Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-16 / 298. szám

Szeged, 1916. december Í6. MÍMA 0 Y AftÖÉSZÁÖ 5 A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A ¡képviselőház pénteken délután ülést tartott Szász Károly alelnök elnökléséve]. Illés József előadó beterjesztette a ,hitlevél -tervezetét, amelyet szombaton tárgyal le a Ház. Palányi Géza -azt kérte felszól alá.&áJbau, hogy a hitlevéllel kapcsolatban az eskü mintáit is ismertessék. Gróf Tisza István miniszterelnök P-olónyi kéréséi-e ia következő választ adta: — A h i tlevélszerikesztő bizottság az eskiifomániát is megtárgyalta és azt a bizottság jelentésélhez hozzácsatolták. Ezután Barabás Béla adta elő sürgős interpellációját a király képének a hivatalos helyi ségekben való elhelyezéséről. Ifjú kora óta, — mondotta Barabás, — mindig azt az álláspontot vallotta, hogy a királynak a képe, minit a magyar állami gondolatnak megszemélyesítője szerepeljen és hogy ez a megszemélyesítés a nemzetiségekre nézve is utmuit-ató legyen. Ezért feltételen ül gondoskodni kell arról, hogy a király képe ugy megjelenésében, mint aláírásában minden olyant kerüljön, ami öt mint osztrák császárt, vagy mint katonát személyesiti meg. A képeken a királynak minden tekintetben, mint magyar királynak, a magyar királyi méltóság jelvényeivel: kell megszemélyeisittet-ni. Ha pedig a király az -első magyar ember, akkor gondoskodni kell, hogy a királyné képén k-iifejezésit nyerjen-, hogy a magyar nők között az első. Ez alkalommal felemlíti, hogy Magyarországon katonai' ünnepélyeken, vagy bármily ünnepség alkalmával, ahol a király megjelen, a Gotterh-alteit játszák. Ez ellen rendeletileg kell intézkedni. Gróf Tisza István miniszterelnök az interpellációra nyomban válaszolt. Nem osztja Barabás véleményét, Ihogy bármikor is kifogásolható volna, ha a magyar király -tábornoki egyenruhában jelenik meg. Mint dhmszti,ahü magyar kívánatosnak tartja, hogy a régi -magyar tradícióihoz hiv-em a hadsereg élén áll a király, ihogy a magyar királyok magukat « legfőbb hadúrnak érzik, ami szerinte a magyar királyi méltósággal elválaszthatatlanul össze van fűzve. Ama tényben-, hogy a magyar király mindig, mint a legfőbb hadúr jelenik -meg, látja a magyar állam és a hadsereg megtestesitését, am,i egyenesen helyes a magyar szempontból, A Gottenhal-tera. vonatkozólag azt feleli, ihogy az interpelláló látni fogja, ha körülnéz, milyen érzéseket váltott ki beszédének ez a része. (Ellentmondás a baloldalon.) Tisza itt ugyanis a megritkult baloldali padsorokra tekintett, majd igy folytatta: — Sajnálom, hogy tév-e-dtem, de hiszem, hogy nemcsak saját pártunk véleménye az, hogy e kérdés félvetése sem időszerű, sem ízléses, sem helyes. Barabás felújította ezt a mesét, hogy az úgynevezett Gsászá-ribvmnuszt a kivégzéseknél is játszották. A mese alkalmas volt egyszer a kedélyek megmérgezés-ére, de ma, lio-sszu évtizedek után igazán nincs helye ennek. Nincsen különösen épen ma, a •mikor a háborúban számtalanszor felhangzott az osztrák néphi-mnnisz uitán. a. magyar himnusz és pedig katonai részről, teljes katonai tiszteletben, Barabás megkésett véleményével, amelyet inkább akkor juttathatott volna kifejezésre, amikor a delegáció elnöke volt. Barabás rövid reflektálása után a ITáz tudomásul vette a miniszterelnök válaszát és ezzel az ülés v-éget ért. aaBaBaBaBaBaaEZBEaBBBaaBaBaaaBBaaaaaaaaaBsaaaaaEBSf HÍREK 0000 A cigánysoron. A két hónapos mély gyász miatt a kávés uraknak tudvalevőleg választaniok kellett a tiszt urak és a cigányok között. Méltóztatik gondolni, hogy kit választottak. Nemcsak azért, mert a tiszt ur nem élihet meg kávéház nélkül, hanem -azért is, m-e-rt a cigánynak is enni és hogy ehessen, keresni kell. így történt hogy a cigányok koldulni vagy koplalni, vagy rni-ndket-tőt kénytelenek és bár vékony bőrű ember számára, akármilyen barna i-s az a bőr, mindkettő nehéz mesterség, derék szegedi emberek gondoskodtak róla, hogy megkönnyítsék a cigányoknak az — utóbbit. Mielőtt azonban koplalásra adja az ember magát, sok mindennel megpróbálkozik, ezen a próbál-kozási kőrútjukon bevetődtek a cigányok a rájuk szakadt bajok el-ső n-a-pján a szerkesztőségbe is. Az egyik a városra hivatkozik. — Nehéz dolog az, mondom neki. A várost tömérdek kötelezettség terheli, miből tartson el két hónapig jóval több mint 500 embert. — Nem éhezhetünk. — N-ern ám, de azok tartsanak ki a cigányok mellett bal-sorsukban, akiket szórakoztattak, míg ki nem vették kezűikből a hegedűt. Csak azt lelhet megcsinálni, -amit a Kass János mondott, A cigány nem oka, liogy nem hegedülhet, amig hegedülhetett, ugyan-annak a közönségnek játszott, amelyik most jár kávéházba, amikor nem hegedülhet. Tessék tányérozni, mindenki szívesen fogja odaadni ugyanazt az összeget, amelyet, akkor adott, amikor játszhattak. — Nem koldulhatunk. — Nem abban van a baj, mondja as egyik régi, kedvelt primás. Megpróbáltuk teg nap a Kassban, de mindjárt a második asztalnál elzavarta az egyik szegedi ügyvéd a tányérost. Aszondta neki: „Mi a fenét akartok, nem játszotok." ¡Ezt a mondatot meg kellene sürgönyözni 1. a belügyminiszternek, 2. körtáviratban minden emberbarátnak. Ad. 1. Tessék a kóiborló cigányokat röghöz kötni, amig nem fogadják őket előítéletek nélkül, nem támogatják a polgáriasodás metamorfózisában megértéssel. Ad 2. Ennyire szeretjük egymást. Nincs Európáról szó, nincs a központi -hatalmakról, nincs a monarchiáról, nincs IMagyarországról és nincs szó Csongrádmegyéről, szó van Szegedről. De a mi büszke, hires, nemes érzésekkel telt szivünk, mely -annyi részvétkönnyet tud sajtolni a lélek tükrébe, a szembe, ha konven-cióskodni kell, nem tud a zsebünkből elővarázsolni 10—20 fillért, ha arról van szó, hogy több száz felsővárosi család nyomorát is enyhítsük, mig imbiszt, K-uglert, pezsgős fröcsesöt, vagy limonádét fogyasztunk. — Időjárás. Lényegtelen hőváltozás és helyenként csapadék várható. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Enyhe, sok helyütt csaoadék. — Tisza érdekes nyilatkozatai a hifiévé!szerkesztő bizottság ülésén. Budapestről telefonálja tudósítónk; A hitlevélsz-erkesztö bizottság ülésén gráf Tisza István miniszterelnök rendkívül -érdekes kijelentést tett. -— Reméltem, — mondotta, — hogy ma bejelentihetem a király teljes n-agy címét, de ezt az osztrák kormányválság lehetetlenné tette. A Körber-lkormány ugyanis nem volt hajlandó a nagy címhez mindenben hozzájárulni. Minthogy pedig Ausztriában most nincs kormány, várni kell a nagy cím megá-llapitásá'vali. Egyelőre a király hozzájárulásával a nagy címet ugy használjuk, mint 1867-ben azzal a különbséggel, Ihogy az „apostoli" jelző, mely 1867-ben hely telemül több országgal kapcsolatosan használtatott, most csak Magyarország után- vétetik fel; telhát igy: „Magyarország e néven negyedik apostoli királya, Csehország, Dalmát- és Horvátországok királya stb." Ezután közölte a miniszterelnök, hogy a király felhatalmazása alapján m-egál-Iapitja azt a kétségtelen tényt, hogy a magyar királyi méltóság az osztrák császári méltóságtól megkülönböztetett, önálló, paritásos jelleggel bir. Ezlemkiviil ismét kijelentheti, hogy a trónörökös magyar neveltetésében és az év jelentékeny részének -Magyarországon való töltésében a király egyetért a magyar kivánságo-kkai. Ezután gróf Apponyi Albert szólalt fel. Rámutatott ar-ra, hogy a múltban osztrák államférfiak mindig becsempészni akartad olyan- törekvést, hogy a császár legyen a főcím és a többi csak aíűim. Kifogásolja, hogy az udvari kocsi még ma is a következő monogramot viseli: /. K. Tisza azt feleli, hogy a monogram is paritásosan oldatott meg a következőképen: IV. K• I. Töhbek felszólalása után a regnikoláris bizottság befejezte működését. — A király elutazott Bécsből. Bécsből jelentik: A Wiener Zeitung közli, hogy őfelsége csütörtökön este Bécsből elutazott. — Németország éieimezesi diktatúrának tanácskozásai. Bécsből jelentik: Batocki, Németország élelmezési diktátora öven tábor nokkal és Fischer tanácsossal Bécsbe érkezett és tanácskozást folytatott az osztrák élelmezési hivatal vezetőjével. Batocki pénteken Budapestre utazott, hogy báró Kürthyvei tanácskozzék. A tanácskozások célja, hogy a három élelmező hivatal zavartalan együttműködésével lehetővé tegyék az élelmiszerek méltányos elosztását. — Befejezték a decemberi közgyűlést. Buzgón szónokló városatyák megható gondoskodásából pénteken is volt közgyűlés. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, üaál Endre terjesztette elő a tanács javaslatát arról, hogy a felállítandó iparostanonciskola és tanonc otthon céljaira a Kálváriauton levő Kelemen- és QíödknerHféle 3000 négyszögméteres telket vegye -m-e-g a város 90.640 koronáért. O-bláth Lipót ellenezte a telekvételt, amiből azonban annyival kevésbé keletkezett baj, mert maga Übláth is a tanács javaslata mellett szavazott. A vásárlás ellen egyébként csaik három városatya volt. Akik felszólaltak, az iránt érdeklődtek, hogy két katonakórház között jó helyen jeszne,k-e a tervezett intézmények. Miként van az, hogy mindenki a városnak adja el ingatlanát, ha drágáit akarja eladni; van-e esetleg a város tulajdonában olyan telek, mely a jelzett célokra alkalmas. A