Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-07 / 289. szám

jmmkqiamm&áis Szeged, 1916. december 7. állásban fogtuk fal. Az Ojtozi-szorostói északra, csekély veszteségünk árán sikerült az oroszok egy támaszpontját elfoglalnunk; 60 fogoly maradt a támadó németek kezén. A kézdivásárhelyi medencétől délkeletre a Baszfka-völgyben német és oszírák-magyas csapatok vállalkozása a román állások je­lentékeny részét két tiszttel, több mint 80 főnyi legénységgel és az ott felhalmozott sok lőszerrel együtt birtokunkba juttatta. Mackensen vezértábomagy házcsoport­ja: A diadalmasan előrenyomuló 9-ik had­sereg harcolva közeledik a Bukarest—Pío­esíi—Campina vasúthoz. E mozdulat hatása alatt az ellenség kiürítette a Szinajátó! északra fekvő állásait, amely helységet osztrák-magyar csapatok este harc után el­foglalták. A dunai hadsereg az Argesu déli partján a még románoktól megszállva tar­tott helységeket megtisztította és Bukarest felé nyomul előre. A Duna mellett az oro­szoknak kelet felöl intézett támadásait visz­szavertük. Az osztrák-magyar és német csapató'-; amelyek Szívó ezredes vezetése alatt Oláh­ország délnyugati részében a rendetlenül hátráló román erőket követik, az ellenséget az Oltnál harcra kényszeritették. Az ellen­ség útját a folyam keleti partján elvágtuk; tegnap 26 tisztjét és 1600 főnyi legénysé gét elfogtuk és 4 ágyuját zsákmányul ejtet­tük. Ezenfelül december 5-én több, mint 4100 románt fogtunk el. A Bukaresttől északnyugatra húzódó vasút mellett jelen tékeny búzakészlet jutott kezünkre, ame­lyet mini a jelzőtáblák feliratai mutatták, a/ angol kormány vásárolt meg. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az angolok Románia összeomlása előtt. Humbur.g, december 6. A Times leg­utóbbi száma „A nagy erőfeszítés" cimen cikket közölt, amelyben, a többi közt a kö­vetkezőket mondja: — A háború mérlegre vetette az úgy­nevezett kishatalmak harci értékét. A mér. leg, amelyet a háború előtt készitettünk ró­luk, hamis volt. Az eddigi tanulságok szerint kis államok hadai kellő alátámasztás nélkül nem. állhatják meg helyüket a szervezett nagyhatalmakkal szemben. A vitéz szerb hadsereg összeomlott a köziponti hatalmak tulerős nyomása alatt és most ugyanezt lát­juk megismétlődni Románia esetében, amely, bár az orosz hatalomra támaszkodik, nem birt önálló műveleteiben helytállani a szö­vetséges seregek nagy erejének. Románia a háború balsorsálban följaj­dult és olyan hangokat hallat, amelyek vá­daskodnak a négyesszövetség ellen,- amely őt a háborúba sodorta. Ezzel szemben meg­állapíthatjuk, hogy a román királyság az antant-hatalmak számára nem hozott egye­bet, mint kellemetlenséget, melyeket súlyos véradóval kell korrigálni. Románia túlbe­csülte önmagát és a készületlenségnek, had­seregszervezeti gyengeségnek olyan példá­ját adta, mely páratlan a háború történeté­ben. Réseket nyitott az ellenségnek, mely fel is tudja használni e réseket, melyeken keresztül az antant testét is megsebezheti. Kétszeresen végzetes ez a helyzet, a mikor a nagy, esetleg végső erőfeszítés órá­ja mind közelebb jut. Meg lőhet állapítani, hogy minden államban hatalmas békepárt van. Ebben nincs kivétel. A békepártok csak akkor hajlandók támogatni a háborús törek­véseket, ha eredményeket látnak. A német békepárt most elhallgatott, látva az oláh­országi diadalokat. Ezzel szemben nálunk politikai sakkhuzásokkal igyekeznek meg­erősíteni a meggyöngült háboruspártot, hol­ott éhhez hadieredmények lennének szüksé­gesek. A bukarest-csernavodai vasutat elpusztították. Bern, december 6. A Times-nak jelentik Bukarestből: A román helyzet rendkívül ag­godalmas, mert a köziponti hatalmak csapa­tai viharos gyorsasággal nyomulnak Buka­rest felé, anélkül, hogy az ellenállás meglas­sítaná menetüket. A románok, hogy más oldalról megakadályozhassák az ellenség esetleges) előrenyomutáisá'* elpusztították a bukarest-csernavodai vasúti vonalat és visszavonulásukban mindenütt fölégetik a falvakat és élelmiszerkészleteket. Találgatás az orosz segítség elmaradása miatt Genf, december 6. Feltűnésit kel a Temps egy rendkívül éles támadása az orosz had­vezetőség ellen a Romániának igért segít­ség elmaradása miatt. Az,t irja, hogy érthe­tetlen Oroszország szerepe a román háború körül. Az ellenség előnyomulá,sa nem jött villámcsapásszerűen, hogy Románia és Oroszország ne organizálhatták volna a vé­delmet. A német és osztrák-magyar sajtó már meghúzta a halálfiarangot Románia fö­lött és az, orosz segítség ínég mindig nem jön. Mi legalább nem látunk semmit. Es az­ért mindig azt mondják nekünk, hogy nem kell kétségbeesni, még nincs minden el­veszve. Genf, december 6. A Tribüné de Genéve ezt irja: A cártól ai utolsó muzsikig Orosz­ország el van határozva döntő eredményig folytatni a küzdelmet. De akarni nem elég, tenni is kell tudni! Képes-e erre Oroszor­szág? Módjában áll-e saját exiszteneiája ve­szélyeztetése nélkül megadni a kellő segít, séget Romániának? Emberben nincs hiány. De hogy áll a hadfelszereléssel, munícióval, ágyukkal? Különösen a muníció nagyon gyorsan leolvad e modern háborúban, anél­kül pedig a legnagyobb hősiesség sem ér­het el semmit. Képes-e Oroszország arra a nagy erőfeszítésre, melyet szövetségesei várnak tőle? Ez a legaggaszitóbto kérdés, a mely egyszer már megoldottnak látszott, hogy most újra fenyegetően akuttá váljék, A norvég sajtó a romániai eseményekről. Krisztiánia, december 6. Az egész sajtó élénken foglalkozik a romániai hadiesemé­nyekkel. Az antantibarát Tidenstegn cimü újság hosszabb cikkében a mariiéi csatára emlékeztet s. ezeket irja: „A haditörténelemben kevés az ismétlő­dés. Mi a magunk részéről a legvalószínűbb nek tartjuk, hogy az oláh síkságon nem lesz uj marnei csata." Noerrgaard százados, az ismert katonai iró „Finis Rumaeniae" cimü cikkében ezeket irja a Morgenbladet cimü újságban: „Az egész világ tele van aggodalommal Románia sorsa miatt. A bonyodalom olyan gyors, hogy alig lehet követni. Ahol a ro­mánok visszavonulnak, nyugtalanság és ren­detlenség van, ahol a targujiui nagy vere­ség után ellenállást kíséreltek meg, sehol sem volt megállásuk. Mackensen előretörése teljesen meglepte a románokat és halomra döntötte valamennyi tervüket. Ugy hisszük, Bukarest nem sokáig marad ronuin kézen, akár megkisérlik a védelmet, akár nem." Csütörtök délben megkondítják a harangokat A Bud. Tud. jelenti: Tekintettel arra, hogy az országos gyász folytán a gyász­lobogók be nem vonhatók, intézkedés tör­tént arra nézve, hogy csütörtökön délben 12 és 1 óra között Bukarest és Ploesti elfogla­lásának örömére ugy a székesfővárosban, mint a vidéki városokban a harangokat meg­konditsák. Bolgár győzelem a szerbek felett. BERLIN, december 6. A nagy főhadi­szállás jelenti: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: A Dobrudzsa-harc vonalon nyugalom van. Macedón arcvonal: A Csernától keletre Gradanicea mellett folyt harcokban bolgár ezredek legyőzték a szerbeket, akik kez­detben az állás egy részébe benyomultak. Repülőink sikeres táma­dása olasz katonai fele­pek eilen. BUDAPEST, december 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A december 4­ről 5-re virradó éjjel egyik tengerészeti repülörajunk a monfalconei katonai tárgya­kat a legnehezebb bombákkal sikeresen bombázta. A heves védötüzelés dacára az összes repülőgépek sértetlenül vonultak be, ff A JÓW ADPARANCSNOKS ÁG. Tovább délre uj harcok folynak. LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, december 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harc­tér: Lényeges esemény nem történt. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. • i BUDAPEST, december 6. (Közli a mi­niszterelnöki sajtosztály.) Az olasz harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, Erős tüzérségi tüz a Sommenál. BERLIN, december 6. A nagy főhadi­szállás jelenti: A Somme területén folyt, tegnap is időmként erösebb, tüzérségi harc­tól eltekintve lényeges esemény nem volt. LUDENDORFF, első föszállásmester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom