Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-20 / 301. szám

1 Szeged, 1916. V. évfolyam 301. szám. Szerda, december 20. LEGÚJABB. A Tamps jelenti Jassyból: Jassyból és más városokból szakadatlanul érkeznek menekültek Oláhországba. Barlat lakossága a háromszorosára emelkedett. Barlat és Braila tul vannak zsúfolva. A menekültek főleg városi lakosok, a parasztok megma­radnak a falvakban és a behatoló ellenség­gel szemben nagy közömbösséget tanúsí­tanak. LONDON: (Reuter-jelentés.) Tarnovsz­ky nagykövetnek csak az amerikai kor­mány előterjesztésére engedélyeztek szabad utazást. Az utazást nieim engedélyezték vol­na, ha csupán az osztrák-magyar külügyi kormány előterjesztését közli az Unió az angol kormánnyal. PÉTERVÁR: Az uj orosz és román offenzíva előkészületei befejeződtek. A visz­szavonuló orosz és román csapatok még Réni előtt megkísérlik eldönteni Románia és Besszaráibia sorsát. Besszarábiát és az egész fekete-tengeri partvidéket haditerü­letnek nyilvánították. Odessza január 1-től kezdve mint megerősített kikötő fog szere­pelni. BERLIN: A Wolff-ügynökség jelenti este: Egyik fronton sem volt jelentősebb esemény. GENF: A Frankfurter Zeitung jelenti: Ismeretlen hajó az Adrián akilába ütközött és elsülyedt. A hajón volt az albániai olasz hadsereg főparancsnoka is. A Novosti jelenti Jassyból: Bratianu a pártvezérekkel tanácskozott a háborúról 'és a békéről. A pártvezérek többsége a háborít mellett döntött. Mindamellett nincs kizár­va, hogy a kormányban változás áll be. Ez esetben az uj miniszterelnök valószínűleg Continesou lesz. GENF: Diplomáciai forrásból nyert ér­tesülés szerint számos előkelő orosz diplo­mata a béke mellett foglalt állást. A cár környezetében is erős békepárt van, amely agitációt fejt ki a békéért. A Journal de Jaine jelenti, hogy Briand aligha éli. tul a holnapi ülést mint miniszter­elnök. Ferri képviselő javasolja, nyitváiio­«an""szólitsák fel lojális szövetségeseiket, hogy haladéktalanul segédkezzenek a had­sereg állapotának megerősítésében. lloyd George és Sonnino beszéde békejavaslatunkról. (Saját tudósitónktól.) A központi hatal­maknak nem kell képzelt veszedelmekre hivatkozniok, ha arról van szó, hogy ki, vagy mi idézte fel ezt a rettenetes világ­égést, vagy arról, hogy miként lehetne a harmadik éve duló rettenetes emberirtás­nak végét vetni. Bennünket megtámadtak. Nekünk nem voltak támadó céljaink. Ha valaha ehhez kétség férhetett, nem lehet kétséges azolk után a beszédek után, ame­lyek az antant államaiban békejavaslatunk­ról elhangzottak. Kedden az angol alsóházban elmondta világszerte feszült érdeklődéssel várt beszé­dét a háború legfőbb uszltója, Lloyd Geor­ge. Amint előrelátható volt, ez a beszéd sem szolgál semmi bizonyossággal a béke sorsa felől, a porosz katonai kaszt ellen ter­mészetesen még mindig erősen ágál, ha a kifejezései szalonképesebbek is, mint a mi­nőkhöz a harctéren helyüket páratlanul megálló németeket a tehetlenségében tüzet okádó Albion a háború alatt szoktatta. Az ember szinte azt hihetné, hogy Lloyd George már is diplomáciailag tárgyal. Jellemző, hogy az angol miniszterelnök beszédét körülbelül ugyanazok a külsősé­gek előzhették meg, mint a német birodal­mi kancellárét. Feszült és ritkán tapasztalt érdeklődés és zsúfolt ház. Talán szólt vala­mi ebből a nagy várakozásból annak is, hogy hátha gondol egyet Lloyd George ur és nem lesz egészen a béke ellen. Ugylát­szik, Angliában sem neheztelnének meg na­gyon, Iia a háború véget érne. Érdekes, hogy Lloyd George nem haragszik annyira, mint az orosz államférfiak. Igaz, hogy mi tudunk egy találó közmondást arról a kutyá­ról, amelyik nem harap, de közmondás ide, közmondás oda, ismerjük el, liogy az oro­szoknak sok okuk van haragudni. Amennyit őket elnáspágoiták! Egy másik összehasonlítással folytat­hatjuk. Sonnino ur nyilatkozatát is megta­lálja az olvasó, amelyben a többi között ezeket mondja: „válaszunkat közölni fogo.ni a nyilvánossággal, amint megegyeztünk a (tartalmában." Lám, lám, tehát még nem egyeztek meg. Vájjon ki miatt? Talán Olasz­ország miatt, ahol egy ép ma éjjel érkezett távirat szerint újból és most már nagyon erélyesen sürgetik a hadi készenlét kiegé­szítését. — Angliától? Vagy talán csak Anglia miatt? Mintha nagyon sokat mon­dana meg az olasz külügyminiszternek ez a mondata arról, ami az antant válaszában lesz! A válasz megoldásáról ugyanekkor Lloyd George igy beszél: „Válaszunkat szövetségeseinkkel való teljes egyértelmű­séggel fogjuk megadni." Persze hogy nem ad annyit ez a sabolnos mondat, mint a mennyit Sonnino. De hiszen azért beszél most Lloyd George és azért beszél az imént a szegény, a küliügyminiszterséget <ma már bizonyára kényszerűségből viselő Sonnino. A válaszról m'ás mondanivalója nincs is az angol miniszterelnöknek. Amikor azt a kijelentést teszi, hogy a birodalmi kan­cellár javaslatainak elfogadása azt jelente­né, hogy „fejünket hurokra tennők", bizo­nyára Bethmann-Hollweg beszédeire céloz, hiszen a birodalmi kancellárnak módjában sem volt még azokat a javaslatokat közölni, amelyek békeajánlatunkat követnék. „Elég­tétel nélkül a béke lehetetlen", mondja Lloyd George, aki ma már bizonyára nem nevezi •hitvány bitangnak azt, aki békéről beszél, hiszen ő folytatja igy: „Mindenki, aki a háborút könnyelműen meg akarja hosszal)4 bitani, ezért a bűnért magára háritaná a felelősséget." Igaz, hogy nyomban megát­kozza, aki elsitett békét köt, de mért ne átkozza meg? Eddig a németeket átkozta. És ki mondja, hogy ő elsietett békét köt? A szégyenletes romániai kudarccal szemben Lloyd George bizonyos görögor­szági sikerekre hivatkozik. Persze maga sem állítja, hogy ezek a sikerek harctériek, hanem arról van szó, hogy ő Venizelosz kormányát elismerte. Ép ma érkezett jelen­tés arról, hogy Venizelosz ellen Konstantin király kormánya hazaárulás miatt elfogató parancsot adott ki. Ugy látszik, még ez a siker sem lesz túlságosan tartós, mert mi haszna van Angliának Venizelosz miniszter­elnökségéből, ha az angol elismerés dics­fénye csak a börtönben övezheti magas homlokát. Az utolsó akkord előtt jusson szóihoz még egyszer Sonnino. Azt mondja, hogy semmi jelét sem Látja jegyzékünk magasz­talt feltételeinek. Tehát Olaszországban magasztaló szavak gyakoriak a békétől. Végül: Lloyd George szerint néhány nap alatt megkapjuk az antant válaszát béke­javaslatunkra. Mind a négy ellenséges nagyhatalom kormányférfiai nyilatkoztak már a békéről. Beszédeik együtt véve sem mondanak so­) kat. A központi hatalmak és szövetségeseik! Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6-—egy hónapra K 2 — ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre K 28-— félévre . . K 14-— negyedévre K T— egy hónapra K 2-40 Ki a d ó h I v a t a 1 Kárász-utca 9 Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom