Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-31 / 311. szám

szeged, 1116. (leoerribet 81. keadeni, sok próbálkozásra nincs in ár időm, ennek az idejét eljátszottam a habára alatt. A mai .felfogás szerint sok rósz tulajdonságom van: nem tudok hazudni, még akikor sem, lia előnyömre volna, nem tudok hizele'gni és esetleg más kárán előnyöket szerezni, mindig aa ártatlan, illetve elnyomott pártján va.gyok és védem, még a felebbvalóm ellen is, ezzel pedig mindig csak magamnak ártok. Végül van bennem egy kis ad'ag büszkeség; büszke vagyok arra, hogy ember vagyak, hogy az Isten a har törlik na.pon teremtett a saját képére mintázva. Ezekkel szemben keveset tudok az előnyömről irnd: azt hiszem, volna bennem akarat, akármit is elkezdeni, ha tudom, hogy van célja a szorgalmamnak. A háború alatt sok mindent megtanultam és rájöttem, hagy mindent meg lehet csinálni égy kis fejtöréssel és akarattal. Ennyi az egész, amiit javamra irhatok. Azt hiszem, ha megértésre találnék a 'fejeb.b valóimnál, mindenhol .megálilnám a helyemet rövid idő múlva. Sok terv merült fel már előttem. Katona legyek?! Rossz az előmenetel nálunk, és öt évi szolgálatra kellene köteleznem magamat, de akkor már késő vtan ismét- esetleg más pályát kezdeni; viszont a katonaságnál való maradás azért előnyös, mert rögtön van biztos kenyerem. Azután még egy nagy ' baj ,van, a háború egy kissé elkényeztetett, mert van legényem, lovam, kocsim, sok embernek parancsolok. Azt hiszem azonban, hogy ezekről rövid idő alatt le tudnék szokni és mondani. Mint katonának, minden ajtót megnyit előttem az egyenruha, nem kérdezik, mi voltam. Hivatalnak legyek?! Nincs jó Írásom, 'nehezen tudok gépiesen dolgozni, szobáiban, zárt levegőben kellene életemet tengetni, abból a nyomorúságos kis fizetésből, melynek a (kistisztviselő osztályosa, de viszont Pesten, ottlhon lehetek. Mint civil ember, hivatalon kivül szabad vagyok, teljesen rendelkezem magammal, azt teszek, oda megyek, ahová nékem tetszik. » Tovább tanuljak?! A gyerekkori álmaim másikára törekedjek, a mérnökségre? Kissé el yagyok késve már hozzá, nem megy olyan könnyen a tanulás, a háború hosszú tartamia alatt elszoktam tőle; de ha végig kitartók, egyszerre valaki vagyok, megfizetnek és szabad is vagyok. Ki1 tart azonban el addig, ha még oly kiesire zsugorítom is össze az igényleimet, a tanulás és az élet sokba kerül. A szüleim nyakán ne'm akarnék élősködni, szégyenleném, hiszen nekik sincsen olyan jó módjuk, hogy még engem továbbra is és újra eltartsanak, ha igen, akikor meg nem érdemelt részt vennék el tőlük. Kimenjek külföldre,, mesterséget tanulni?! Ott mások a viszonyok, más a t felfogás, nem szégyen a tisztességes munka és talán a véletlen is segit, talán belém botlilk a szerencse. Ez nleim tréfa, én már ezen sokat és komolyan gondolkoztam. Kombináljam a kettőt? a hilvatalnokoskodást és a tanulást, talán kibirom, de hátha tönkre teszem magamat, ezzel aztán legkevésbé segítettem a dolgomon. tEddig tart a levél, amely oly ékesszólón és kifejezően adja tudunkra a front katonájának á jövő felett való töprengését. Ez csa'k egy eset, de a félben maradt intelligens elemek mindenikére vonatkoztatható, nemcsak a szerény anyagi helyzetűekre, hanem azoikra is, akik a földi javakban bővelkednek. Az eljnult Mőt visszahozni1 nem lehet. És habárr annak minden perce nagy cél érdekében vétetett is igénybe, habár minden pillanatára hazánk határainak biztonsága szempontjából, ezeréves létünk fenntartása céljából volt ia szükség, habár ezt az időt ezen magasztos eszme szempontjából nem szabad elveszettnek tekintenünk, mégis az egyéni boldogulás, az egyéni életfeltételek biztosítása érdekéből a fenteml'itett levélben foglalt gondolatokat meg keli szívlelnünk és azokról a legkomolyabban keld gondolkoznunk. Ez is a háború után következő békés időszak egyik nehéz problémája, melynek helyes megif ejtésétől függ állami és társadalmi berendezkedésünk jövő harmóniája. Dr. Sajtói Samu. Xátogatás a hágai bérpalotában. — A Délmagyarország tudósítójától. — Hága, dec. 25. Hágáiban a napsütéses tölgyfáktól övezett, mosolygó és barátságos sdheweningi uton áll a békepalota, amely ma kétségkiviil a legaktuálisabb épület az egész világon. A központi hatalmak békejegyzéke és Wilson akciója után ez az 'épület az, amely felé sóvárogva tekintenek a békét szomjazó népek, itt találkoztak a fejedelmek képviselői 'a békében, itt hangzottak el áz áradozó békebeszédek és talán itt fognak majd kezet a hadakozó felek a háború után. Ma üres a békepalota és amikor a hágai békeliga elnökének társaságában felkerestem az impozáns épületet, csupán néhány kíváncsi emberrel ,találkoztam. A békepalota felépítésének története ismeretes, II. Miklós orosz cár, akinek a világháború köszönhető, 1898-ban az összes,civilizált államokat konferenciára hivta össze. A'cár arról óhajtott tanácskozni, miképen tehetne az egyre jobban elhatalmasodó európai militarizmust megállítani és mi módon lehetne elérni azt, hogy a népek háború nélkül intézzék el az egymás között felmerült vitás ügyeiket. A konferencia, amelyen huszonnyolc állam vett részt, 1899. május 28-án összeült Hágában és hetvennégy napig ülésezett. Sok üdvös és humánus határozatot hoztak. A második békekonferenciának eszméjét az 1904-ben St. Luistoan tartott interparlamentáris konferencián pendítették meg. 1907. évi julius 15-én Roosewelt hivta össze ezt a békekonferenciát, amelyen már negyvenöt állam vett részt. A 126 napig tartó tárgyaláson résztvett az egész világ és senki se beszélt másról, csak a békéről. Közben egy lelkes emberbarát, Andrev Carnegie, az amerikai milliárdos 3,750.000 forintot ajánlott fel a hollandi kormánynak, hogy Hágában emeljenek a világbéke szimbolizására, egy béketemplomot. Elhatározták, hogy a palota berendezésében résztvesz az egész világ. A szép terv megvalósult. Felépült a békepalota és minden ország gyönyörű ajándékot küldött. Nemes vetélkedés indult meg a nemzetek között, minden nép a legjavát küldte el ide ipari és művészi termékeinek. A tervezők ugy konstruálták ,meg a palota berendezését, hogy különböző helyről küldött ajándékok harmóniában állnak egymással. Az összes hadviselő államok képviselve vannak a hágai békepalotában. Szorongó érzés fogja el az embert, ha látja a közös munkának ezt a remek alkotását és eszébe , jut, hogy harminc millió ember fegyverben áll. Amerika egy allegorikus békeszobrot küldött, az angol kormány a nagy törvénykezési terem számára ablakokat és üvegfestményeket, Franciaország remek gobelineket, Németország a főbejárat kovácsolt vasajtaját, 'Ausztria az előcsarnok drága •bronzkandelláberjait, II. Miklós cár egy négy méter magas gyönyörű vázát, Törökország egy remek színezésű, hatalmas szőnyeget. Belgium egy bronzkaput ajándékozott a békepalota berendezéséhez. És elküldte a maga ajándékát minden nemzet. — Mit küldött Magyarország? — kérdeztem. — Magyarország — hangzott a válasz — egy hatalmas porcellán vázát ajánlott fel az előcsarnok számára. Ime, itt a helye. Sajnos, az ajándék még nem érkezett meg, pedig már Jáva, Chilié és Haiti is elküldte a maga ajándékát. A késedelemnek valószínűleg a háború az oka. Az elnökkel ezután bejártam az egész palotát. Legutoljára a cimertermet kerestük fel, ahol igep érdekes látnivalók vannak. Vagy ötven selyemmel bevont magas szék van ebben a teremben és minden székbe címer van hímezve. A világ összes államainak itt van a cimere, talán, csak a magyar hiányzik. Amikor ezeket a címereket elhelyezték itt, Ausztriát és Magyarországot a külügyek terén csupán a kétfejű sas képviselte, ma már a közös cimer jutna ide is. És itt van elhelyezve azoknak az uralkodóknak a portréjuk, akik résztvettek a békepalota megépítésében. Rendkívül érdekes, hogy milyen sorrendben helyezték el az uralkodók és államférfiak képeit. Az a békés .szomszédság, a melyben, itt egymás mellett sorakoznak a fejedelmek, időközben alaposan megváltozott. A díszhelyen, az uralkodók dozsénjének, királyunknak, Ferenc Józsefnek képe van elhelyezve. Mellette jobbról Lipót belga király, balról Vilmos német császár. A következő sorban Viktória angol királynő, Ferdinánd bolgár király, Alfonz spanyol király, Vilma holland királynő és Abdul Harnid, a török szultán, képe látható. Több meggyilkolt uralkodónak is itt van a portréja. Itt láthatjuk Sándor szerb király, György görög király, Don Carlos portugál király és Umberto olasz király képét. Van. egy parasztruhás uralkodó is: Nikita. A háború szerzőjének, //. Miklós orosz cárnak az elnöki teremben, díszhelyen van elhelyezve életnagyságú, olajfestményü képe. Itt van a békepalota mecenásának, Carnegienek is a portréja. Az Einkreisung tervezője VII. Edward angol király márványszobrot kapott. Vécsei Miklós. 4 Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség " 305. Kiadóhivatal 81. //••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••aannib Adakozzunk a rokkantaknak és a világtalan katonáknak!