Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-14 / 267. szám

ÍKÍe'ád, 1916. november 14. ÖITMA G YÁRGRSZÁÖ kozott igényei, amelyek mind tényezői lesznek •a szociális helyzet kedvezőtlenebbé való alakulásának. Ez lesz a háború után az ország szociális képe. (Nagy terhek viselése vár az országra.) ~A háború utáni föladatok /főzött első helyen áll a népesség csökkenésének megakadályozása, illetőleg a lakosság számának lehető növelése. A nemzet egész jövőjéről vau ebben szó. Első .s legfontosabb teendőnk a nagyarányú anya- és csecsemővédelem, mint egyetlen biztos eszköze az elnéptelenedés megakadályozásának. Fontos föladatok a pénzügyi helyzet rendezése és a valuta helyreállítása. Ezen fordul meg az egész gazdasági helyzetünk alakulása. Legyünk tisztában az zal, hogy igen nagy terhek viselése vár az országra. El kell készülte lennünk uj állami monopoliumok egész sorozatára. Abban áll a probléma, hogy az állani pénzügyi érdekei összhangba hozassanak a termelés érdekeivel, hogy a monopolok behozatala mellett is biztosítható legyen a gazdasági életben az egyéni invenció. Nem annyira termelési, mint inkább kereskedelmi monopolok lesznek szerintem a jövő megoldás irányai. Nem fogják elkerülni az állami beavatkozást oly terüle tek sem, aminők például a villamosság, a szén kereskedelem, a biztosítás ós hasonlók. A gazdasági érdekek érvényesülését biz tositani csak nagyarányú gazdasági politikává] leiket., mezőgazdasági és ipári téren egyaránt. Egyoldalú pénzügyi politikával a jövő nehéz pénzügyi helyzetét megoldani nem lehet. A háború utáni gazdasági politikának egyik alapföl tétéi e kell liogy legyen belső termelésünknek azzal való pótlása, amit eddig külföldről kellett behoznunk. Ipart teremteni lehet Magyarországon is, csak akarni kéli. A háborúban megmutatta a fiatal magyar ipar, milyen tényezőjévé tudott válni nemcsak a magyar gazdasági életnek, de a monarchia hadviselőképességének is. (A többtermelés.) A jövő gazdasági (föladatainak egyik legfontosabbra a többtermelés problémájának mielőbbi megoldása. Még pedig ugy is, hogy uj termélési ágak honosíttassanak meg, ugy is, hogy jobban és többet termeljünk. Elsőrendű föladat a gazdahitel olyan megszervezése, amely a töblitermelés problémájának egyik kél lékét képezze. A tőkének társulnia kell a komoly munkáival. Egy magyar gyárt munkás átlagos évi termelése 4—500 korona, egy német gyári munkásé 6-—'7000 korona. Mit jelentene .nemzeti termelésünkben a közel egy millió ipari munkás munkáinak csak 20 —-25 százalékkal több teljesítménye! És mit jelentene mezőgazdaságunkban csak 25 százalékkal magasabb 'többtermelés! A mezőgaz. dasági és ipar többtermelés egyik fontos tényezője a valuta javulásának is. A valuta szempontjától egyébként, elsőrangju fontosságú a kivitel szervezésének kérdése. A mai birtokviszonyok a háború után tarthatatlanok. Demokratikus irányú birtokpolitikám van szükség, birtokhoz kell juttatni a nemzet sokkal szélesebb rétegeit, mint amielyiek eddig a nemzeti vagyon túlnyomó nészét képező földbirtoknak részesei voltak. Nemzeti, szociális és gazdasági szempontból ogyaránt nagy j élen tősége van ennek. A szociális kérdésekről szólva, első belyen áll jelentőségében és az ország gazda®ági viszonyaira való kihatásában az ipari nyersanyagok kérdése és ezzel kapcsolatosan a katonai demobilizáció. Ellentétben azokkal irigylésreméltó optimistákkal, akik a bábom után nagy ipari föllendülést várnak, néhány iparágat kivéve, súlyos gazda-sági helyzet bekövetkezésétől félek. Természetesen csak átmenetileg, amig a nehézségeket leküzdjük. Állami és közterheink rendkívül súlyosan fogják terhelni a fogyasztó közönséget, ós termelést egyaránt. Természetes, hogy e terhek arányában csökkennie kell a fogyasztásnak, amely csökkenést még nagyobb mértékben fogja előmozdítani ,az immár elviselhetetlen drágaság, amely a háború után sokáig nem fog oly mértékben csökkenni, amint azt a fogyasztás érdekei kívánatossá tennék. A pénz kevés és drága lesz, a mai pénzbőség helyébe pénzszűke fog lépni, mert a fölösleges tőkék nagy részét az állam fogja igénybe venni, másik részét a nyersanyagbeszerzés és a háborús gazdaságból a békés gazdaságba való átalakulás fogja fölemészteni. (A köztisztviselők helyzete.) Sürgős megoldást igénylő szociális föladat a köztisztviselők helyzetének kérdése. Ezt a nagy társadalmi osztályt, amelynek, intaktságától a lakosság milliónyi rétegeinek erkölcsi és anyagi érdekei függenek, mai helyzetében hagyni nem lelhet. Másik halaszthatatlan szociális föladat azoknak a gazdáknak, kisiparosoknak és kereskedők nek, ügyvédeknek, orvosoknak és mindmegannyi szabad foglaíkozásbelieknek kérdése, akik hadbavonulivia, -egzisztenciájukat tették kockára és a háborútól visszatérve, teljesen bizonytalan sorsnak lesznek kitéve. Nem zárkózhatunk el állami akciótól. Nem halasztlilató tovább a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak nagy társadalmi osztálya jogi helyzetének rendezése és jövő sorsának bizt-ositása, utóbbi a kötelező nyugdíjbiztosítás révén. A mezőgazdasági és ipari munkás jövő sorsának biztosítására egyedüli az aggkor- és rokkantbiztosi-tás alkalmas. Itt van a hadi rokkantak, özvegyek és árvák méltóbb eljárásának kérdése. Foglalkozni kell a munkásságnak kijáró politikai jogok kérdésével is. Akik életüket és vérüket oly föntar-tá-s nélkül a haza szolgálatába állították, joggal számíthatnak arra, liogy szélesebb körben nyíljanak meg számukra alkotmányunk sáncai is. i Bármily nagyok és nehezek is legyenek a ránk várakozó föladatok, a helyzet egyáltalán nem vigasztalan. Csak bárom kell hozzá: több munka, komoly munka az egész vonalon, a nemzet erőforrásainak céltudatos megnyitása, következetes fölhasználása és a nemzet egyesitése a. nagy föladattok megoldására! Este 8 órákor Szt-erénvi tiszteletére bankett volt a Tisza-szálló nagytermében. Tonelli Sándor a kamara nevében pohárköszöntőt mond'ott Szt-erényire. Szterényi válaszában több érdekes és aktuális dologra tért ki. Fejtegette, hogy Németországnak érd-eke egy mindenképen erős, fejlődő Magyarország. A mi szövetségünk nem; véletlen politikai alakulat, hanem létföntartási érdeke ugy a német, mint a magyar fajnak. A nagy hatást keltett beszéd után dr. Somogyi Szilveszter polgármester a város nevében köszöntötte fel az illusztris vendéget. Dr. Kelemen Béla a kamara tagjaira ürítette poharát. Wimmer Fülöp érdekes epizódokat emiitett fel abból az időből, amikor Szterényi volt az államtitkár. Dr. Balassa Ármin Cicatricis Lajos főispánt köszöntötte fel. A főispán Szeged polgárságának és iparának jövőjére ürítette poharát. Felköszöntőt tartottak még Menning Mihály és Lendvai Sándor. A bankett az éjféli órákig tartott. A bankett után Szterényi az éjszakai vonattal visszautazott Budapestre. HÍREK oooo