Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-12 / 266. szám

' DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1916. november 12. zetnek tesz szolgálatot, aki segit berniünkét I rost teremteni, amely egyik legerősebb tna­abban a fáradságos, küzdelmekkel teljes és ] gyar gócpontja az európai kuíturának, a v-i­gondokat okozó itthoni munkánkban, amely- rágzó iparnak és az élénk kereskedelem­nek célja Szegedből népes és virágzó vá- I nek. 2aBB»«S»0B«BBBBS»BB»BB»»BSflBaBBCB3BBMBBaBEBK-TI»B»B0BSBB3Ba»SMaiSBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBB3a»SaBBBi5SBBBBÍ»aa Váltakozó harcok nyugaton. % Egységes város politika. Az okok .kutatása nélkül állapítsuk meg a következőket: Szegednek, ihogy városfej­lesztési munkája sikeres lelhessen, két irány­ban kell dolgoznia. Azt a munkát, amely itt­hon vár 'elvégzésre, a legapróbb részletekig ismerjük. Az alkotások sorrendjét a meg­valósítások módját, a közélet hangját és sok egyebet illetőén eltérők lehetnek a vélemé­nyek. A tekintetben azonban, hogy olyan idők köszöntenek ránk, amelyeikiben minden kínálkozó alkalmat verejtékes munkával kell gyümölcsözővé tenni a város javára, nem lehet nézeteltérés. Nem volt kor, amelyben ^mulasztás, tapasztalatlanság, íudatlansfág, sőt tapintatlanság is jobban bosszulta volna meg magát, mint ma és az eljövendő évek­ben. ; Tudjuk, hogy rég igért és régen szük­séges alkotások érték meg elodázhátatlanul a megvalósításra. Az idők uj intézmények egészséges ideáit vetik felszíinre, a haladást, városok versenyét Szeged sem nézheti ösz­szetett kezekkel. "A fejlődés útját mérföldes lépésekkel csak akkor taposhatjuk, ,lía az anyagi erők hiánya biztos járásunknak nem emel gátat. Ép azért a legnagyobb gonddal k'ell felkutatni a város uj jövedelmi forrásait. Tekintettel azonban arra, hogy a polgárság teherviselési képességének a -határához kö­zeledik, olyan intézmények létesítésére, a mélyek jövedelme nem födözi a fen'tartásuk­kal járó kiadásokat, a városi vagyon eddigi­jövedelmének fokozásával és más közvetett módokon kell alapot teremteni. Kétségtelen, hogy financiális dolgokban találkozunk Szegeden a legnagyobb tájéko­zatlansággal, bizonytalansággal és tervsze­riitlenséggel. A pénzügyi szenátornak — ugy látszik — megvan ezekben a kérdések­ben a véleménye é's ő esz'erint cselekedni is akar. De ép a legutóbbi hónapok esemé­nyei mutatták meg, hogy a közgyűlés tekin­télyes részét — ha csak részletkérdésekben' is — más elvi szempontok vezetik. Ezen az áldatlan helyzeten változtatni kell. Megér­tést kell teremteni. Meg kell állapítani a vá­rosfejleszité's fő irányelveit, hogy semmi se történjék fölöslegesen és tervszerűtlenül. Szóval: iha alkotni akarunk, bőségesen vár ránk itthon is munka. Emellett azonban még egy nagy feladattal kell sikeresen meg­birkóznunk. Anéküf, ihogy sérteni vagy le­kicsinyelni vagy csak mellőztetni akarnók bármely más vidéki város érdekeit, vagy aspirációit, Szeged nagy vagyoni, kulturá­lis és erkölcsi erejére kell irányítani az or­szágos figyelmet. Ennek a cikknek keretei nem engedik meg a részletezést. Mi például pénteken egyik nagynevű tudósunknak, Strausz Adolfnak nyilatkozatát közöltük a Balkán-Akadémia felállítását célzó szegedi mozgalom,ról..A nyilatkozat lekötelező me­legséggel emlékezik ímeg Szegerő!. "Jő lesz ezt a véleményt elkönyvelni. Azon leszünk a jövőben, hogy hasonló megnyilatkozások­kal alkalmat adjunk annak tisztázására, hogy az országos közvélemény reprezenfá­lói milyen értéTcet tulajdonítanak Szegednek és milyen szerepet szántak fajerős -magyar­ságának. < De ennek a munkának, amelyből ezzel .mi kivettük részünket, még sok tere van. Ne tessék hinni, hogy a közgyűlés, a hatóság, sőt az egész polgárság bármely -.tagja is tét­lenül maradhat, amikor arról van, szó, hogy a várost az országos közvéleményben nép­szerűsítsük. Hogy senkit meg ne tévessze­nek ezdk a sorok: nem reklámról van szó. Ellenkezőleg: bizonyos tévhiteket kell el­oszlatni. Ebben segédkezni kell mindenki­nek. És ha ez sikerült, ifef keli tárni a város kincseit, erőit, szépségeit. Lehetetlen, hogy meg ne értsék mindenütt, ami kiáltó tanul­sága ennek a Véres háborúnak is. A nem­BERLIN, november 11. A nagy főhadi­szállás jelenti: A tiszta őszi időjárás ked­vezett a kölcsönös tüzérségi és repülőtevé­kenységnek. Rupprecht trónörökös had­csoportja: Az Ancretöl északra egyik jár­őrünk az ellenség állásából két gépfegyvert hozott vissza. Courcelettetöl északkeletre éjjeli támadással sikerült az angoloknak csekély szélességben benyomulni legelső árkainkba. A sailly Salllysel-temploim mel­lett vívott utcai harcban a franciák kis elő­nyöket értek el. Egyébként a széles arc­Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, november 11. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: Nincs esemény. fiöFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Balfour az angol flotta tétlenségéről. London, november 11. A Guildlnill-ban­ketten Balfour a következő beszédet mon­dotta: Az angolok és szövetségeseik korlát­lan urai a tengernek. Brit szempontból néz­ve azonban ez a helyzet egy és más hát­ránnyal is jár. Ha az ellenség kereskedelme a tengertől el van űzve, akkor nem lehet hajóit zsákmányul ejteni. Ha az ellenséges flotta a maga megerősített flottabázisai kö­zelében marad, akkor nem lehet győzelme­ket kivívni. Néhány biráló ezért azon a né­zeten van, hogy az angol flotta passzivitás­ra van ítélve. Ez tévedés. Az angol flottá­nak so'kkal nehezebb feladatai vannak, mint a puszta partvédelem. Gondoskodnia keli a hadseregek tengeri összekötő útjainak biz­tonságáról, miután a hadseregek Európa minden pontján harcolnak. Jó és rossz idő­ben fenn kell tartania a blokádot, amely el­zárja az ellenség, segélyforrásait. Mcgigér­1 letem, hogy a flotta mind a támadást, mind a védelmet illetőleg, kötelességeit a jövőben ép oly eredményesen fogja teljesíteni, mi­ként teljesitette a múltban. Ne imgérlietem azonban azt, hogy gon­dosságunk, éberségünk és harci eszközeink egyesítése lehetetlenné tenne átmeneti, min­denesetre hiábavaló támadásokat, mint ami­lyen legutóbb is történt a csatornában, mely azonban semminemű eredményt nem jelen­tett az ellenségre. Nem hiszem, liogy ezt a támadást megismételnék, inert a nagy ve­szedelem, amellyel ez az ellenségre járt, nem áll arányban -a remélt eredménnyel. Az ilyen megrolianásoknak a tenger uralmánál nagy problémájával szemben semmi jelentő­sége sincs. Németország most már lemón­vaió uralmunkat flottájának egyes vállalko­dott arról a reménységről, hogy tengeren vonalon indított ottani támadások meghiú­sultak. Az ellenséges repülök arcvonalunk mö­gött fekvő helységek ellen intézett bomba­támadásainak tegnap a megszállott terület kilenc lakása esett áldozatul. A katonai kár csekély. Légi harcban és védötüzelésünkkel tegnap ismét 10 ellenséges repülőgépet lőt­tünk le. U W! T ^-fT--.TK-, - r,- • -) LUDENDORFF, első föszáhásmesfer. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) zásaival megdönthesse s ezért nyomorúsá­gos és bűnös eszközökhöz fordul. (M. T. /.) Semleges vélemények Bethmann-Hollweg 1 beszédéről. Ropenhágfl, november II. A Politikán „Bethmann-Hollweg) békebeszéde" cimü cik­kében a következőket írja: Ami a beszédben elsősorban magára vonja a figyelmet, az a kijelentés, hogy a kancellár sohasem jelezte Németország szándékának Belgium annexióját. Az álta­lános megjegyzése, liogy hatalmi politika nem lehet alapja egy hatásos nemzetközi békeszövetSéknek, — még ha a birodalmi kancellárt ezért számosan meg is támadnák, — mégis oly kijelentés, amely már távol áll háborús céloktól. Grey és Bethmann-Hollweg azon vitat­koznak, hogy ki az oka a háború kitörésé­nek, de találkoznak abban a kívánságban, hogy a béke hamarosan megkötendő, még pedig oly béke, amely a jog alapelvét el­ismeri és biztosítékot ad egy jövendő há­ború ellen. Stockholm, november 11. A Dagbluded irja: A német kancellár beszédében három diplomáciai leleplezés van. Az egyik egy okirat 1912-ből, amely az orosz mozgósí­tás jelentőségét mutatja és kitűnik belőle, hogy a háború kitörését valóban elkerüllie­tetlenrié tette. A második: Németország elő­terjesztése Bécsben a fekete hét folyamán. A harmadik a Boszporusz és Konstantiná' polyra vonatkozó igéret Oroszországnak* Franciaország és .Anglia részéről. Wilson hét szótöbbsége. Rotterdam, november 11. Mielőtt a ReU' ter Newyorkból elkü-ldötte volna azt a táV' iratát, amelyben Wilson győzelmét jelentet­te, a Daily News a következő táviratot kaP' ta Newyorkból: Azt hiszik, hogy az elnök­választás eredménye az, hogy Wilson 2(N< Hughes 262 szavazatot kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom