Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)
1916-12-12 / 293. szám
4 jában hiúságnak, talán soha el nem hengeríthető sziklatömbje hever. S amilyen a nép, olyan a királya, II. Vilmos is. Soha nógyeafogaton nem jár. Ezt, a fényűzést talán rossz néven is vennék tőle a jó württemfbergiek. Minden kiséret nlélkül szokott elvegyülni a népe között, megközelíthető mindenki számára, ami nem ritkán humoros jelenetekre ad alkalmat. Egy izbeu kedvenc agara, rendesen egyetlen kísérője, eltépte egy utcai suhanc nadrágját. A fiu méltatlankodva fordul oda a királyhoz: — Siehselht du Kenich, warum gibscht auf dein Hnd net achtí! (Látod te király, miért nem ügyelsz a kutyádra?!) A király mosolyogva kérleli, hogy ne haragudjék és elkéri a megkárosultna!k .a elmét * még aznap egy vadonatúj öltözettel kárpótolja. -Ah uj királyi palota, a maga 276 helyiségével a tizennyolcadik század (francia etiljének egyik remekmüiva, lakatlan. A király ugyanis túlságosan költségesnek tartja az ilyen nagy palota rendbentart ásóihoz szükséges személyzetet, a palota fűtését és világítását. Azért .1 Charlotten-strasse egy sokkal szerényebb palotájában buzédott meg. Egyemeletes szerény Szeged, 1Ö16. december IS. külsejű épület ez, amely semmivel som kiilütnb, mint egy-egy jobbfajtája nemesi kúriánk. (Magát a württembergiek demokrata királyát nem volt szerencsém láthatni, mert ép a fronton tartózkodott. Ugyanez okból Bukarest elfoglalásának a hírére nem a. király palotája előtt gyülekezett össze a hazafias, tüntető közönség, mint rendesen, hanem Róbert herceg palotája előtt. És ennek a győzelemnek a megünneplése a leginegkapóhb látványok egyike, amelyeknek tanúja voltam. Óriási embertömeg lepte el a palota előtti teret. Gyermekek és öregek, lányok és asszonyok, civilek és katonák. Sok-sok ezer ember. És ahányan voltak, mind hazafias dalokat énekeltek. Olly harmonikusain, mintha előre összetanulták volna s mintha valami láthatatlan karmester dirigálná őket. -Sok-sok ezer szivnek az összedobbanása nyilatkozott meg e dalokban s éreztem, hogy valamennyien: ifjak és aggastyánok, férfiak és nőik, polgárok és katonák szivében ugyanaz az érzelem, agyában agy a na z .a gondolat honol. S éreztem, liogy amely nemzet érzelműiben és gondolatban ennyire egy, az el győzhetetlen. StriegI F. József. Szeged a koronázási ünnepségeken. • (Saját tudósítónktól.) Sándor János belügyminiszter hétfőn, a törvényihatóságnak 1 koronázási ünnepségeken való részvéte'e ügyében a következő táviratot intézte Szeged város közönségéhez: — A király és királyné megkoronázása december 30-án fog végbemenni. Alkotmányunk e magasztos ünnepén méltó hely illeti meg a törvényihatóságokat is. A koronázási ünnepség ezúttal a hálboru okozta rendkívüli körülményekre és a nemzeti gyászra való tekintettel szűkebb keretek között fog lefolyni és azon a törvényhatóságok csak három tagu küldöttséggel, vehetnek részt, akik egyike a törvényhatóság zászlóvivője lesz. Midőn erről a törvényhatóságot értesítem, felkérem, hogy küldötteinek nevét hozzám sürgősen jelentsék be. A kiküldöttek díszruhában jelennek meg. A koronázási ünnepség alatt a gyászruha viselése és a gyászjelvények alkalmazása fel lesz függesztve. Sándor János, belügyminiszter. A belügyiminiszternek ezzel a táviratával hétfői ülésén foglalkozott a tanács. Dr. Gadl Endre előterjesztésére elhatározták, hogy Szeged képviseletében • dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál helyettes-fpolgármestert ésj Várhelyi József prépost-kanonokot küldik Budapestre a koronázási ünnepségekre. A tanács ilyen irányban tesz előterjesztést a közgyűlésnek is. A keddi, kőz,gyűlést előkészitő tanácsülés egyébként még foglalkozik ezzel a kérdéssel. Amint a Délmagyarország megírta már, a budapesti államrendőrség átiratban kérte a szegedi rendőrséget, hogy nyolc nappal a Budapestre való jelutazás előtt jelentsék he nála, kik utaznak Szeged képviseletében a koronázási ünnepségekre. Gsak igy lehet ugyanis kocsikat biztositan,i. A koronázási ünnepségek ügyében még egy átirat érkezett hétfőn a belügyminisztertől Szeged közönségének címezve. Ez a távirat szószerinti szövegében a következő: — A megkoronázott király a mély érzelmű nemzeti hagyománynak megfelelően a koronázási halmon négy kardvágással jelképezi, hogy győzelmes kardjával megvédi az országot bármely oldalról fenyegető ellenséggel szemben, ösi szokás, hogy a koronázási halomhoz, amely hazánk szent földjét képviseli, az ország valamennyi törvényhatósága kiild földet. A koronázási ünnepnek e fenséges mozzanata sohasem volt jelentősebb, mint most, amikor királyunk északon, délen, keleten és nyugaton vezeti győzelemre hős seregeinket. Felkérem a törvényhatóságot, hogy a koronázási halomhoz saját területének történelmi nevezetességű helyeiről öt kilogramm sulyu 'tiszta földet postán, a következő felírással: „hivataliból, koronázási ügyiben portómentes" hozzám sürgősen beküldeni szíveskedjék. A koronázásra vájó meghívást a törvényhatóságnak egyidejűleg megküldtem. Sándor János, belügyminiszter. A tanács hétfői ülésén elhatározta, hogy a koronázási dombra a Királyhalomról kiild földet, mert 1883-ba,n itt járt a király. Út a tőbbtermelés felé. — Kfizdényl Szilárd előadása. — (Saját tudósítónktól.) A 'kereskedelmi és iparkamara előadás-ciklusának során vasárnap Küzdényí Szilárd tartott előadást a szikes területek feljavításáról. Az előadót dr. TonelU kamarai titkár mutatta be a közönségnek. Bevezető beszédében különösen arra utalt, hogy mi indította a kereskedelmi és iparkamarát arra, hogy egy teljesen mezőgazdasági jellegű előadás tartásáréi gondoskodjék. Legkedvezőbb esetben a háború a teljes likvidálással együtt három évet, vesz igénybe, aminek összes terhe 25 milliárd korona, ami viszont költségvetésünket legalább egy milliárddal fogja megterhelni. Meg kell javítanunk azonkívül ,a külföddel szemben kereskedelmi és fizetési mérlegünket, 'helyre kell állítanunk valutánlkat. Ezt csakis nagy kivitellel érhetjük el, amit főként a mezőgazdaságtól kell várnunk. Tonelli számadatokkal igazolta a magyar föld alacsony termésátlagait és bizonyította, hogy a holdankénti átlagok fokozása, a 'használatlan területek feljavítása révén a magyar föld termelését könnyen lehet egy milliárddal folkozni, aimi egyértelmű a reánk háramló pénzügyi nehézségek megoldásával. Ez a gondolatmenet vitte rá a kamarát a mezőgazdasági többtermelés problémájának vizsgálatára és ezért kérte fel a kamara Küzdényí Szilárdul, aki Ozibaktházón szinte csodálatos eredményeket ért el a szikes területek feljavításával, hogy gazdag tapasztalatait Szeged közönsége előtt ismertesse. Küzdényi abból indult iki, hogy a szikes talajok tulajdonképen a növényi életre szükséges ásványi sókat a legnagyobb mennyiségben tartalmazzák, sőt éppen a sókban való túlságos bőség öli meg bennük a növényzetet. A talajalakulás általános tényezőinek ismertetéséből kiindulva tért át a saját rendszerének az ismertetésére, amely a tudományos kutatások eredményeinek felhasználásán kiviül főként a természet működő erőinek emberi eszközökkel való utánzásán alapul. Az elszikesedés okai gyanánt a legeltetést, a talajvizet és a kezdetleges szántélföldi gazdálkodást sorolta fel, tehát a baj oka legtöbb esetben a hibás emberi gazdálkodás. Részletesen bizonyította ezeknek « körülményeknek a talaj termőképességére való hatását, majd igy folytatta: — A szikes talajok jó termőifölddé válnak, ha rendkívül sürii szerkezetüket ritkává átalakítjuk, ha a felső rétegékben összehalmozott sókat vastagabb rétegre eloszlatjuk, ha a falsórété,get a megmunkálásra, a magnak csírázására és kikelésére alkalmas porhanyó földdé átalakítjuk. A sürü talajszerkezetnek ritkábbá tételére a leghatásosabb és leggyorsabb eljárás a vizáteresztő rétekig leérő rigdlozás és a növénygyökérzettel való behálózás, a zöld ugar. Legbiztosabban célt érünk, ha ezen két eljárást együttesen alkalmazzuk. A talaj felső rétegében összehalmozott sok sónak vastagabb talajrétegre vailó eloszlatására szükséges, hogy a már ritkább szerkezetre átalakított talajra jutó csapadékot, esőiét, bólét elfolyni és elpárologni nem ftbonyi Mihály ezelőtt Holtzer és Abonyi — Széchenyi-tér 2. = Ajánlja a most érkezett legujjabb férfi és fiu téli kabát és Raglánjait. Férfi-, és fiu- gyermek-öltönyeit, azonkivül szőrme Mikádóit. :-:
