Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

18 .BfÉLMAGYAlBOBSiZÁö »zvg>.i, lyU>. december 24. liogy boldog legyél. Én a te jó tündéred vágyóik és teljesíteni a kívánságodat. De csak egyet gondolj, mert — tanuld meg — aikik olyan nagyon jók, mint te, nem lehetnek többször boldogok. A király meglepetten hallgatta a tündér szavait és nagyon elháínult ,a láttán. Sokóig nem tudott szóhoz jutni. És amikor •megszólalt, azt mondta: — Nem kívánok én semmi egyebet magamnak, csak egy olyan kis királynőt, amilyen te vagy, jó tündérein. — Meglesz, jó királyom — súgta a tündér és eltűnt. A király azt hitte másnap már, hogy csak álmodott. El is felejtette, csak akkor jutott az eszébe, amikor elindult háztüznézőbb oaa, ahol akit ő sohasem látott. És megtelt a szive keserűséggel, hogy az álomra gondolt-, — Haj, haji —- sóhajtotta — sose leszek én mán boldog. Leszállt a kocsijáról, aztán gyalog ment. tovább. Hát amint megy az utón, egyszerre ezemibe jön ám rá a tündér, ö legalább azt hitbe, hogy a tündért látja újból, mert éppen olyan volt az, de még tán szebb, ha lehet. Lelkendezve szólította meg a király a tüneményt, aki el akart menni mellette. — Várj csak, jó tündérem, hát nem emlékszel már, mit ígértél? — Mit ígértem? — csengett annak a hangja. — Hát, hogy olyan feleséget szerzel, mint te vagy. De ón még jobb szeretném, ha te lennél a feleségem, mert földi ember nem lehet olyan szép, mint te vagy. — Jó, — de, hát ki vagy te? —• Ej, ej tündérem,tréfálsz te velem. Én vagyok a király. — Igazán? Én meg Napsugárország hercegnője vagyok. — Hát nem a tündér? — De nem ám. Hanem-a te tündéi/ed szívesen leszek. Itt van mind a két kezem. A király boldogan ölelte magához szép menyasszonyát; beszélhettek neki a másikról, amennyit akartak. Hercegnő volt ez is, hát végül mégis csak belenyugodtak, hogy ott hogyja a másikat, akit neki szántak. Ezt a királynőt minden ország minden népe imádva szerette és nagyon boldog lett 3 király ezután is. Máig is élnek, ha meg nem té*tat. •, - ihj|| iSbpos Iván. ^•••••••••••hhlbhmmbihhnhih.hh.lub.ia Wi Hsi forrás! Iskola hegedűkben, valamint az ösz szes hangszerekben és alkatrészekben Babós Sándor TlTo ezd?' Iskola-utca 8. — Szolid árak. Pülül leslmt férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára, — « Legmegbízhatóbb cég. Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Széchenyi-tér 17. Telefon 854. Telefon 855,, A király. 1916 xi 30. Löw Immánuel. Salamon, a királyi bölcs, hat ízben szól a példabeszédek könyvében a királyokról. Az ő igéinek mértékével méltatjuk a gyász ez órájában királyunk pályafutását. Én általam uralkodnak a királyok és az uralkodók igazságot végeznek. (Páklab 8, 15.) N.am vakító, sziporkázó ötletesség gyöngyöző pezsgője, hanem egyenletes, mélyütő, világító megfontolás, élettapasztalás kiszűrődött Ihigadt asszu bora -a királyok bölosesége. Jily böleseseggel országolt királyiunk, a mona.rkiát és benne hazánkat ujjáalkotó király. Mi volt előtte? Aluvó jobbágyság, tespedő falvak, szunnyadó vidék, várfalakba szorult, növekedni 'képtelen túloldali székhely, mezővárosj.ellagü Pest. Mi lett alatta? Erjedés, niásulás kora. Eényes, ltetatos jelent, ígéretes jövőt teremtett. Világváros lett mindkét székvárosa. A középkor lomhulásá igazában a-z ő kora törte meg. Ál alakult, növekedett, haladásnak indult minden: művészet, tudomány, ipar, kereskedés, de ieg-jobba.il átalakult a nemzet viszonya királyához. Ez volt a leghosszabban vajúdó átalakulás, 'mert lelki átalakulása lett uralkodónak, nemzetnek egyaránt. Három forrásról olvastunk e héten. A pátriárka kutatta föl: kettőt hiába, egyet eredményesen. Jellegzetes nevük a források jelentőségét tükrözteti. Ez a három forrósnév jelzi királyunk uralkodásának három szakát. Az elsőnek neve: észek, küzdelem, összetűzés ellenáll®, versengés, fegyveres összeütközés: a nemzet küzdelme a. szentesi tett törvények érvényéért. A második neve: szitnó, gyűlölség. A küzdelem után „jött. az a bizonyos tizenkét észtén elő. Feketébe öltözött az ország, szürke gondolatokba az elmék. Nem volt itt semmi fényes, esak a zsandárok sisakja". (Eötvös Károly 22, 127.) Nem Vártuk már az alkotmány ébredését. Pedig- „olyan a mi alkotmányunk, mint a színes üveg: ha eltörik, darabja szines; ha öszszetörik, 'magisemnüsitik, megszűnik üveg lenini, de utolsó porcikája is megtartja eredeti szimét. Hiszem, hogy mig egy magyar lesz a világon, alkotmányos lesz s az utolsó magyar mint alkotmányos ember fog meghalni." (Eiáth II. 112). A gyűlölség éveiben teljesedék rajtunk a zsoltár igéje: ujjongjatok megrettenve (2, 11). 1859 és 18titi veszteségeinek hírét megrettenve, de titkos örömmel vettük: mert ama vesztes csaták lói vártuk alkotmányunk feléledését. És .megnyílt a harmadik forrás élő vize: röhóbót, térséges tágasság volt a neve: enyhe, 'békés téresség váltotta föl a szorongató erőszakot. A gyüiotség helyébe a szeretet lépett. Túlzás, költői álom volt, .mikor Vörösmarty hetvennégy éve .1842 X 5) énekelte: a legelső magyar ember a király! De a költő álma valóra. vált. Létrejött a kiegyenlítés: eleinte csak irás, alapvető törvény komoly, de hideg szakaszsora, később a szeretet virulásának csodás melegágya. A király megértette keserveinket. A talpig büszke férfin, nevelés és hajlam szerint kemény, korlátlan ur, telve erős öntudattal, megértette keserveinket és sorscsapások halmozódsa megrendiité a mult hagyományait Megesküdött az alkotmányra és megtartó esküjét a hivő lélek hűségével. Megértette korát, ezért tudott vezére tenni. Mert nem megelőznie kell az uralkodónak korát, -T- hisz II. József lánglelkének ez volt végzete — hanem megérteni kell korát, hogy vezethesse feraíkölt szellem szilárd elhatározásával, fegyelmezett jellem erejével, önfetedő jóság melegével. Nem lehet találóbban jellemezni a megférő táresség korát, mint az a Szilágyi Dezső tette, akiben udvaronc nyilatkozattal össze nem férő dacos lélek lakott.' 1889-ben irta (IV 20. Beszéded IV 157) Pozsonyba választóinak: „Századokkal kell. történelmünkben visszaniciimkiik, liogy a koronának összefőrr öttsága a nemzettel ' és nemzetünk törekvéseivel a maihoz hason,ló korszakára találjunk." „A szent korona, mint a magyar államnak ós aJikotmánynak jelképe, századok óta nem volt kifejezőbb, minit amióta felséges urunk fején ragyog. A zavartalan egyetértés a nemzet é» királya közt a magyar állam megszilárdításának egyik főtényezője. Nemzeti politikánk hagyományos elvéneik kell lennie: az egyetértés aranykapesát sértetlenül fenntartani." Portelem a kirlyoknak erőszakosságok cselekvés, mert a jog szilárdítja meg ,a trónt, (!!• 12.) Nem erőszak ós önkény eszköze a hadsereg, iia.nam a jog, a trón és a haza védelme. Az .alattvalókat fékentartó sereg az ellenség eilőtt nem .állotta meg helyét, pedig a külső támadó ellen kovácsolod ik a fegyver, nem a belső szabadság ellen. Nem a trónt védi a haza ellen, hanem trónt és hazát a támadók ellen. A "hadúr nem a haderőre támaszkodik, hanem az alkotmányra, amely kezére bizza a nemzet haderejét. Katonának nevelkedett, .mindvégig annak maradt fl király. .Atyja volt hadseregének. Elmaradt, ósdi. hadsereget vett ót, hogy trónralépett. Megvolt a hadseregben a hűség, de nem volt elég benne az erő. Az önkény nem tudott erős .sereget szervezni. Az alkotmányos korszak fegyverbe állította az eg.é.sz népet, a nemzet . áldozatkészsége a felség szavára mindig megnyilatkozott, mégis a világháború kényszerítő hatása kellett, hogy a mulasztásokat helyrehozzuk, seregünk harcképességét teljesen kiépítsük. • A koronás király újjáteremtő a haderőt ós "a saját föltétlen kötelességtudását ültette át belé. Élete kimarithetetllan sok munkájának javarésze a hadsereget szolgálta és munkásságának eredményét, fegyvereink hatalmának bizonyságtételét megérte, amikor ránk törőkké aljasult, szövetségesek zsákmányleső 'kezei nyúltak felénk. llsten dicsősége a dolgok rejtése, mert Isten a lelket. Játja, földerítést, nem követel, de a királyok dicsősége tudakolni a dolgot, (25, 2) a dolog mélyére hatni, fenekére látni. Nem elég, ha mások dérit,ik föl számára, mert akkor csak annyit tud meg, amennyit jónak látnak jelenteni. Hollós Mátyás óta nem látott a dolgoknak királyunk ugy mélyére, mint ő, a személye* vizsgálódás, ellátás-intézés fáradatlan ura. Hollós Mátyás óta nem .fordult meg nálunk király annyiszor, mint ő. Szeged veszedelméről 'nem jelentést várt, hanem a rémhír hallatára öt.ödnapra itt termett közöttünk. Itt láttuk könynyezni a nyomor és romok láttára. Itt szólott a város feje hozzá: Nézze meg Felséged ez a hajléktalan várost: .tuenn lesz itt város többet soha! És a király közbevágott: Lesz, lesz, szebb lesz mint volt! És tett! És aki itt járt vala, mint i.fju császár (1852), öt év után mint ifjú hitvesének boldog élettársa (1857) — gyermekkori legrégibb emlékem, liogy a mostani Aradi-utca lielyéről néztük a sétány előtti fényes katonai bevonulást, — majd mint. alkotmányos király (1871), később mint vigasztalónk jött közénk (1879 III. 17) és utóbb mint a feltámadt város életrekeltője az újjászületés ünnepen Ihérom napra .szállott hozzánk (1883 X. 14—17). Még két ízben pillantott délnek utaztában a vasliidrál felénk (1891, 1896), királyi szava életkeltő erejének ragyogó bizonysága felé! Eleven emléke a feltámadt Szeged -és jelképes hatású lesz a Szécben5T,i-tér palotáskor etii virógmezői közt a királynak szobra. IV. És magassfága, föld mélysége és a királyok szive mérhetetlen. (25. 3) Mélylőn-mély a király szive. Külön mértékkel mérendő ez a mindent felölelő szív, a nemzet atyjának atyáskodó szive. Nekünk is megnyílt ez a mélységes-mély szív, akik itt imádkozunk: egyenjogúsított bennünket, becikkelyezt© hitünket, a felekezetek .sorába illesztett minket. Mikor az első felelős kormány tanácskozásait közférfiaink inglepetésére mindenre kiterjedő hozzáértéssel, gyor-