Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-18 / 13. szám

Szeged, 1917. január 18. DÉLMAGYARORSZÁG 1 m iiii=inii=iiii=iiii=iiii=iii uii ^dliit—iüleriuífcr A magyar kinematográfia :-: szenzációja :-: ft méltóságos rabasszony. A főszerepben : . . BBRHV MM és 0DRV ORPOD Január hó 19-dikétől az Urániában. — Koszorú megváltás. Boda Bertalan szegedi kereskedő, Földes Izsó halála alkalmából, 10 koronát küldött hozzánk koszorú megváltás fejében a vak katonák számára. (A pénzt rendeltetési helyére juttattuk. — 15.000 koronát lopott egy sertéskereskedőtői. Budapestről jelentik: Pusztai Teréz rendőri felügyelet alatt álló leány egy erdélyi sertéskereskedőtől a lakásán 15.000 koronát ellopott. A kereskedő feljelentést tett a rendőrségen. A leány lakásán az ellopott pénzt megtalálták. A kereskedőnél 400.000 korona készpénz volt. — Az Örök bfin cimü társadalmi dráma, a címszerepben Iíenny Portennel, a legszebb mozimüvésznővel szenzációs sikert aratott a szerdai bemutatón, ide tetszett a többi kép is. Különösen sokat nevetett a közönség a Parancsra hadnagy cimü bájos vígjátékon, amely az eddig bemutatásra került vigjáté• • T Csütörtökön, január 18-án OLGA DESOTOND a világhírű táncosnő :-: felléptével :-: ü hiúság Vására. Dráma 4 részben. A kiváló művésznő szenzációs szerepe. Előadások pont 5, 7 és 9 órakor. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvéngesek. — Jegyek előre válthatók 3 órától fogva. kok kluja. A szerdán bemutatott nagyszabású műsor csütörtökön is szinre kerül. — A hiúság vására. Szerdán este mutatta be a szegedi Urania mozgófónyképszirbáz a „Hiúság vására" cimü n egyfelvonásos gyönyörű mozifilmet. A hatalmas filmdráma főszerepét, amely népies miliőben játszik, Olga Desmond, a világhírű táncosnő alakítja utolérhetetlen művészettel. A hiúság vápára egyike a mai idők legremekebb és legnagyobb mözif ilm j einek. Tanuljunk idegen nyelveket a Városi nyelviskolában. Telefon 14—11. vsabanss.mbab3e.aaaibaaeabaksaaaa.ebaxasbasab.8ab. Az antant válasza és Amerika Irta: Dernbwrg Bernát, Németország volt gyarmatügyi államtitkára. Ha az antant válaszát Amerika szempontjából nézzük, nem válthat ki mást, mint fájdalmas és bosszantó csalódást. Németország és szövetségesei kijelentették, hogy csupán védelmi háborút folytatnak és hogy „ez irányban 'céljaikat máris elérték." Azért kínálták fel a békét, amely mindkét részről becsülettel lett volna megköthető. Ellenségeink ezzel szemben és anélkül, hogy feltételeink iránt érdeklődtek volna, azt mondják, hogy még nem köthető béke, Inogy Európa egész térképét meg kell változtatni, hogy Németországot katonai tehetetlenségre kell kényszeríteni és ennek következményiéiként gazdaságilag tönkretenni, hogy az európai Törökországot meg kell semmisíteni és Ausztria Magyarországot fejlődésre képtelen kis országokra feldarabolni. Még a rövidlátóknak is be kell látniok, hogy akkor ezt a háborút még öt, vagy tiz esztendeig, vagy még annál is tovább kell folytatni ós még akkor is maga után vonná más háborúk egész sorát. És ezen mit sem változtat „a nemzetek ligája" hangzatos jelszava, sem a nemzetközi békefa Íróságok. Bármennyire is vágyódik a világ az ebben az irányban való fejlődésre, mégis világos hogy ennek az iránynak az alapja csakis az egyesjogíjsgstás lehet, melyből pedig a mi ellenfeleink jellemző szemtelenséggel ki akarnak bennünket zárni. IHogy a háborúnak az oka nem Németország, annak bizonysága, hogy épen Németország és szövetségesei voltak azok, akik csaknem egy félszázadig megóvták Európa békéjét mialatt ellenfeleink kivétel nélkül husz, vagy még annál is több háborús vállalkozásnak voltak a részesei. Lehetetlen, hogy Amerikának a tetszésével találkozzék az antant válasza. iA németek állítólagos rém tett cinek a fölsorolása sem hat már bizonyára a semlegeseikre. Anélkül hogy az antant ily irányú katalógusának a szövegén változtatnánk, Németország csak a nevek megfelelő kicserélésével ugyanazt kiálthatná bele a világba. „Örményország" bolyéA magyar kinematográfia :-: szenzációja :-: * wfltóságos rabasszony. A főszerepben: BERHÜ fim Í8 OÖRV RRPRD, Január hó 19-dikétől az Urániában. be tegyük csak oda „Keletporoszország" nevét, a „belgák elhurcolása'' pótolható a „poroszok, elszásziak és osztrák-lengyelek elhurcolásával", „Belgium leigázásával" legalább is egyenrangú a „Görögországban való rémuralom" „Eriaitt ós Cavell" neve helyett ott a „Pfachl Felicia" neve, vagy a „Baraloug", „Kin® Stephen esete. Efaől még rémesebb okmány kerekedne ki, mint milyen az antant be nem (bizonyított adatokból összeállított panaszirata. Mindezt tudják Amerikában. Amerika valószínűleg mind a két listát bűnösnek fogja minősíteni, de az antantnak nincs joga ahhoz, hogy nekünk felrój ja azt, amit ő maga fokozott mértékben elkövetett. Sőt a józan emberi ész egyenesen azt mondja, hogy ép ezek a listák egyik okát képezheti ka ibáboru befejezésének és semmi képen sem lehetnek okai a háború folytatásának. Ugyanígy állunk az antant nyilvánosságra hozott háborús céljaival. Alkalmazzuk csak a nemzetiségi elvet Amerikára! Akkor az Uniót annyi köztársaságra kell fölosztani, amint ott-angolok és németek, skandináviaikik ós olaszok laknak és fel ikellene állítani egy nagy néger köztársaságot is, amivel az Unió déli részében a négerek vannak többségben. És mi van a restitucióval? Akik ismerik Európát azoknak csak egy pár névvel kell szolgálnunk, hogy az antant önmagával való ellenmondása kitűnjék: Finnország, Balti tar tományok, Kfeoroszország, a Kaukázus, Turkesztán és Perzsia, Írország, India, Bur köztársaság, Gibraltar, Malta, Korzika, iSavoya ós Nizza, Korea és a Mandzsúria és mi lesz akkor Franciaországnak ElezaszkLotha ringiára való igényével, melyet a franciák annak idején a legnyersebb erőszakkal vettek el a németektől. Amerikára alkalmazva pedig Luzitániát és Misslszippi völgyét oda kellene adni a franciáknak, Kaliforniát Arizonát a spanyoloknak ós Newyorkot a hollandoknak, ilia az egykori birtokok régi gazdáiknak viszszaadandók volnának. Ezt az elvet tehát Amerika nem teheti a magáévá. Wilson az ő béke jegy zekében azt mondotta: „A mi birodalmunkra nézve elviselhetetlen állapot, lia a háború tovább folyik s nagyon komoly következményeket vonhat maga után." Nekünk tehát a legkomolyabb módon azon kell lennünk, hogy amennyire csak tőlünk telik, ez az elviselhetetlen állapot ne legyen nekünk felróható. A most feltétlenül bekövetkező harc leghevesebb tombolása közben sem szabad megfeledkeznünk arról az előrelátó ós emberies gondolkodásmódról, amelyből 1916. december 12-iki békeajánlatunk fakadt. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: CSÜTÖRTÖK: Farsang Szinmü. Páratlan, kétharmados. PÉNTEK: Először A csárdáskirálynő. Operett. Páros, három-harmados. SZOMBAT: d. u.: Ifjúsági előadás. Velencei kalmár. Szinmü. SZOMBAT ESTE: Másodszor a Csárdáskirálynő. Operett. Páratlan, egyharmados, VASÁRNAP délután: Csokoládé katona. VASÁRNAP ESTE: Harmadszor. Bérletszünetben A csárdáskirálynő. Operett. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. \