Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-20 / 301. szám

12 LXÉLMiAGYARORSZAG Szeged, 1916. december 4. tokon vérüket öntve védelmezték .a hont, addig Tisza haj]itihat atl ari-ságával odahaza szerzett a honvédelem körül nagy érdemeket. A véderő javaslat megteremtésével és azzal, hogy a parlament működését a háború alatt is biztosította, maradandó érdemeket szerzett. A nádorhelyettes választásánál örömmel adja le Tiszára szavazatát. Justh János: Tiltakoznia kell az ellen, hogy Tiszának érdemei volnának a hon megvédése körül. Rá kell mutatni arra, hogy nem a keresztülhajszolt véderőjavaslat, hanem a néphadsereg, a népfelkelők védelmezték meg a hazát. Hogy ha a többség akar választani nádorhelyettest, akkor a többség vezetőit, Tiszát és Lukácsot ki kedl abból zárni. Nemes Zsigmond Andirássynak tegnapi beszédére rek-flektá!]. A többség azért választja meg Tiszát, mert bizalma benne összpontosul. Vissza kell utasitani Andrássy beszédének végén elhamgzott vádakat, a többség türelme' elfogyott, nem hajlandók eltűrni a kisebbségterrorját. Tiszát nem hagyják cserben sem most, sem nem hagyták cserben a múltban •sem. Azzal fejezi be beszédét: Éljen Tisza, a nádorhelyettes! (Nagy éljenzés.) Gróf Apponyi Albert személyes kérdésbon szólal fel. Kifejti, nem pártszempomtból jelölték József főherceget, hanem azért, mert a nemzet osztatlan bizalma ebben a férfiuhíTn összpontosul. A munkapárt jelölése idézte fel a mostani vitáikat. Rakovszky István: Hangoztatja, hogy a munkapárt a koronázási ünnepet pártiinn.eppé akarja tenni. Tisza szemérmetlenül magának vindikálta a nád őrhely ettem tisztségét és József főherceggel szemben jelölteti magát. Azzal a főherceggel szemben,, aki a harctéren szerzett magának éi'deraeket és ott a hazáért harcolt, mig Tisza ezt a bizalmat pribékekkel dolgoztatva rut hordával szerezte meg. (A munkapárton őrült zaj. Közbekiáltások: Rendre! Rendre! Az elnökRakovszkyt rendreutasítja.) Rakovszky bocsánatot kér, amiért elragadtatta magát. Azzal fejezi be beszédét, ha József főherceget választja -meg az ellenzék, arra fogja leadni szavazatait, mert őt tartják a koronázásihoz legméltóbbmak és a nemzet érdekeinek legmegfelelőbbnek. A beszéd elhangzása után az elnök a vita folytatását délután 4 órára halasztotta. A délutáni ülésen Simontsits alelnök vezette a tanácskozást. Az első szónok Szmrecsányi György' volt. Szerinte Tiszának nincsenek érdemei a hon megvédése körül, kifogásolja, hogy a koronázás előkészületeinél a képviselőket mellőzik és hogy a főrendiházi elnök önhatalmúlag rendelkezik. Balogh Jenő igazságiigyiminiszter: Az előkészítő bizottságban képviselők is nagy számban vannak, a képiviselőház és főrendiház elnökei között állandó, élénk eszmecsere vau a koronázás előkészületeinek kérdésében, amelyeket közmegelégedésre akarnak és fognak elintézni. Több .szónok n.incs, elnök a vitát bezárja. A Ház elfogadja a miniszterelnök javaslatait, hogy 50—50 ezer aranyat adnak koronázási ajándákul a királynak és a királynénak, szerdán megválasztják a különböző bizottságokat és a nádorbelyettest. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt, napirendje: nádorhelyettes megválasztása és interpellációk. Magyar nyelv a berlini egyetemen. — Német középiskola -Magyar embernek fölérni elő érzés, amikor az óriási berlini ember tengerben egy kis szigetre bukkan, ahol a magyar nyelvet ós irodalmat tudományosan művelik. A Friedrich Wi i llhelros-U n.i-ve vsiíüt, a berlini tudományegyetem, e hely. Feszült kíváncsisággal vártam, mig belép a terembe a magyar nyelv és irodalom tanára: Gragger Róbert dr. Addig is megismerkedtem -a hallgatóival. Nyolcan voltak. Ketten közölök: hölgyek. Fiatal diákkisasszony az egyik, akii ép Katona Bánk bánjának a német, ford teásában böngészett, javakorabeli .asszony a másik, akinek a bajában már itt-ott megosi-lan az ezüst, amit vagy a kor vagy az élet gondjai szőttek bele. A férfiak rendes korbeli, bizonyára katonai szolgálatra alkalmatlan egyetemi hallgatók. Gragger Róbert dr., a berlini egyetemen a magyar nyelvészét és irodalom tanára, még egészen fiatal ember. Talán harminc esztendős. Mikor megszólalt németül, mindjárt megéreztem a kiejtésén a magyarországi németet. Nyelvtanilag kifogástalan németséggel beszél, de a hangszinezése kissé magyaros. A-/, óra anyaga: Kölcsey Ferenc. Mikor a tanár a nevet kiejti, mindjárt fel is irja a táblára, a mint minden magyar nevet följegyez. Különösen hosszan időzik el Kölcsey Himnuszánál, melyet elég jó német fordításban fel is olvas, miközben annyira nekilendül, ihogy szavalásnak is beillik. Az idők mely változása! A Spree-menü alma-mater falai -vlsszhangzanak a magyar Himnusz tűzzel szavalt ritmusaitól. Tehát mégis csak vagyunk valakik! Mégis csak leltünk valakik! , Az óra végén bemutatkozom Gragger dr.nak s megtudom tőle, hogy ebben a félévben a kollégiumai: Magyar irodalomtörténet, heti 3 óra, hallgatóinak a száma 42. Magyar nyelvészet, heti 2 óra, 14 hallgatóval. Magyar szemináriumi gyakorlatok, heti 2 óra 12 hallgatóval. A magyar nyelv külön megbecsülése, hogy előadója nem lektor, mint a többi idegen nyelveiké), hanem rendki vüli .tanár. A szemináriumi gyakorlatok eredményessége azonban fölötte problematikusnak látszik. A porosz királyi kormány mindössze 200 márkával dotálja a szemináriumihoz föltótlen szükséges könyvtárt. A nyelvgyakorl áshoz szükséges legtöbb könyvet a tanár a saját zsebéből kénytelen beszerezni, amint a szeminárium bútorzatának a költsége is onnan került ki. Hát ez lehetetlen állapot. Ezen valahogy .segíteni kell s ha máskép nem, társadalmi uton kell. összegyűjteni azt a pár ezer koronát, amiből a berlini egyetem magyar szemináriumának a. kiadásali fedezhetők. Vagy talán akad egy bőkezű magyar mecénás vagy — hadseregszállitó, aki segit ezen a lehetetlen, szinte szégyenletes állapotörténelmi óráján. — ton. Valami .megoldást mindeneséire kell nemcsak .keresni, die — találni Is. Amilyen' nagy volt, az örömöm, amikor a magyar Himnusz lélekemelő hangjait hallottam a világ egyik legnagyobb városában, anynyira fájdalmas érzést váltott ki belőlem a magyar tanszék mostoha anyagi ellátottsága. Jön! Cirkusz Wolfsor. A világ legnagyobb attrakciója. Jön! Cirkusz Wolfsor. A világ legnagyobb attrakciója. Érdekelt a német középiskolai törtéue.lemokitiatás is. Oherstudienrat dr. Egelhaaf, a stuttgarti Karlsgiimnasium igazgatója, -volt szives megengedni, hogy íy VII. osztályban egy történelmi óráját végighallgassam. Először talán a külsőségekről. A tanterem olyan, mint mi nálunk. Képek: a katedra fölött ott lóg Vilmos császár, Vilmos wiirttembergi király és két arcképe ITindeaburgnak. Néhány modern festmény jó reprodukciója s egy csatakép. A tanári asztalon ott van az evangélikus imakönyv! Feltűnő, liogy 32 tanuló közül 9 pápaszemet hord, amint Stuttgartban egyáltalán sok pápaszemes fiatal leányt is láttam. Berlinnel ellentétben, -ahol nagyon sok az olyan fiatal ur, akinek csak az egyik szeme rossz és a monokli a divat, itt a mduden tekintetben komolyabb pápa.sziem járja. Egelhaaif dr. a német birodalom történetének .1863—70 közti korszakát tár,gyúlta, oly részletességgel, liogy bámulatba ejtett. Nemcsak azt adta elő, hogy a birodalmi gyűléseken milyen törvényjavaslatokat tárgyaltak akkoriban, hanem azt is, hogy melyik pártnak és pártvezérnek mi volt az álláspontja, az illető javaslattal szemben, mit válaszoltak a szónokok kifogásaira az érdekelt miniszterek és nem hallgatta el azt sem, hogy neki magának, a tanárnak, mi volt az állásfoglalása ós melyik párthoz tartozott. Nemcsak ismertette, de kritizálta a császárnak a. szerepét >is. Behaóan foglalkozott a véderőtörvénynek e korban való átalakulásával és rámutatott az egyes paragrafusoknak a nemzeti védelem szempontjából való fontosságára. S mindezeket az aprólékos részletkérdéseket nem deklamálta, nem öltöztette szóvirágokba, hanem württembergi .sváb dialektussal adta elő mondanivalóit. Mintha nem is tanítana, hanem csak beszélgetne. Nem a stilus szépségével akart tanítványainak imponálni, hanem közvetlen hatásra törekedett, ami a természetes előadásmód természetszerű velejárója. Nemcsak EgeJlraaf dr. tanítványai tanultak ezen az órán., hanem én, a magyar professzor is, okultam. Sajnos, ez az okulásom csak elméleti értékű, mert a mi végletes politikai pártviszonyaink mellett mi, magyar tanárok, gyakorlati térén nem követhetjük a stuttgarti Karlsgimnaskun tudós professzorát. Megjegyzem, hogy a tudós szó itt nemcsak díszítő jelző, mert Egelhaaf dr. a valóságban is neves történetíró. Striegl F. József.