elhaladnunk, ha nem akariuk, hogy erkölcsi épségében .romlott nemzedék vegye át az apák örökségét. Az országosan meg. indult gyermekvédelmi akció eddig nagyobb eredménnyel mem íjárt, mert jórészt elméleti megálapitásokra .szorítkozott anélkül, hogy a gyermekvédelem hatásos eszközeit kon krét alakban megjelölte volna. Szegeden az utóbbi időben a gyermekvédelmi mozgalom épen ezért helyes irányba terelődött akkor, a'midőn a védelem módját intézményesen akarja végrehajtani. /Ennek a .programnak egyik részéről ezen,.?, helyen .már szólottunk. Kifejtettük akkor, hogy a gyermekvédelemnek legcélravezetőbb módja a megóvó eljárás. Azóta a mozgalom irányitói meg is szervezlek a fiatalkornak moziját és megalakították a szegedi iskolaigazgatók bevonásával az ellenőrző bizottságot, amely megállapítja a fiatalkorúak részére a mozielőadások műsorát és hetenkint értekezletet tart a gyermekvédelem ügyében. A gyermektanulmányi társaság szegedi fiókköre szintén nagy buzgósággal karolja fel a gyermekvédelem ügyét és szombaton tartott választmányi ülésén, amelyről másutt számolunk be. sok életrevaló módját állapította meg a gyermekvédelemnek. Ezek közül ezúttal azzal az igen figyelmet érdemlő gondolattal kivárnunk foglalkozni, amely az igazgatók ellenöraLb'izottságánák értekezletén vetődött fel első izben, de meleg fogadtatásra talált a gyermektanulmányi társaság 'választmányi ülésén is. Ez a gondolat pedig az, hogy az egész társadalmat meg kell nyerni a gyermekvédelmi akciónak. Helyesebben: a társadalom minden tagját a gyermekvédelem szolgálatába kell állítani az állandó ellenőrzés gyakorlásával. A társadalom általában közönyt tanusif a fiatalkorúak bűnözésével szemben. Az utcán, városi köztereken, nyilvános helyeken a gyermekek illetlenkednek, botrányosan viselkednek, kárt okoznak, rendetlenkednek anélkül, hogy akadna valaki, aki figyelmeztetné, korholná őket. A kocsmából nem utasitja ki őket senki, dohányozhatnak és sztlajkodlhatnak kedvükre. .Alig érzi valaki kötelességét annak, hogy a rossz útra tévedt és bűnös .hajlamoknak ihódoTó gyermekkel szemben nyomban a helyszínen fellépjen. A társadalom sokkal kényelmesebb, semhogy a gyermekek dolgába, ha nem a saját gyermekéről van szó, 'beleavatkozzék. A legtöbb ember megelégszik egy-egy korholó fejcsóválással, aztán megy tovább. A gyermekek pedig nyugodtan és úgyszólván zavartalanul folytathatják a testi és lelki fejlődésükre káros üzelmeket. Ezt az állapotot tovább tűrnünk nem szabad, nem lehet. A nemzet jövendője függ attól, hogy a gyermekek züllésének gátat vessünk és ezt már a háború folvamán még kell tenniök azoknak, akik a front mögött küzdenek az állam létéért és fenmaradásáért. A front mögött a társadalom minden tagjából nagy gyermekvédelmi hadsereget kell szervezni, amely az állandó ellenőrzés éberségével óvja meg a gyermekeket a zülléstől és -romlottságtól. 'Nem szabad tétlenül tovább néznünk a nemzet jövendő reménységének, a gyermekeknek pusztulását. A korcsmákból ' tiltsuk ki őket, a cigarettát dobassuk el velük, csinvtevéseiket akadályozzuk meg. Ne törődjünk azzal, hogy ez kellemetlenségekkel jár. Ezek is megszűnnek, ha a gyermekek a tervszerű és állandó ellenőrzés eredményeképen azt tapasztalják, hogy a társadalom szeme rajtuk függ és sehol sem élhetnek büntetlenül káros szenvedélyeiknek. Ha ez a gyermekvédelmi hadsereg buzgón és kitartással teljesiti kötelességét, a nemzetnek egyik legéletbevágóbb jelentőségű küzdelmét segítjük győzelemre. Az uj Möwe tetteivel foglalkozik az egész amerikai sajtó. Rotterdam, január 20. A Times jelenti Washingtonból: A német kobozmányi hajó tettei élénken foglalkoztatják az amerikai közvéleményt. A bátor német tengerészeket általánosan csudálják. Badevic útjáról Berlin, január 20. Badewitz megérkezése után elmondotta, hogy cseppet sem volt veszélyes 400 foglyával hazai kikötőbe jutni. A foglyokkal könnyen bánták el. A hajón szabadon járhattak- és egyetlen pisztoly elegendő volt megfélemlítésükre. A Yarrowdell német parancsnoka Berlin, január 20. Badewitz haditengerészeti tiszthelyettes, aki a Yarrowdalle brit hajót elzsákmányolta, már a Möwe cirkálásai alkalmával kitüntette magát, ö volt az, aki az elsülyesztett ellenséges hajókról öszszeszedett hadifogoly tengerészeket a szintén elzsákmányolt Westburne angol hajón, amelynek ő lett a parancsnoka, a Kanáriszigeteken levő Teneriffára vitte, ott biztonságba helyezte s aztán a hajót elsülyesztette. Spanyolországban internálták Badewitzet, de sikerült elmenekülnie és nagy kalandok után hazatért. A második Möve a brazíliai vizeken. Bem, január 20. A lyoni Progres-nak jelentik Rio de Janeiroból: Egy Möwe-tipusu német hajó nagyobbszámu hajót süly esztett el. A Hudsoin Maru nevü. japán gőzöst, a melynek ,az elsülyesztett hajók személyzetét föl kellett vennie, a német hajó arra kényszeritette, hogy január tizenkettedikéig a közelében maradjon, csak azután engedte meg neki, hogy Pernamibuco felé folytassa útját, ahova tizenötödikén meg is érkezett. A pernamibucói révkapitányt értesítették, hogy imás elsülyesztett hajók személyzetéből négyszáznegyvenegy ember legközelebb odaérkezik a Yarrowdiale neYü hajón. A St. Theodore nevü hajó, amelyet német hajók elfogtak, fel volt fegyverezve. Épen olyan módon használták, mint annak idején az Appam nevü hajót. „Nincs mentség a brit tengerészeti kormány számára" Bécs, január 20. Hágából jelentik a Neue Freie Pressé-riek: A Times fel van háborodva az u.i német zsákmányhajó sikere miatt és nem talál mentséget a brit tengerészeti kormány számára. A lap katonai szakértője azt hiszi, hogy a németek megismételték az Appammal történt támadást és az egyetlen biztató körülmény az, hogy a garázdálkodás nem tarthat sokáig, hiszen annak idején a Möwe is csupán két hónapig folytathatta rablókalandozását. A zsákmányul ejtett St. Theodore, amelyet azóta német tengerészek vezetnek, aligha fog menekülhetni az üldöző angol hadihajók gyűrűjéből, tehát kénytelen lesz valamely semleges kikötőben horgonyt vetni. Poincare ngilatkozata. — A „győztesnek mutatkozó"' Hémeíország. — üenf, január 20. A Havas-ügynökség jelenti: Poincare, a köztársaság elnöke fogadott egy amerikai hírlapírót, akinek többek között a következőket mondta: — Németország meg akart lepni bennünket és le akart igázni; ezért tiporta szét a kicsiny, ártatlan Belgiumot. Sajnos, bizonyos, hogy Németország, amely most győztesnek mutatkozik, — bár semmi kétség közeli veresége iránt — még mindig nem érett meg a szükséges békére. Mi tehát folytatjuk a háborút mindaddig, amig az ellenség helyre nem állítja, amit elpusztított és biztosítékokat nem nyújt. Wilsonhoz intézett jegyzékünk világos. Nincs titkolni vaónk: kárpótlást akarunk a múltért és biztosítékokat a jövendőre. Francaiország negyvennégy évig fojtotta el fáidalmait, a melyeket a régi seb okozott. Nem akartunk reváns-háborut. Franciaország türelmes volt emondó volt és tűrte a tangeri, az agadiri és a sok más kihivást. Ma azonban, amikor mások hibája révén annyi vér folyt, érvényesíteni kell igényeinket, amelyeknek jog és igazság az alapjuk. í Az olasz harctéren nincs változás. BUDAPEST, január 20. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: A h*4yzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Ujabb antant-konferencia Pétervárott Lugano, január 20. Az Idea Nazionale jelenti a még megerősítésre szoruló hirt, hogy a négyesszövetslég legközelebb Pétervárott tart konferenciát, amelyen főként a polgári népesség mozgósításának kérdésével fognak foglalkozni. Egj hollandi postagőzöst német kikötöbe vittek Berlin, január 20. A Wolff-iigynökség jelenti: Torpedónaszádjaink e hó 19-én reggel a Princ-Wendrijk nevű hollandi postagőzöst, amely Londonba igyekezett, átkutatás végett Zeebriiggébe vitték.