Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-03 / 258. szám

DÉLMÁGYARÓRSZÁG Péntek, 19i6. november 3. A beruházási kölcsön. Ismeretes, hogy Balogh Károly tanácsnok javaslatot készitett egy busz milliós beruházási kölcsön felvételéről. A javaslat a pénzügyi bizottság elé került, amely csütörtök délután tartott ülésén Balogh Károly tervezetét nem fogadta el és ugy határozott, hogy a kölcsön felvételének tervét elejti. Azok a fontos városépítési és szociális érdekek, amelyek Balogh Károlyt kölcsön-ter. vezetének elkészítésére és előterjesztésére inditottak, a Délmagyarország olvasói előtt nem 'ismeretlenek. Több izben kifejtettük, liogv fontos városfejlesztési tervek várnak megvalósításra és hangoztattuk, hogy közgyűlési határozatokkal és szép, de esetrőlesetre elodázott programokkal közhasznú városfejlesztő politikát folytatni nem lehet. Utalunk a tanyai vasút ügyére, ainely több mint egy évtized óta állandó programpontja a városfejlesztési terveknek — legutóbb is közgyűlési határozat rendelte el megvalósítását — és a határozat végrehajtásának egy most benyújtott felebbezés ismét útjában áll. A csatornázás- és utcakövezás ügye szintén régi programja a városépítő politikának, de mindeddig nem sikerült keresztülvinni, mert a közmunkákra nem volt meg a kellő fedezet. így a polgárság számos érdeke az anyagi előfeltételek hiánya miatt nem nyerhet kielégítést. 'Most Balogh Károly tanácsnok javaslata alapján mód kínálkozott volna arra, hogy nagyobbszabásu városfejlesztési akció megindulhasson és hogy a mult számos m lasztásait pótoljuk. A beruházási kölcsönt — ahögy Balogh Károly tervezte — a város a legelőnyösebb feltételek mellett vehette volna föl. Ezt — éipen a Délmagyarország hasábjain — szakemberek egybehangzóan megállapították. Balogh Károly tervezetéből — bár csak általánosságban — tájékozódást szerezhettünk arról is, hogy milyen forrásokból kivánja ő biztosítani az annuitások fedezetét. A mi álláspontunk az, hogy a beruházási kölcsönt föltétlenül igénybe kel! venni, akár ezt, amiről szó van. akár egy másikat, ha annak törlesztési feltételei a város számára előnyösebbek. De a beruházási kölcsön felvétele szerintünk a városnak oly életbevágó érdeke, ami nem tűr további halasztást. A mi véleményünk szerint tehát a pénzügyi bizottság nem cselekedett a város érdekének megfelelően akkor, amikor elutasitó határozatát hozta. Helyesebb lett volna, ha a pénzügyi bizottság megbizza Balogh Károly tanácsnokot azzal, hogy teljes részletességgel állapítsa meg a kölcsön törlesztésének módjait és pontos tájékoztatást adjon arról, hogy a város lakosságára — különösen a szegényebb néposztályra — a kölcsön felvétele minő terheket róna. I: alapos meggyőződést szerezhetett volna a pénzügyi bizottság arról, hogy a kölcsön felvétele arányban áll-e a város lakosságának teherbíró képességével és hogy a közmunkák közvetlen, illetőleg közvetett jövedelméből fedezni lehet-e az annuitás jelentékeny részét. A pénzügyi bizottság elutasitó határozata szerintünk épen ezért nem bir kellő alappal. Azok után a lakások után, a melyekben ma nincs vízvezeték, szívesen fizetnék a vizdijat azért, hogy ne kelljen a szomszédhoz, vagy a sarkokon álló kutakhoz menni vízért. Az üzlettulajdonosnak is csak előnyére válnék, ha a jól kövezett utak és aszfaltozás üzletének forgalmát emelnék. Azok az érvek tehát, amelyeket a pénzügyi bizottságban a kölcsön felvétele ellen felhoztak, szerintünk nem állják meg a helyüket. A beruházási kölcsön felvételének szükségessége mellet szólnak még egyéb szempontok is, amelyeknek e helyen már szintén kifejezést adtunk. Nevezetesen nern szabad megfeledkeznünk a városnak arról az erkölcsi obligójárói sem, -melv arra kötelezi, hogy a háborúból visszatérő munkáskezek foglalkoztatásáról és megélhetéséről gondoskodjék. Ettől az erkölcsi obligótól nem szabad elzárkózni még abban az esetben sem, ha a közmunkák megkezdése közvetlenül a békekötés után nagyobb anyagi áldozattal járna. Ezek az áldozatok különben is csak látszólagosak, tulaj donképen gyümölcsöző befektetések, mert a város számos lakójának biztosítanák a megélhetés feltételeit és 'enyhítenék a dologtalansággal járó nyomort és nélkülözést. Ez önmagában is igen figyelemreméltó érv a közmunkák egy részének nyomban a békekötés után való megkezdése és ami ezzel összefügg a} kölcsön fölvétele mellett. A beruházási kölcsönre halaszfhatlanul szükség van azért is, mert városfejlesztési programot kölcsön nélkül 'megvalósítani nem lehet. Azok, akik a kölcsön fölvételét; ellenzik, vegyék fontolóra, hogy a városépítési politika nagyobb lendüíefet pusztán a várók jövedelmének gyarapodása utján amely csupán ezreket, még csak nehi is,,százezreket jelenthet a város 'költségvetésében — nem nyerhet. A kölcsön fölvétele tehát el nem odázható, ha csak beláthatatlan jdőre meg nem akarjuk akasztani a város fejlődését. Vaux-erődöt kiürítették a németek. BERLIN, november 2. A nagy főhadiszállás jeleníti: Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja: A Somnte északi vidékén a tüzérségi tevékenység részben jelentékenyen fokozódott. Conrcelettetöl északra egy angol előretörést könnyen visszavertünk. A franciák támadásai Les Boeufs—Rancourt szakaszon kisebb előnyökhöz juttatták az ellenséget Morváitól északkeletre és a Sí. Pierre Vaast-erdő északnyugati szélén, általában azonban véresen visszavertük őket. Csapataink a franciák szívós ellenállása Tengeri támadás Sionstanza ellen. BERLIN, november 2. A nagy főhadiszállás jelenti: Balkán harctér: Mackensen vezér tábornagy hadcsoportja: Konstanzát a tenger felöl sikertelenül lőtték. Macedón arcvonal: A Cserna-könyökben és a Nidze-Planinától északra szerb előretöréseket visszavertünk; a Strumaarcvonalon élénk előtéri csatározások. LUDENDORFF, első föszáMwnester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, november 2. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Csapatainknál nincs újság. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. SZÓFIA. A bolgár vezérkar jelenti november 2-ikán: Macedóniai front: iA Maliktónáí és a Cserna-hajlásban ellenséges támadásokat visszavertünk. Az október 31-iki harc folyamán a Struma völgyében az ellenség súlyos vereséget szenvedett. Chiristosnál és Parakli-Dzumánál ötszáz eltemetetlen holttestet, sok friss sirt és nagy menynyiségü fegyvert találtunk. Román front: A helyzet változatlan. Konstanzát négy ellenséges hadihajó 20 percig bombázta. Parti ütegeink a hajókat távozásra kényszeritették. A bombázás sem halálozást, sem anyagi kárt nem okozott. Románia vesztét az antant egységes akciójának hiánya okozza. Zürich, november 2. A Zürcher Post katonai kritikusa a romániai harctéri helyzetről a következőket írja: A központi hatalmak négy helyen is utat nyitották maguknak Kis- és Nagy-Havasalföldre és hadoszlopaik folyton előrenyomulnak. Az sem lenne meglepetés, ha még több szoroson át is kierőszakolnák a Romániába vezető utat, Az dacára Sailly északi részén előnyomultak. A trónörökös hadcsoportja: A Maastól keletre a tűzharc több izben nagy hevességre fokozódott. A franciák eddig főleg Vanx-eröd ellen intéztek nehéz ágyukból romboló tüzet, amely erödöt csapataink parancsra és anélkül, hogy az ellenség zavarta volna őket, az éj folyamán már kiürítették és ahol előzőleg fontos részeket felrobbantottunk. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterefeKfki sajtóosztály.) a nagy siker, amelyet a központi hatalmak Románia összezuzásával elérnének, elsősorban óriási erkölcsi hatást keltene. Románia lenne a negyedik kis állam, amely az antant egységes akciójának, hiányossága következtében, valamint hibás katonai számitások folytán elpusztul. Az, hogy Románia gazdag készletei az ellenség kezére kerülnének, kiegyenlítené a központi hatalmak javára a tengeri blokád okozta károkat. A roménbk stratégiai baklövései 'Amsterdam, november 2. A Tyd katonai tudósítója ezt irja a romániai hadjáratról: Ritkán követtek él ilyen szűk határok közt levő harctéren ennyi stratégiai baklövést. Nagyon valószínű, hogy az elkövetett hibákat már nem lehet jóvátenni és hogy Románia mindezért fizetni fog. De rá is szolgál azért a kevéssé szimpatikus módért is, ahogyan a háborúba beleavatkozott és azért az oktalan módért is, amellyel hadműveleteit végezte. Orosz segítség Predeálnál. Bern, november 2. Bukarestből táviratozzák, hogy orosz segitőcsapatok érkeztek Buzeuhoz és Predeáltól délre már harcba is bocsátkoztak a központi hatalmak seregeive!. Sinaja légi bombázása. Genf, november 2. A párisi lapoknak azt jelentik Bukarestből, hogy egy ellenséges repülőgép Sinaját bombázta. Egy aszszony meghalt és többen megsebesültek. 13.000 négyzetkilométert foglaltak el a bolgárok Dobrudzsában. Szófia, november 2. A hadügyminisztérium lapja irja: Szeptember 14-től november l-ig, tehát 48 nap alatt a francia, orosz és szerb csapatok a nyugatmacedóniai fronton Kenali állomásig és a Cserna folyóig jutottak, Ezzel szemben szeptember 2-ától