Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-24 / 306. szám

6 DÉLMAGYAJRÖRSZÁG Szeged, 1916. áueemW 24. A Lloyd újjászervezése. Irta: Gál Miksa. A Lloyd vezetősége helyes érzékkel fogta fel annak szükségességét, hogy a szegedi kereskedők érdekképviseletét, a Lloydot újjászervezze. Hiszen a kereskedő világnak, ha már a háború előtti normális viszonyok között ki volt téve a legkülönfélébb vexációknak egyrészt és a folyton nagyobbodó adóterlie.knek másrészt ós ha e miatt szüksége volt egy érdekképviseletre, hatványozott mértékben van szüksége erre a (háború alatt és — ha ugyan lehet igy mondani — még hatványozottahb mértékben lesz erre szüksége a háború utáni gazdasági (berendezés alikalmával. Dacára annak, hogy Magyarország agrár ország, lalkosságánaik, azaz kereső lakosságának nagyrésze kereskedelemből, iparból él. S dacára ennek mondhat juk, 'hogy kevés osztály örvend oly általános lebecsülésnek, mint ép a kereskedői osztály. És ha igaz is, hogy ennek főokozója maga a kereskedő, akiönömagát sem becsüli meg eléggé és aki — ha teheti — legszívesebben az agráriusok berkeiben húzza meg magát, fújva velők együtt a kereskedőik és kereskedelem ellenes fuvolát, mondom, ha igaz is ez, osak azt mutatja, hogy feladatúik magaslatán nem állanak, hogy általánosságban feladatuk magaslatán még nem álalnak, hogy az a szellem, amely modern világrészekben, modern országokban a kereskedőket és a kereskedői világot áthatja, hozzánk még nem érkezett el. (El nem vitázható tény az, hogy a legjobban sújtott osztály nálunk a kereskedő osztály és tény az is, hogy államháztartásunk szekerét évek óta óp e kereskedő osztály húzza, anélkül, liogy ennék megfelelően elismerésben is részesülne. Nézzünk végig a törvényhozói testületen, ujjainkon számolhatjuk fel az ott ülő kereskedőket és nézzük meg az egyes törvényhatóságokat, kereskedőt ugyan fogunk ott találni többet is, de mint kereskedőt egyet sem .Ha kereskedelmi kérdésekről van szó, soha, de ha az uralmon levő pártok támogató javaslatairól van szó, mindig ott lesznek. Hogy a kereső osztályok és a kereskedelem, még ma sem kapta meg mindazt, ami őt megilletné, azt saját szervezetlenségének tudhatja be. A társulási szellem hiánya és a saját ügye iránt való indokolatlan közöny, sajnosan érzett mindennapos jelenségek nálunk. Fokozott erővel kell tehát pótolnunk a mulasztottakat, a kartársi szellem, az együvé tartozóság érzetének fölkeltését és ápolását, a naponta súlyosbodó viszonyok, a fokozódó adóteher, a kereskedő társadalom ellen forgalomba hozott jelszavak, a szolid kereskedelem károsítására szolgáló általános gyanúsítások, az üzleti tevékenységnek néha káros túlkapása stb. stb. kell liogy végre összhangot ébresszenek és a kereskedőséget egy hatalas szervezetbe tömöritsék. Mert ha nem szervezkedik, hiába várja a bajok orvoslását az egyes: nagy dolgokat, csak nagy apparatusal lehet mozgásba hozni. Az évszázados folytonos harcok ugy a kinti, mint a parlamenti harctereken teljesen érzéktelenné tettek közgazdasági kérdések iránt és mig politkai jelszavak és cafrangokért vért és vagyont dobtunk oda, közgazdaságilag folytonosan háttérbe szoríttattunk. Annyira lekötöttek minket ezen harcok ós a nemzeti tevékenység ezen formája annyira vérünkbe ment át, ugy oltódott természetünkbe, hogy elképzelni is alig tudtuk, hogy további fennállásunknak más ifeltéteLei, más attribútumai is vannak, nemzetünk válaira más feladatok sulya is nehezedik. (Ebben az időben, amikor régi theoriák suba dobatnák, amikor a tömeg érdeke az individium fölé lesz helyezve, amikor a tömegpsyckologia a döntő, amiikor az erkölcsök hihetetlen dekadenciájával állunk szemben, amikor régi (Krözusok letűnnek és uj IRothsóhildok támadnak, amikor mindenkit kereskedőnek tartanak, de mindenki tényleg a kereskedői pályára tolong, megfertőzve a tisztességes kereskedelmet és a kereskedői tisztességet, amikor háborús okok jelszava alatt a kereskedő lehető leszoritásával a fogyasztót a termelővel közvetlen kapcsolatba akarják hozni és amikor e célbői központok létesít tétnek, amelyek a kereskedők érdekeivel és a szabad kereskedelem szellemével nem törődnek, most amikor hatalmas tőkekoncentrációkal állunk szemben, amelyek éhes varjuként vetik rá magukat a kereskedelemre, amikor szóval mindezekkel szemben a gyenge egyes helyzete folytonosan nehezebb lesz, most valóban egy tökéletes, egy jó, egy kifogástalan érdekképviseletre, eg yoly szervezetre vau szükség, mely a kereskedői fogalom tiszteletbentar tását parancsolhassa és ezen belül az egyesek érdekeit megvédhesse. Ép azért — ismétlem — helyes a Lloyd vezetőségének az érdekképviselet újjászervezésének gondolata, mert végre klubra is van ugyan szüksége a kereskedői társadalomnak, de csak akkor, ha már más gond nem hántja. A kereskedelem nagy feladatok, a kereskedők nagy munka előtt állanak, helyes tehát, ha -klub helyett, vagy -a mellett valóban érdekképviseletet létesítenek. * " Amennyire tehát helyesnek tartjuk magát az újjászervező gondolatát, annyira nem tudjuk helyeselni azokat a ösvényeket, amelyeken haladva, unnak nehéz munkáját végre vélik hajthatni. Kradik a tagdijnál. Az eddig is elég magas öszegben, évi 24 koronában volt megállapitva, most pedig annak 50 %-os felemelése van állítólag tervbe véve.*) Ez helytelen. Egy újjászervezést, amely taggyűjtéssel legyen egybekapcsolva, nem lehet tagdíjemeléssel végrehajtani. Szerintem az első lépés az volna, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesüléssel érintkezésbe lépni, oda mint egylet belépni, evvel szemben az összes szegedi OMKE tagokat átvenni, ugy hogy ezek az oda fizetendő tagdijat a Lloydba fizessék. Mert ha valóban kereskedői érdekképviseletet akarunk teremteni, .akkor feleslegíes az OMKE helyi szervezete. Ha az OMKE-val a kapcsolat megvan, akkor .közgyűlési határozattal tagdijikivető bizottság választandó, amely a tagdíjaikat a tagok vagyoni viszonyaihoz mérten állapítsa meg. A legkisebb tagdíj 6, a legmagasabb 600 korona legyen, de még ezen ifelül az önként felajánlott összeg is szerepelhet. Evvel párhuzamosan a Kereskedők Társulatát, vagy a Kiskereskedők Egyesületét is lehetőleg a Lloydba kell bevonni; olvadjon be a Lloydba ugy,liogy ott mint külön osztály tovább .működhessen, sőt arra még a Magán- és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete is felkérhető, megmaradván továbbra is önálló működési körük a Lloyd keretén belül is. Igy kell, -de szerény véleményem szerint csakis igy lehet az egész kereskedői társadalmat szervezni és eggyé tömöríteni. Ezek megtörténte után lehet csak külön bizottságokat választani, de nem kinevezni. A választásokat a nagy egész és nem a vezető ség egyedül ejtheti meg és vigyázni kell, hogy azokba a kereskedő világ minden rétege legyen képviselve. Nem tudom, liogy az ilyetén szervezkedés esetére, a kis- és nagy ipart is nem lehetne-ie szintén a Lloydba bevonni, hszen ma az ipar és kereskedelem közt nincs eltérés. Ha ez megvan és egy körülbelüli költségvetés megállapítható, a vezetőség a változott viszonyokhoz képest kiegészítendő és egy nem tiszteletbeli, hanem fizetéses igazgatási szerv beállítandó, amely minden tagnak minden kérdésben gyors és alapos felvilágosítást nyújthat ós amely az érdefckép*) E cikk megírása óta a tagdíj tényleg 36 koronára emeltetett. viselet további helyes és célszerű kiépitését végzi. Nocsak általános kereskedői tanácsadó legyien ott, hanem főkép adószakosztály, amely ebben a most már könnyen végzetessé válható adólabirintusban a tagokat felvilágosítással, utbaigazitással elláthassa. Oly esetekben, amidőn a különféle kihágásokkal vádolják a kereskedőt, legyen egy szerv, amely összességében egyért helyt áll, amely az gyesen esett sérelemért egyemherként sikra száll. Ennek lesz eredménye, lesz hatása lesz maradandó becse. Szerintem az igy való szervezkedés által egyébkénti bírósági jellegét sem vesziti el a iLloyd. De a szervezkedés még (itt sem alhat meg. Ki kell azt terjeszteni a kereskedelmi kamara egész területére, vándorgyűléseket és propaganda felolvasásokat (sok függ a propagandától) kell tartani, demonstrálni kell a legtávolabb (helyen lakó egyesnek is a» együvé tartozandóság, a tömörülés óriási előnyét. Tudja az a vidéki, néha hatósági vexációk alatt sinylő kis szatócs is, hogy Szegeden van egy nagy szerv, amelynek o is egyik tagja és amely mindenki baját eliu* tézi, tudja, hogy van egy hely, ahová bármi-* kor elmehet, ahol mindig szives felvilágosítást nyer, ahol nem a hivatalos copf, hanem a közvetlen érintkezés melege várja. Ha igy szerveződik a Lloyd, más előny® is lesz, tud kereskedelmi téren másutt is eredményeket elérni, fog tudná mint kereskedői szervezet törvényhatóságba magának megfelelő helyet biztosítani. Miért van pl. a törvényhatóságban az agrárius osztálynak szószólója és képviselője (Bokor h. polgármesteri) és miért nincs a kereskedelemnek? Az ujjászervezkedés 'tehát helyes gondolat, de kereskedői szellemben kell azt végrehajtani ós nem a tagdíjemeléssel a kereskedők megrostálásán, hanem a leszállítás által azon fáradozni: minden kereskedő legyen tagja a Szegedi Llöydnak! 1APOLLO SZÍNHÁZ Vasárnap, december 24-én Két szenzációs dráma Ha a mécses kialszik. Dráma 2 felvonásban. Kétféle vér. Dráma 3 felvonásban. Karácsonyi előadások Hétfőn, december 25-én Karácsony elsönapján HARRY PIEL legújabb remeke A fekete huszár. Háborús dráma 3 felvonásban. Kedden karácsony másodnapján LŐTTE NEUMANN felléptével Az élet játéka.. Dráma 3 részben. a] Előadások délután 3 órától kezdve. GyermekI jegyek csak az első előadásra érvényesek. 000000000000000®!^ 10 (0 0 M w e3 h m M I i fk !l (0 e @