Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-13 / 294. szám

szegeid, 1016. deeemw 18. béíimagyarors£ág 3 adtam egy alkalommal annak, liogy a román támadásnak mily eredmény© várható. A valóság túlhaladta reményeinket és az igazság utat tört magának az ellenséges államokban is, ahol ők maguk mondják azt, hogy a román támadás közelebb hozta a döntést a mi javunkra. Végső reményük volt a központi hatalmak hiéheztetése. Ennek is meghozta halálát a román háború. — Azt hisszük, hogy békés szándékaink nyilvánítására elérkezett a pillanat. Elérkeztünk a kialakult helyzetihez. Szövetségeseink is olyannak látják ma már a helyzetet, hogy ezt a kezdeményező lépést a béke felé megtehetjük, Szövetségeseinkkel teljesen egyetértőleg jártunk el. Ellenségeinken most már a sor, akik nagy (horderejű elhatározás előtt állnak, amikor a mi jegyzékeinket megkapják. Megtehetik ellenségeink azt, hogy halálba küldik még tovább népeik nem ezreit, hanem millióit, folytathatják a rombolás ádáz munkáját, amely darabokra tépi a világ legbecsesebb alkotásait, de a siker minden reménye nélkül, óriási horderejű ez a döntés a háború nyomorára és a békére, A háború folytatása akkor is súlyos felelősséggel jár minden félre, ha kilátás van arra, hogy valamely ország a saját hatalmát emelheti a háború folytatásával. De százszor bűnösebb az az ország, amely folytatja a háborút, amikor valami eredmény elérésére semmi reménye nincs. Ha visszhangja lesz ennek a mi mai felszólalásunknak, ugy mondhatom a mi feltételeink alkalmasok lesznek arra, hogy viszszaadják a világnak a békés boldogságot. Ha harc kell, legyen harc. De az eredmény nem lehet kétséges. KI kételkedhetik ma már a hátralevő nagy munka eredményében? Ha ellenségeink ezt a felhívásunkat visszautasítják, mi nyugodtan elmondhatjuk miajd, hogy a pusztítás ördögének, a rombolás munkájúnak megállítására megtettünk minden tőlünk telhetőt. (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) (Az ellenzéki vezérek nyilatkozatai.) Apponyi Albert szólalt fel ezután. Ez ünnepélyes pillanatban néhány szót akai szólani. A magyar közvélemény osztatlan helyeslése áll ezen békeajánlat mögött. Végleges Ítéletet csak akkor mondhat majd, ha h békeojánlat egyes feltételeit már ismerni fogják és annak a kettős követelménynek meg fognak felelni, hogy semmit sem adunk fel abból, amire döfenziv célunk és nemzeti érdékeink miatt szükségünk van, másfelől nem; szabad oly feltételeket szabni, amelyek az Őszinte békekivánahnaknak ne felelnének meg. Helyes volt az időpont megválasztása Is. A mai idő alkalmas a békeajánlatra, amikor szakadatlan katonai fölényünk megerősíti, hogy ez a békeajánlat nem más, mint a békés lelkületnek megnyilvánulása. Bármilyen nagy is legyen ennek a sikere, az nagy erkölcsi erő lesz befelé és kifelé egyaránt és a békeajánlat uj fejezet, a történelemben és uj kötelességek kezdete. Ha az ellenzék nem is viseltetik bizalommal a kormány mai vezetői iránt, ebebn a békejegyzékben megnyilvánuló szellemnek megfelelő bóketörekvésekben a kormány számithat az ellenzék támogatására. iGróf Andrássy Gyula is nagyon helyesli a békenyilatkozatot. Abban azonban eltér véleménye Apponyiétól, hogy nem volt olyan idő, amikor ezt. a nyilatkozatot már a múltban meg lőhetett volna tenni. Mikor tavaly (Szerbián átkeltek seregeink, ő már akkor fáradozott azon, hogy a központi hatalmakat egy ilyen békenyilatkozatra rábirja. Hogy ez akor nem sikerült, most azonban, Románia leveretése után az erre alkalmas idő elkövetkezett, ezt a magyaT király személyének tulajdonit.ja. Azt hiszi, hogy semmi sern alapozhatta volna meg jobban Károly király népszerűségét, mint egy ilyen tény, amelylyel a koronázás előtt megajándékozza népeit. Ez a cselekvése egész kormányzását be ifogja aranyozni. Gróif Károlyi Mihály azt mondja, csak egy szó van érzeimei kifejezésére és ez, hogy: „Béke." > Rakovszky István pártja nevében örömének ad kifejezést a bejelentés fölött. Noválc János a nép nevében kifejezést ad örömének a békeajánlat felett. Elnök kijelenti, hogy vitának nincs helye. Megállapítják a holnapi ülés napirendjót. és az ülés véget ért. A birodalmi gyűlés. Berlin, december 12. Roppant érdekilődés előzte meg a birodalmi gyűlés mai ülését. A karzatok zsúfolásig megteltek és a birodalmi gyűlés palotája előtt óriási tömeg hullámzott. Az ülés kezdete a pártok tanácskozása miatt kissé mégkésett, ami fokozta az általános fezsiiltséget. Két órakor tódultak a képviselőik a terembe, amikor Kuempf elnök megnyitotta az iilést és átadta a szót Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárnak. (A kancellár beszéde.) Betibmann-Iíoiillweg a következőket mondotta: — Uraim! A harctéren nemsokára bekövetkező ujabb kedvező események reménysége az oka annak, hogy a birodalmi gyűlés nem tart hosszabb szünetet, hanem az elnök úrra bízatott a legközelebb tartandó ülés napjának megállapítása. Reménységünk eddig szinte várakozást meghaladó gyorsasággal teljesült. Röviden akarok szólni: a tettek beszélnek. Rmntatott a kancellár ezután arra, bogy Románia intervenciója keleti állásaink felgöngyölítéséi célozta. A megújuló olasz rohamok a monarchiát akarták megbénítani, a sommementi támadásokkal peclig nyugati frontunkat akarták áttörni. Majd igy folytatta beszédét: —- Hindenburg vezértábornagy páratlanul zseniális vezetésével csapataink, amelyek a szövetségesekkel harc- és menetteljesítmény dolgában megvalósitották a lehetetlen .Élénk „brávó!"' kiáltások) és egész Nyugatoláhországot az ellenséges fővárossal együtt elfoglalták. (Zajos éljenzés.) És Hindenburg most sem vesztegel, A hadműveleteket folytatjuk. A hardcsaipások nyomában szilrádan megalapoztuk gazdasági helyzietnnlket. Romániában nagy gabona-, élelmiszer-, olaj- és egyéb készletekjutottak kezünkre. A szálitást már megkezdtük, azonban a szűkös helyzet ellenére megéltünk volna a magunkéból Í9. A szárazföldön véghezyitt győzelmeinkhez a tengeralattjrók hőstettei méltó módon csatlakoznak. Az ellenségeink abban is csalatkoztak, hogy a német nép kitartása meggyengül. A harcoló hadsereg mögött ma már ott áll az egész dolgozó nép. Németország nem ostromlott vár, mint ellenségeink hitték, hanem egyetlen, hatalmas, kimeríthetetlen tábor, A kancellár a továbbiak során azt fejtegette, hogy nem törődik ellenségeink beszédével, amelyek egyszer világhódító terveiket, máskor békéért, váló kétségbeesett jajkiáltásokat koholtaik rólunk. — Mindig készen voltunk — mondotta a védekezésre és a visszacsapúsra népünk létéért és szabad ésl biztos jövőnkért, de mindig készen ennek fejében békét ajánlani, mert az erő nem tesz bennünket süketté áz isten, népünk és az embereik előtt való felelősséggel szemben. A békére való hajlandóságunkról tett kijelentéseink elől az ellenségeink kitértek eddig. Most tovább mentünk egy lépéssel. — A háború e hosszú és súlyos esztendői alatt egyetlen gondólat foglalkoztatta a császárt: hogyan lehetne a bókét a győzelmesen megvívott hadjárat után a biztosítékkal köriil')ástyázott Németországnak visszaadni. Mélységes erkölcsi és vallási kötelességérzetóvel a néppel és az egész emberiséggel szemben elérkezettnek látja az időt a császár a hivatalos békemozgalom megindítására, őfelsége ezért felséges szövetségeseivel egyetértésben elhatározta, hogy az ellenséges államoknak ajánlani fogja a béketárgyalások megkezdését. (Nagy mozgolódás, élénk „bravó" kiáltások.) — Ma reggel átadtuk azon hatalmak képviselőinek, amelyek az ellenséges államokban jogainkat védik, telit: a spanyol, az amerikai és svájci képviselőknek, az ellenséges hatalmakhoz intézett jegyzéket, azzal a kéréssel, bogy szíveskedjenek azt az ellenséges kor mm nyoknak átnyújtani. Ugyanez történt ma Bécsben, Szófiában és Konstantinápolyban. A. többi semleges államokban és a pápa őszentségénél is hasonló lépéseket tettünk. E'/iutn felolvasták a jegyzéket, amelyet * képviselők tapssal fogadtak. Majd a kancellár igy fejezte be beszédét: — 1914 augusztusában ellenségeink hatab mi kérdésből .felidézték a világháborút, mi pedig a béke emberies érzésével állunk a világ elé. Nyugodtan várjuk meg, mit felelnek a mi ellenségeink és ezt a nyugalmat külső és belső erőnk és tiszta lelkiismeretünk adja. Sorsdöntő órákban jutottunk sorsdöntő elhatározáshoz. Ez az elhatározás meg van pecsételve fiaink és testvéreink vérével, akik életüket áldozták fel a hazáért. Mi félelem nélkül és felemelt fővel várjuk a választ, készen a harcra és a békére is. (Elnapolják az ülést.) A kancellár beszédét hatalmas tetszésnyilvánítás között fejezte be. Spahn oentrumpárti képviselő ezután az ülés elnapolását indítványozta. Bassermann a kancellár beszédénele megvitatását kívánja. Nem akar senki hosszú beszéddel állást foglalni, de kívánja a nemzeti szabadelvnek álláspontját egy nyilatkozatban körvonalazni. Ledebur, a szocialista munkaközösség nevében hozzájárul Bassermann indítványához. A centrum, a haladó néppárt és a szocialisták nagy többsége elfogadják Spahn indítványát. Ezután dr. Kaempf elnök berekesztette az ülést. „CYLOL" fagyszesz legcsodásabb hatású szer, mely egy hét alatt elmulasztja a legmakacsabb fagyást is, bármilyen testrészen. Kitűnőnek bizonyult sömör, vörösség és börviszketegség ellen is. — Próbaüveg K 2.50, eredeti üveg 3.50. — Vidékre postán szállitva 3 üvegnél portőmentes. Kapható egyedül a készitőnél. Nemecz Dezső Szeged Tisza Lajos-körut 73. Dugonics-téri sarok mellett. Telefon 3—41. sz. |-izzótestek és üveghengerek In vert és Auerégőkre legjobb minőségben FONYÓ SOM A, világítási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165.