Délmagyarország, 1917. január (6. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-03 / 1. szám

2 hélmagyaíboiBSZÍ.G Szeged, 1^17. Január 8, Erős Ausztria. Tisza István újévi beszéde erős hullámzásba hozta nemcsak a magyar politikai köröket, hanem az osztrák sajtót is. Tisza, akit az ellenzék már bukott embernek tett meg, újévi beszédében olyan önérzetes, határozott hangot használt, ami ugyan Tiszánál nem szokatlan, de egy bukóíéliben levő politikustól kissé mégis meglepő lenne. A miniszterelnök beszédében irészletesen foglalkozott az összes aktuális kérdésekkel, meggyőző érvei voltak a 'kormánv ktül- és belpolitikai magatartásának igazolására, az ellenzékhez is volt egy-két figyelmeztető szava. Beszédének alaptétele az volt. hogy politikai ténykedéseiben mindenkor a közérdek szolgálata irányította és ha mégis netán a személyét helyezte előtérbe, ezt is csak akkor tette, amikor fontos magyar őrhelyek megvédése kivánta. Ezzel a miniszterelnök egyes osztrák politikai csoportok, törekvéseire célzott, amelyek Magyarország állami önállóságának rovására centralista célokat akarnak szolgálni. Tisza ezeknek az uraknak máj. a múltkori újévi beszédében megadta a választ, amidőn őrült hóbortnak bélyegezte ezeket a leMelsettenkedő törekvéseket. Akkori megállapításait Tisza most szószerint megismételte, amire szükség volt, mert az ország talán nem teljesen indokolatlan nyugtalansággal figyeli az osztrák politikai élet legutóbbi megnyilvánulásait és a közvélemény nagy része az osztrák kormánvváltozásban és Czernin külügymiuiszterségében Magyarországra nézve ne/n kedvező fordulatot lát. Mi Tisza beszédének épen azt a részéi tartjuk különösen figyelemreméltónak, a melyben erélyesen száll szembe azokkal, akik Magyarország önállóságához és~függetlenségéhez vakmerő kézzel hozzányúlni merészkednének és Magyarország belügyeibe való illetéktelen beavatkozáshoz vennének maguknak bátorságot. Tisza kijelentette, hogy az uj osztrák miniszterelnök és gróf Czernin meggyőződése szerint teljesen távolállanak ezektől a tendenciáktól, a 'kiülügyminiszterváltozás nem jelent rendszerváltozást Magyarország rovására, aminek bizonyítékául szolgál a külügyminiszter ismeretes nyilatkozata, amely szerint gróf Czern'r a dualizmusnak és paritásnak föltétlen liive és mi sem áll tőle távolabb, mint hogy beavatkozni próbáljon Magyarország politikai ügyeibe. A miniszterelnök, amidőn az osztrák vezető politikai körök törekvéseiről szól, annak a véleményének ad kifejezést, hogy ami most Ausztriában történik, az osztrák állam erősítésén fáradozó elemeknek koncentrációs kísérlete minden hátsó gondolat nélkül a dualizmus és a paritás alapján. Ilyen törekvés pedig — mondja Tisza — a magyar nemzet és a magyar kormány teljes rokonszenvére érdemes és ebben az osztrák kormány a magyar kormány támogatására feltétlenül számithat, mert érdeke a magyar nemzetnek, hogy erős, életképes Ausztriával legyen egybekapcsolva; a 'háború ezt igazolja. Hiszen Ausztria gyöngesége mindig csak növeli a mi feladatunkat, növeli azoknak az áldozatoknak a nagyságát, amelyeket a magyar nemzetnek kell meghoznia/ A1 miniszterelnök beszédének ez a része az osztrák sajtóban nagy reoenzust keltett, ami leginkább bizonyítja, hogy Tisza egyáltalán nem az az ember, akitől a magyar ® érdekeket félteni kell. Az osztrák sajtó hadba szállása Tisza ellen mutatja, hogy a magyar miniszterelnökben erős ellenfelüket látják a jogtalan osztrák törekvésekkel szemben, mert Tiszának bizonyára nem az a kijelentése keltett oly nagy felháborodást, hogy amenynyire módjában van, a magyar kormány támogatni kész a testvérálUuu kormányának működését, amely erős és életképes Ausztria megalapozásán fáradozik. Bizonyára nem erre mondja az Arbeiterzeitung, hogy arcátlanság és valószínűleg nem ezért tiltakozik a -Zeit az ellen, hogy Tisza még most is a monarchia nevében beszéljen. Hiszen csak föltehető, hogy ők is erős és életképes Ausztriát akarnak. Ebben tehát egyet kell érteniök Tiszával. De ugylátszik, Ausztriában még mindig vannak olyanok, akik Ausztria megerősödésének előfeltételét a gyenge Magyarországban látják. Azoknak, akik a pártharcok felidézéséval a magyar kormánynair hadállását megingatni próbálják, szolgáljon intő figyelmeztetésül az osztrák sajtó egy részének ez a burkolt önvallomása. Ujabb antant-jegyzék Görögországhoz. Páris, január 2. (Havas-ügynökség.) A háromi védőhat a lom követei december 31-én a következő jegyzéket irták alá és adták át a görög kormánynak: Franciaország, Nagybritánnia és Oroszország követei, mint Görögország védőhatalmainak képviselői még egyszer kifejezik megelégedésüket azon a válaszon, amelyet december 1-én átadott közlésükre kaptak. Bátorkodnak kormányaik nevében a következő kezességi és elégtételt kérő kívánságokat ,a görög kormánnyal közölni: 1. A görög haderőt a görög szárazföldön és általában az ország egész területén, Peloponézus kivételével, olyan mértékű állományra szállítják le, amely föltétlenül szükséges a rendőri és a rendfentartó szolgálatra. Minden fegyvert és lövőszert, amely a leszállított állomány szükségletét meghaladja, Peloponezoszba kell vinni, úgyszintén az összes gépfegyvereket és az egész tüzérségi fölszerelést is lövőszerrel együtt, olyképen, hogy az elszállítás után; a görög hadseregnek Peloponezoszon kivül sehol se legyen sem ágy uja, sem gépfegyvere,' sem más hadianyaga. Az ilyképen átalakult katonai helyzet mindaddig megmarad, amig a szövetséges kormányok szükségesnek tartják, még pedig külön megbízottak ellenőrzése alatt, akiket kormányaik a görög hatóságoknál1 meghiteltetnek. 2. A tartalékosok mindenféle egyesületének és gyülekezésének megtiltása Görögországbán a korintlhusi szorostól északra és a fegyverviselési tilalom szigorú keresztülvitele minden polgári személlyel szemben. 3. A szövetségesek különböző felügyeleti jogának visszaállítása olyan formában, amilyenre nézve a görög kormánnyal megegyezhetünk, hogy minél kevésbé zaklassuk vele. 4. Mindazokat a személyeket, akik ez idő szerint politikai vétségekért, felségsértésért, összeesküvésért, zendülésért vagy más hasonló okból fogságban vannajc, azonnal szabadon kell bocsátani. Mindazokat a személyeket, akik a december elsején történt események miatt igazságtalanságot szenvedtek, a görög kormány és a szövetségesek együttes vizsgálata után kártalanítani kell. 5. Az első hadtest parancsnokló tábornokát el kell mozditani, ha csak be nem bizonyltja a görög kormány a szövetséges , kormányoknak elégtételnyujtásul, hogy ezt a rendszabályt más tábornokkal; szemben kelf alkalmazni, aki a december elsején kiadott parancsért felelősséggel tartozik. (M. T. I.) Az olasz kormány külön* véleménye Lugano, január 2. Az athéni olasz követ a görög kormánynak jegyzéket nyújtott át, kapcsolatban a francia, angol és orosz követ által megelőzően benyújtott jegyzékkel. Lugano, január 2. A Stephani-ügynökség jelenti: Olaszország Görögországhoz intézett jegyzékében kijelenti, hogy ez alkalommal is szolidáris szövetségeseivel és csatlakozik azok követeléseihez, kivéve a 4-ik pontot. A szövetségesekkel ellentétben erre vonatkozólag Olaszország kijelenti, hogy ezek belső ügyekre vonatkoznak es nem alkotnak jogcímet a beavatkozáshoz. A Corriere delta Sera szerint Athénben az a nézet jutott felszínre, hogy a görög kormány bizonyos tárgyalások és tájékozódások után, az antant jegyzékét nagyobb kellemetlenségek elkerülése végett el fogja fogadni. Török jelentés a Szuez-csatornánál lefolyt harcokról, Konstantinápoly, január 2. 'Á főhadiszállás közli január 1-én; Kaukázusi arcvonal: Ránk nézve kedvező lefolyású csatározások. Az angolok azt híresztelik, hogy Eí Arisnál és Maktabánál nagy győzelmet arattak és túlozzák a foglyok számát és a zsákmány nagyságát. Ezzel szemben megjegyezzük, hogy El Arist önként, harc nélkül ürítettük ki. Maktabánál volt ugyan harc, a melynek folyamán előőrseink veszteséget szenvedtek, de hogy az angolok sikere milyen volt, mutatja az is, hogy kénytelenek' voltak Maktabából ismét kivonulni és visszahúzódni El Arisba. (M. T. I.) Az angol király újévi távirata Poinearé-hez London, január 1. V. György király az újév alkalmából a következő táviratot küldte Poincaré elnöknek: Elnök ur! Az újesztendő ismét szoros szövetségben találja országainkat, harcban Európa függetlenségeért és a kisebb népekkel szemben való igazságosságért.yA háború győzelmes kimenetelében való teljes bizalommal imádkozom érte, hogy ön, Elnök ur, erős és egészséges maradjon, hogy viselhesse nagy hivatalának felelősségét s hogy a nemes francia nemzet, amelynek fiai legutóbb oly meggyőző módon tettek tanúságot győzelmi akaratukról, a szövetséges fegyverek győzelme révén a békés fejlődés útjára jusson, támadásokkal szemben védetten és szoros, állandó barátságban népemmel, a melyet a bajtársi érzés még szilárdabbá tett.' (M. T. I.) Esti német hivatalos jelentés. BERLIN. A Woltff-ügynökjség jelenti január 2-i,kán este: Nyugaton és keleten nem történt különös eseméip',