Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-13 / 294. szám

r 13. Stefii, 1916. deeemfe 13. ? vagy lásban, jetóssel ékának zbizott­a kór­meg a >ttót, a izabály­íkészitő pán ja­tt rtapi­kiadta januári lő, akik ett-esitik százalé­stól. A kérelem ezósében gfogadá­litány a .ntkezés­a céljai­iskolát, itkozóau i veneri­ogy hoz­,uács be­gy irjon .segélnek lyai tan­ivánja a 100 koro­•. A költ­helyezett terhelné, eszti aa tartoznék •telmébei-. az isko­ezárhatja járulható koronás Ukölcsönt os a liadi­asnak elő­tanácsos, [mi Bank rand köl­yzés cél­t, mint az úttal ju­jzontul öt , hogy a és fél szú­tegyen ja­mester vé­sitette kő­iben jegy­brécen ki­országban, észét a ba­íindenáron ne millió­n a város. , utói kell teg ezután­fogadta a elbatároz­őterjesztést. kölcsön.) tudvalevő­milliós be­'hliázási kölcsön felvétele ügyében a tárgya­lások tovább folytatásával. Balogh Károly Pénzügyi tanácsos a keddi előkészítő tanács­ülésen jelentette, hogy a kölcsönre három ajánlat érkezett be. Első ihelyen áll ezek kö­pött a bécsi Bodenkreditanstalt ajánlata, amely december. 25-ig marad érvényben. Hajlandó 20 millió korona kölcsönt folyósí­tani a városnak, 923/»-ados árfolyam és 5.425 százalék kamat mellett, az előbbi feltételek szerint. Ha a pénzt az intézetnél hagyja a város, öt százaékkal kamatoztatja a város javára. A P-esti Hazai Takarékpénztár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és Jelzálog Hi­telbank együttes ajánlata szerint a pesti in­tézetek 91%-ados árfolyam és 5.425 száza­lékos kamat mellett hajlandók a pénzt folyó­sítani. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 9l3/4-es árfolyam mellett folyósítaná a pénzt 5.43-as annuitással. Balogh Károly pénzügyi tanácsos java­solta, hogy a Bécsi Föl dihi tel intézet ajánla­tát ajánlja elfogadásra a tanács a közgyű­lésnek, mint amely 200.000 koronával ol­csóbb a másik ikét ajánlatnál. Bokor Pál helyettes-polgármester csak 12 millió koronás kölcsön felvételét javasol­ttá, amellyel a város hadikölcsönjegyzései fedezve lennének. Tasclúcr Endre főjegyző szerint 20 mil­lió is kevés, Több kellene. Mind a 20 milliót felvételre ajánlja. A tanács végre is szótöbbséggel ugy döntött, hogy 12 millió koronás kölcsön fel­vétele iránt fog javaslatot tenni a közgyű­lésnek. (biaaaabbsaaxbbbaaaibaasbbbaibaaaabbboasabegabbhbbi „OSáhország tehát elveszett." — Az antant-lapok siralmai. — Bern, december 12. A Journal fiadiludó­sitója jelenti Jassyból: Román szövetsége­|seink Bukaresttől kelet felé vonulnak vissza. A Jalomica-folyó ugyan akadályt gördíthet az ellenség elé, de ez nem elégséges. Az itte­ni katonai és politikai körök véleménye sze­dni az üldözött román seregek Bukaresttől északkeleti irányban 120 kilométernyire fejt­etnek csak ki ellenállást a Buzeuuál. Ennek a folyónak az eredeténél olyan magas he­Sye.k vannak, amelyek szinte áthatolhatatla­nok. Ezek védenék a román hadsereg jobb­szárnyát, balszárnyát pedig a Duna védené Halac és Braila között. A Daily Mail jelenti: Északnyugatra a tornán fővárostól a németek elérték az olaj­Wások centrumát. Ezeknek a meghódítása htjuk nézve elsőrendű fontosságú, mert ta­valy az oroszok, amidőn visszavonultak, Majdnem teljesen elpusztították a galíciai Maiforrásokat. A romániai olajtartalék körül­Hi! másfélmillió tonna. A Temps vezércikke a következőket irja 'fekarest elfoglalásáról és a románok visz vonulásáról: Bukarest védmiivei tehát tiem tanúsítottak ellenállást és a román had Setteg kénytelen volt északra és keletre visz 'tovonulm, hogy egyesülhessen az orosz lladoszlopokkal, amelyek a központi hatal Maik csapatainak gyors előnyomulása követ­feztébeu nem bírtak idejében Bukarest alá trkezni. Megállapitiható, liogy az antantelia­ta'toak 28 hónapi hadjáratuk alatt sehol sem v°'tak oly szerencsétlenek, mint épen Kele !etl. Ennek fő oka az ellenség felsőbbsége a Héz ágyuiitegekben, de hozzájárultak a kiu darcokiioz a folytonos habozások az operá­ciók végrehajtásában. Oláhorzág tehát el­cszett, de remélhető, hogy a román had­sereg megmenekül az üldözők elöl. HIREK 0000 Reggel még sírni, szemes cső szitált az ónsaHrke égből és borús, fekete árnyak suhantak a meghasadó felhők nyomán; a gondoktól felhőzött ember­arcúk mintha még komorabbak, szomorúbbak ettek volna, mint máskor. De délre kiderült az ég és furcsa, síró-nevető arccal borult le ránk; ő már tudta, liogy a következő órákban lesz okunk örömre elég — a két éves sirás ntán. Körülbelül dél lehetett már, amikor a te­<:fond rútokon Szegedre szállt a hir, amelyet mint uj Messiást vártunk hónapok óta és a mely lázas, örömteli remegés re gyújtotta min­den idegszálunkat. A két éves borzalom dúlása után végre megtörténtek az első komoly lépé­sek a béke ügyiében: akik győztes kardunkkal kemény csapásokkal sújtottunk le ellenségeink­re, most békejobbunkat nyújtottuk feléjük; a háborút mi önvédelmi célból kezdtük, hódí­tások vágya nem vezet bennünket, ideje tehát, liogy végét vessük a további dlilásnak, yér­ontásnak. Ennyit mondtak a legelső jelentések a történelmi nevezetességű tényről, a,mely leg­jobban mutatja emberiességünket és győzlbe? tetlen erőnket. Rövid pár szó volt csak, de a nyomán nyomban megváltozott az otca képe; sűrű omhorrajok tódultak ki a napfényes decemberi ég alá; biáha, az emberek nem tud­ják elviselni szobák falai között ujjongó örö­müket. Mint azon az emlékezetes augusztusi napon, most is elöntötte az utcákat a nép és várakozásban megfeszült idegei remegése köz­hen leste a most már óráról-órára ékező jelen tűseket. — A hóké! a béke! — ez a szó remegett minden ember ajkán, tereken, utcákon, kávé­házakban, vendéglőkben, szalonokban és ho­mályos kis szobákban; mindenütt erről folyt a szó. Rendkívüli kiadásunk első példányaiért amely már a békével kapcsolatosan kiadott hadparancsokat ismertette teljes szövegében szinte széttépték a rikkancsokat és kiadóhiva­talunk kirakata előtt százszámra, menő tömegek gyülekeztek még a késő esti órákban is, bogy a legfrissebb eseményekről értesüléseket sze rezzenek. Szinte mámoros lelkesedéssel hall gatta mindenki a szájról-szájra szálló bÍreket és szerkesztőségünket valósággal megostromol­ták telefonérdeklődés,ekikel ugy a helybeliek, mint igen sokan a vidékről is. Mint minden eseménynek a bábom alatt a békeajánlatnak is akadlak optimistái és pesszimistái, akik nemi titkolható izgalommal latolgatták a további eshetőségeket. Az álta­lános vélemény azonban mindenütt abban domborodott ki, bogy végre elérkeztünk báboru végéhez. Az utcák a békéhir első napján meg tiz ói*a után is tömegektől tarkállott.ak és a kávéhá zak, vendéglők zsúfolásig megleltek az öröm ünnep e legelső napján, Hogy a hir túlságosan nagy lelki emóció­at mégsem okozott, onnan van, hogy hetek, ónapok óta benne éreztük már a levegőben a özelgő események előszelét. Vártunk rá mind­nnyian, akik idehaza vagyunk, sőt várták már a fronton levők is. Ezek különösen az ellenséges frontok katonáinak kijelentéseiből merítették ezt a meggyőződésüket. Ilyen viszo­nyok között szinte szenzációs érdieke-sségii az levél, amelyet Bokor Pá;l helyettes-polgár­mesternek volbiniai fronton levő százados fia t liaza szüleinek november 29-iki dátummal. A százados közli szüleivel, bogy a szembenálló rósz front katonái közt egyre nagyobb a békevágy. Mintha már valamilyen készülőben levő eseményről lenne pozitív tudomásaik, ugy hangoztatják, liogy nemsokára béke lesz. Né­hány nap ellőtt, például táblát dugtak ki éjjel, n következő felírással: December 13-ikára béke tesz. Lehet, bogy a dátumok ilyen egyezése vé­letlen miivé, de a levél bizonyíték arra is, hogy az ellenséges frontok katonáiba nem ön te ne túlságosan nagy lelkesedést, ha az antant ne­tán visszautasítaná békeajánlatunkat. — Időjárás. Lényeges változás nem várható. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Változás nem várható. — Lipót Szafvátor főherceg kitüntetése. A király, mint a hivatalos lap közli, Lipót Szalvátor főherceg, vezérezredesnek a kato­nai érdemkereszt első osztályát adományozta a liadiékitménnnyel. — Kitüntetések. Szvoboda Károly 46. gya­logezredbeli századosnak és Szűcs József 4(1. gyalogezredbeli főhadnagynak az ellenséggel szemben tannsitott vitéz magatartásukért a legfelső dicsérő elismerés újólag tudtul ada­tott. — Az árvaszék jegyzése az őtődik hadi­kölcsönből. Dr. Pálfy József árvaszéki elnök bejelentette a tanácsnak, liogy az árvaszék ipénztári készletéből 400.000 korona értékű hadikölcsönt jegyzett. A tanács a hadiköl­csön jegyzést felterjeszti jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. — Az Omke választmányi ülése. Az Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés Sándor Pál országgyűlési képviselő elnök­lésével vasárnap délelőtt Budapesten választ­mányi ülést tartott. Az ülésen a szegedi ke­rületet Vermes Zsigmond titkár képviselte. Dr. Szende Pál főtitkár a központ idei műkö­déséről tett jelentést. Az Omke céltudatos munkásságát igazolja az a meleg elisme­rés, amelyben az egyesület egész vezetőségét részesítették a választmány tagjai. Az egye­sület csakis jogos kereskedelmi ügyekben exponálta magát és mindig az exakt keres­kedelmi szaktudományt juttatta érvényre. Teljes siker koronázta az Omke azt a törek­vését is, bogy a vidéki és fővárosi kereske­delem közt az egyensúlyt megtartsa és bogy a vidéki kerületek vigyék keresztül a szét­forgácsolt vidéki erők tömörülését. Lépéseket tett az Omke vezetősége illetékes helyen olyan irányban is, bogy az eddigi törvény­szerkesztési módot változtassák meg ugy, hogy a törvények közt jogi tanácsok nélkül is el lehessen igazodni. Szükségét látja a vá­lasztmány annak, hogy a nagykereskedelmet külön szervezzék, mert meg kell állapítani, bogy a bábom után milyen legyen a nyers­anyag és készáru behozatal. Egyébként meg­alakulóban, van már a nagykereskedők orszá­gos egyesülete, ezenkivül az országos papir­kereskedők szövetsége és szervezkednek a gabona-, szesz- és gyapjún agy kereskedők is. Ezeket a testületeket mind az Omke tömöri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom