Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

batttflí, lliő. it 9 Hogy készülne Szeged a békére. (Saját tudósítónktól.) Wilson, az óceánon tulii hatalmas Amerika elnöke megkezdte bókeakcioját. Karácsonyi ajándékul táviratot küldött át hozzánk, amelyben azt mondja: a béke Icözieleíbb van hozzátok, mint hiszitek. És karácsony szent ünnepére már az ő erös szavába vetett Hittel készülődünk. És ugy véljük, soüi a sem volt szebb, ragyogóbb ínég a szeretet ünnepe, mint ezzel a reménységgel teli, — huszönnyalc hónaipi borzalom után. Bizonyos, hogy Wilson közelépése most már aktuálissá teszi a béke kérdését. Valamint bizonyos és természetes az is, hogy a béke első, pozitív jelére munkának kelti megindulni; erős, szociális munkának, amely a háborús viszonyokból a béke uj viszonyaiba való átfejlődés útját ugy egyengesse, hogy az átmenet minden nagyobb, megerőltetőiül zökkenés nélkül megtörténhessék. Kérdéssel fordultunk a szegedi társadalom vezetibez, hogy milyen intézkedést tartanak elsőrendű fontosságúnak arra nézve, hogy ez az átmenet lehetőség szenint sima és észrevétlen legyen. Minthogy a Iháíboru a női munka értékét minden eddiginél nagyobbra fokozta, természetesen nyilatkozattételre kértünk fel vezető szerepet játszó urinőket is. Kérdéseinkre adott válaszok a következők: ACZÉL GÉZA: — Legfontosabb kérdés a harciból viszszatérő ipari munkások elhelyezési lehetőségének biztosítása, tehát, hogy ne egy tömegben jöjjenek visszia a harcosok, hanem lépcsőzetesen történjék meg. a leszerelés. Egy tömegben visszatérve ugyanis nem tudnának rögtön elhelyezést találni munkában. iNem vonatkozik ez a mezőgazdasági munkásokra, akiket földjük készen vár. Igy ezekről nem is szükséges beszélni; más azonban a visszatérő ipari munkások helyzete. Az ipari üzemek legnagyobb része most háborús iparcikkek előállításával foglalkozik. Szükséges tehát, hogy az ipari munkásokat olyan turnusokban bocsássák el a hadseregtől, ahogy részükre elhelyezést biztosítanak. Egyszóval elsősorban fontos kérdés a katonai szolgálatból visszatérőknek beillesztése a bék egazda ságiba. — Ezzel kapcsolatos az anyagbeszerzés kérdése, amely tulajdonképpen két oldalú. A nagyipar kelllő tőkével rendelkezvén, könnyebben tudja azt elvégezni, más a helyzet azonban a kisiparosoknál. A nyersanyagnak erre a célra való beszerzése állami, vagy társadalmi feladatot keh, hogy képezzen, Egyszóval szükséges előkészítése és már most elbírálása azoknak az üzleti konjunktúráknak, amelyek a háború után várhatók. — Nagyon fontos kérdés még a különböző sziikiségrendeleteknek lépcsőzetes megszüntetése, hogy a kereskedelem újra jogaiba lépjen, valamint előkészítése és elbírálása annak, hfgp. mennyi ideig van még — különösen az élelmiszereknél — szükség a központokra, amelyek a háború idején állami felügyelet alatt működtek. Röviden: meghatározása annak, hogy szükség van-e tovább is ezekre a központokra és az élelmiszerek elosztására és hogy mikor tanácsos a szabad kereskedelemnek utat nyitni. Dr. BECSEY KÁROLY: — Legelső feladat, hogy uj birtokpolitika kezdődjék. A visszatérő hősöknek lehetőség szerint földet kell adni és mindenkinek, aki hazajön, munkaalkalmat kell biztosítani, nehogy később, megélhetési források hijján, szociális összeroppanás következzék be. D. KÓSZÓ ISTVÁN: — Nagyon fontos kérdés véleményein szerint, hogy akiknek nem lesz kenyérkeresőjiik, biztos megélhetést találjanak, akár állami, akár társadalmi segítés utján. A jövő generáció egy tekintélyes részének sorsa, fejlődése függ ettől. Hasonlóan fontos az is, hogy akik valami testi fogyatkozással jönnek haza, ehhez mért munkakört kapjanak. — Külön figyelmet és intézkedést kiván az egészségesen visszatérő iparos- és munkásosztályról való gondoskodás. A mező* gazdasági munkások ugyanis találnak megfelelő munkát. Ezeknek jórésze azonban ugy tér vissza, hogy családja van és mindennapi keresményéből kell fen tartania magát és családját. A gyáripart például ugy kell berendezni, hogy. megtalálja mellette fentartásának lehetősjégét a sok-sok munkás. Ezért a gyáraknak az eddigi hadimunkák helyett vissza kell térni a rendes munkára. raiskö istvánné: — Sok, nagyőri sok szociális feladat vár a háború után a magyar társadalomra s ennek utján a társadalmi egyesületekre. Neon,csak sebeket kell majd behegesztenünk, hanem uj életet kell teremtenünk, S ennek a megteremtésében kétségtelenül nagy és jelentékeny szerep fog jutni a magyar női társadalomnak is. Ennek pedig ezt a hazafias feladatot az árván maradt gyermekeknél kell kezdenie, bogy őket n magyar hazának, a társadalomnak megmentre. Gyermekvédelmi intézmények létesítése és fentrtása lesz eszerint legfontosabb szociális feladatiunk a háború után. A gyermekek mellett azonban gondoskodásunknak ki kell terjeszkednie a kenyérkereső nélkül maradt szegény anyákra is. Hisz az árvák mellett oi vesztettek legtöbbet a háborúiban. Alkalmat és módot kell tehát nekik nyújtanunk kenyérkereseti életpályák elsajátítására, hogy ily módon legalább némileg pótoltassák a hazánk dicsőségéért elvérzett családifentartóh Természetes dolog, bogy ez a kiét irányú szociális munkásság imiég csak nagyon csekély része annak a feladatnak, amely a női társadalomra a bábor.u után vár. Annyi lesz a megoldandó •szociális kérdés, bogy minden egyesület meg fogja találni s kell is, bogy megtalálja a neki megfelelő működési teret, bogy azon mumkál£ Saul. Dávid énekel Saul élőit. h — R, M. Rilke. — i. Ó Király, 'hallod-e hárfahangom, messzeséget nyit s benne mi szállunk: csillagok súrolják már a vállunk, majd esővé és virággá válunk s ujria. élet kél az árva hanton. Lányok érnek, akik egybe fűznek, mert ma aszonyok és engem űznek; érzed illatát sok gyenge szűznek s ifjiak sírnak a bezárt kilincsen és libegnek, hogy a kedves intsen. Vajba vis&zábozná ezt az ének. Ámde részeg és dadogva vall: Éjszakáid, ó Király, az éjek —, mik letűrnek Téged, jaj de mélyek, s nőid teste .mily szép, fiatal. Dalnokod emlékeztetni óhajt. Es a kéjbe fulladt női sóhajt mily húron Ítészéije el a dal? II. Ö Király, te mindezekkel áldott, aki teljes-súlyos életeddel nyomsz » beárnyalsz, most hozzád kiáltok: lépj le trónodról, törd össze, vedd el hárfámat, mit ellamkaszt az álmod. Mint szedett fa olyan az én hárfám: sok gyümölcsös ága puszta már, köztük napok üressége vár mik jövendenek —, s én várok, árván. Éjjel itt ne hagyj a hárfa mellett; Ó Király, e ,gyermekkézre nézz: azt hiszed tán, hogy a női mellek ok távját nem éri be e kéz? Ú Király, elbújsz a titkos éjbe és rabul tart mégis ez ideg. .Nézd, dalom nem zendül fázva-íélve és a tér körültünk oly hideg. Árva szivem és zavart szived a haragod fellegébe asüng most, egymást marják, egymás ősi titkát, és egy göcesé forrad két szivünk most. Érzed-e, hogy egymást alakítják? Ó Király, most lélek lesz ia süly. Hogyha összetartunk, régi s uj, te az ifjúhoz, és én az agghoz, lelkünk mint egy új csillag kalandoz. Kosztolányi Dezső. Én is békeajánlatot teszek. Ellenségeinkkel valahogy rendben volnánk. Békeajánlatot tettünk nekik, Ha holnap nem, hát holnapután vagy azután ki is bókülünk. Hátra van még, hogy idehaza is békét kössünk egymással, emberek. Az Őszinteség felségjogánál fogva tehát a következő békejavas(latot küldtem el semleges (feminista) uton felebarátaimnak: „Áthatva ama forró óhajtól, bogy a háborút követő békeidőben békében éljetek, fölszólítunk benneteket, irtsatok .ki szivetekből minden haragot, gyűlölködést, boszut, kárörömet, féltékenységet, rosszhiszeműséget s illtessetek helyükbe jóságot, szeretetet, megértést, elnézést, derűt, kedvességet. Hogy e — valóban — súlyos feladatot miniéi sikeresebben megoldhassátok, a következő részletes tervezetet dolgoztuk ki: i 1. Hálboru után ne orditsd szünetlenül felebarátod fülébe, hogy mig te a harctéren szenvedtél, ő itthon dúslakodott, mert ne feledd el; a magasabb katonai parancsnokiságok mellé osztott tábori raktárak előtt sohasem várakoztál zsírra, cukorra, petróleumra, ellenben felebarátod, aki itthon dúslakodott, a boltok előtt való ácisorgással szerezte ihe a lábfagyást, a reumát és zúzott oldalbordáit. Gyere haza és békülj ki csöndesen. '2. Ne feledd el, hogy idehaza a szurony:nak nteg a kaidnak hüvelyben a helye. Kovács Pista, békülj ki a faludban Nagy Péterrel; hadnagy ur, nézze 1 ügyesen, hogy újra pol-