Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-30 / 310. szám

i DÉLMAGYAIRÖRSZÁG Szeged, 1916. deeamSer 30. Felebbezés a város beruházási kölcsöne ügyében (Saját tudósitóntítól.) A törvényható­sági bizottság decemberi közgyűlésén tud­valevőleg elfogadta a város husz,, illetve tizenkét milliós beruházási kölcsönére a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzá­logbankjának pótlólag tett ajánlatát és el­határozta a kölcsön felvételét. A határozat ellen .beérkezett az első felebbezés. amelyet Bokor Emil törtvényhatósági bizottsági tag nyújtott be. A felebbezés a következő: — A tekintetes törvényihatósági bizott­ság október havi közgyűlésén hozott hatá­rozata folytán a bankokat ajánlatra hívták fel 12,000.000, a város tulajdonát képező ingatlanokra bekebelezendő kölcsön nyújtá­sa tekintetében, A felhívás folytán a decem­ber havi közgyűlést megelőző napig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Pesti Hazai Első Takarékpénztár és a Magyar Jelzálog­Hitelbank együttesen olv értelmű ajánlatot nyújtottak be, mely szerint a 12,000.000 zá­loglevélkölcsönt folyósítják ötven éven át fizetendő évi 5.42 százalékos annuitás (ka­mat és tőketörlesztés) ellenében, a zálog­leveleket pedig 92 egész háromnvolcados ár.. 'folyam alapján számolják el a város javára. 'Ugyancsak a fenti határidőig a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár utján oly értelmű ajánlatot tett, mely szerint az évi annuitás 5.43 százalékot tenne ki, a zá­logleveleket pedig 91.75 százalékos árfolya­mon számolja el. Ajánlatát kiegészítette még azzal, hogy hajlandó a városnak a 12 mil­lión kivül 1918-tól kezdődő 4 éven, át évi 2 milliót, vagyis összesen további 8 milliót ugyancsak az itt emiitett feltételek mellett folyósítani. * A közgyűlés napján a Magyar Taka­rékpénztár Központi Jelzálogbankjának meg­bízottja valószínűleg közvetlenül a közgyű­lés megtartása előtt ajánlatát oda módosí­totta, hogy a 12 millió kölcsönnél 5.43 szá­zalékos annuitás fentartása mellett a zálog­leveleket 92.40 százalékos árfolyamon szá­molná el, mig a későbbi határidőkben folyó­sítandó 8 millió tekintetében eredeti 5.43 százalék annuitásos és 91.75 százalék ár­folyamos ajánlatát tartotta fenn. A közgyű­lés határozatában a Magyar Takarékpénztár Központi Jelzálogbankja által pótlólag tett ajánlatot fogadta el. A határozat a város közönségének anya­gi érdekeire nézve sérelmes, mert a bank­csoport mellőzött ajánlata a Magyar Taka­rékpénztár Központi Jelzálog pótajánlatánál is sokkal kedvezőbb. A bankcsoport által igényelt 5.442 százalék annuitás melleit ugyanis a kamat és tőketörlesztés a 12 mil­lió után évi 650.400 koronát tesz ki. mig az elfogadott ajánlat értelmében fizetendő 5.43 százalék évi 651.600 koronát tesz ki és igy a mellőzött ajánlat évi 1200 koronával, 50 éven át (4 százalék ' kamatozás mellett) 191.086 korona 14 fillérrel ocsóbb. mint az elfogadott ajánlat. Ezzel szemben a zálog­levelek elszámolásánál mutatkozó különbö­zet a bankcsoport 92.375 százalékos és a Magyar Takarékpénztár Központi Jelzálog­bankja 92.40 százalékos utóajánlata között egyszersmindeukorra 3000 koronát tesz ki, ami 50 év alatt kamatos kamatokkal együtt csupán 21.318 korona, vagyis 'kétségtelenül megállapítható, hogy a mellőzött ajánlat az elfogadott pótajánlatnál is 169.768 koroná­val kedvezőbb a város közönségére nézve. Nem tartom ajánlatosnak azt sem, hogy a város már most tárgyalásokat folytasson és megállapodásokat létesítsen egy később, hossz-u évek multán folyósítandó kölcsön tekintetében, mert hiszen a gazdasági viszo­njmkban, a legrövidebb idő alatt bizton be­következendő gyökeres változások ezt egy­általán nem javalják és főleg károsnak tar­tom-, hogy egy ilyen, hosszú évek multán felveendő kölcsön érdekében már most te­kintélyes áldozatokat hozzon a város kö­zönsége. Azon kivül az eljárás a nyilvános­ság előtt folyó versenytárgyalások elveivel merőben ellenkezik és sérelmes a város kö­zönségére, mert nincs kizárva, hogy a pót­ajánlatnak a többi ajánlattevővel való köz­lése esetén a város még kedvezőbb feltételek mellett köthetné meg a kölcsönügyletet. Mindezek alapján mély tisztelettel ké­rem a nagyméltóságú belügyminiszter urat, méltóztassék a sérelmes közgyűlési határo­zat megváltoztatásával a város közönségét utasítani, hogy a kölcsönügyletet a fentiek értelmében 169.768 koronával kedvezőbb feltételek mellett a Pesti Hazai Első Taka­rékpénztár és érdektársaival kösse meg, illetve uj ajánlatna hivja fel az ajánlatot tevő bankokat. eaasaaEBaaEaaBsaBaaasBaBaBaBaistiBBaasBBaBaeBaaKsiiait A tejellátás körül egyre fokozódnak a bajok. . (Saját tudósítónktól.) "Báró Kiirthy La­jos, az Országos Közélelmezési Hivatal el­nöke néhány héttel ezelőtt tudvalevőleg az egész ország területére elrendelte a délutáni uzsonnakávé! kiszolgáltatásának 'beszünteté­sét. A rendelet értelméiben délután három -órától esti 8 óráig sem kávéházakban, sem vendéglőkben, sem kávémé résekben, sern más nyilvános helyen nem szabad kávét, vagy tejjel készült uzsonnanemüt kiszolgál­tatni. Az igy felszabadult tejmennyiségre a hatóság utalványokat ad ki, elsősorban tífusz,betegeknek, azután gyermekeknek és aggoknak. A kiadott utalvány azonban nem lelhet több, mint amennyi tej fölött a ható­ság az luzsonnakávétilalom behozatalával rendelkezik. Igy szól a rendelet és igy ér­vényes az az egész ország területén. A rendelet életbelépése után a rendőr­ség megállapította, hogy a tilalommal na­ponkint 100—110 liter tej szabadult fel a Központi Tejcsarnokban. Erre a mennyiség­re dr. Salay József 'rendőrfőkapitány állít­tatja ki az utalványokat, amelyek a Köz­ponti Tejcsarnok fiókjaihoz szólnak. Ez a rend és ez eddig rendben is volna. Ám közben az. történt, hogy a tejcsarnok rendes vevőinek napi tejmennyiségét redu­kálta, több helyén pedig teljesen*bé is szün­tette a tej kiszolgáltatását, állítólag azért, mert a hatóság által kiállított utalványok tulajdonosúinak "tartoznak elsősorban kiszol­gáltatni a tejet és csaik azután szabad saját vevőiket tejjel ellátni. Tekintettel arra, hogy a rendelet -értelmében a hatóság csak az uzsonnakávé-tilalom következtében fenn­maradó: tejmennyiség fölött diszponálhat, az pedig a rendes üzletfelek érdekeit nem érinti, kérdést intéztünk dr. Szalag József rendőrfőkapitányhoz-, -hogy miképpen történ­hetett meg, .hogy mégis a rendes vevőközön­ség rovására történnek a hatósági utalvá­nyozások. A főkapitány kérdéseinkre a kö­vetkezőket mondta: —• Az uzsounakávé-tilalom behozatalával naponkint 100—110 liter tej szabadult fel a Központi Tejcsarnokban. Mi igy csakis erre a mennyiségre adunk ki utalványokat. Magam naponkint ellenőrzöm, hány liter tejre adtunk ki utalványokat. Ennek alapján kijelenthetem, még most járunk a 98-i.k liter körül. Ha pedig megtörténnék is. hogy több a kiadott utalvány, mint az a tejmennyiség, amely fölött mi diszponálunk, a 'tejcsarnok­nak jogában áll azt nekünk jelenteni, mire mi a fölös utalványokat arra áz időre érvénye­sítjük, mikor a mi tejünkből felszabadul bizonyos mennyiség a beteg 'meggyógyuló­sával, vagy elhalálozásával, 'vagy elköltözé­sével. A rendőrséget igy semminemű fele­lősség nem ériheti azért, hogy a Központi Tejcsarnok vevőinek "beszünteti a tej kiszol­gáltatását. Eddig ugyanis a Központi Tej­csarnoktól nem kaptunk értesítést, hogy több lenne az utalványozás, minit á tejmeny­ség, amely fölött nti rendelkezünk. Kérdést intéztünk a Központi Tejcsar­nok igazgatóságához is, ahonnan Kőrös igazgató a következő felvilágosítást volt szives adni: — A kiutalványo-zás mindenben és az utolsó pontig ugy történik, ahogy azt a fő­kapitány ur kijelentette. A tapasztalható tej­hiánynak nem is ez az oka. De a karácsonyi ünnepek előtt sokkal kevesebb tejet kaptunk. A szövetkezetek tagjai például már három nappal az ünnepek előtt nem szállították be a naponkinti mennyiséget, hanem megtar­tották saját 'házi szükségleteikre. Igy a szö­vetkezetektől egyáltalán nem kaptunk a leg­csekélyebb mennyiséget sem. Az uradalmak is sokkal kevesebb tejet szállítottak. ' Egy példa: a Pallavicini uradalom egyik nap hét litert küldött, másnap semmit. — Egyébként karácsony talán még bé­kében is kevesebb tejet kapunk, mint rende­sen. Most pedig, amikor a takarmány még kevesebb, mint-máskor, még 'erösBbben érez­hető a hiány és nincs is remény rá, hogy január végéig ez a '.helyzet megváltozzék. — Az uradalmakkal szerződéseink van­nak szállításra, a mai időkben- azonban illu­zórisak ezek a szerződések. Semmit nem tehetünk ellene, ha az uradalom kijelenti, hogy nincs teje. Bajok vannak az árak kö­rül is. Néhány uradalomnak minden ár ke­vés a tejéért. Többek között egy uradalom ismét megkísérelte az árak felemelését. A levelet, amelyben ezt iközü, felküldtük báró Kürthy Lajosnak. Ennek már két hete mult. Eddig semmi intézkedés nem történt. Ezek a nyilatkozatok. A ténv tehát az, hogy a tejihiánv néni a rendőrség tulutalvá­nyozásai következtében következett be, a mint a panaszok szóltak, hanem, mert az uradalmak és szövetkezetek nem szállítanak a Központi Tejcsarnoknak. Cukor, petró­leum, kása és még egy nagy csomó első­rendű fontosságú élelmiszer már hiányzik. Most majd annyi tej sem lesz. mint ameny­nyi a legutóbbi időkben volt. Hogy is mond­ja egy régi közmondásunk; ugy szép a sze­génység, ha semmi sincs. Abonyi Mihály ezelőtt Holtzer és Abonyi = Széchenyl-tér 2, = Ajánlja a most érkezett legujjabb férfi és fiu féli kabát és Ragiánjait. Férfi-, és fiu- gyermek-öltönyeit, azon­kívül szőrme Mikádóit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom