Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1916-11-12 / 266. szám
' DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1916. november 12. zetnek tesz szolgálatot, aki segit berniünkét I rost teremteni, amely egyik legerősebb tnaabban a fáradságos, küzdelmekkel teljes és ] gyar gócpontja az európai kuíturának, a v-igondokat okozó itthoni munkánkban, amely- rágzó iparnak és az élénk kereskedelemnek célja Szegedből népes és virágzó vá- I nek. 2aBB»«S»0B«BBBBS»BB»BB»»BSflBaBBCB3BBMBBaBEBK-TI»B»B0BSBB3Ba»SMaiSBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBB3a»SaBBBi5SBBBBÍ»aa Váltakozó harcok nyugaton. % Egységes város politika. Az okok .kutatása nélkül állapítsuk meg a következőket: Szegednek, ihogy városfejlesztési munkája sikeres lelhessen, két irányban kell dolgoznia. Azt a munkát, amely itthon vár 'elvégzésre, a legapróbb részletekig ismerjük. Az alkotások sorrendjét a megvalósítások módját, a közélet hangját és sok egyebet illetőén eltérők lehetnek a vélemények. A tekintetben azonban, hogy olyan idők köszöntenek ránk, amelyeikiben minden kínálkozó alkalmat verejtékes munkával kell gyümölcsözővé tenni a város javára, nem lehet nézeteltérés. Nem volt kor, amelyben ^mulasztás, tapasztalatlanság, íudatlansfág, sőt tapintatlanság is jobban bosszulta volna meg magát, mint ma és az eljövendő években. ; Tudjuk, hogy rég igért és régen szükséges alkotások érték meg elodázhátatlanul a megvalósításra. Az idők uj intézmények egészséges ideáit vetik felszíinre, a haladást, városok versenyét Szeged sem nézheti öszszetett kezekkel. "A fejlődés útját mérföldes lépésekkel csak akkor taposhatjuk, ,lía az anyagi erők hiánya biztos járásunknak nem emel gátat. Ép azért a legnagyobb gonddal k'ell felkutatni a város uj jövedelmi forrásait. Tekintettel azonban arra, hogy a polgárság teherviselési képességének a -határához közeledik, olyan intézmények létesítésére, a mélyek jövedelme nem födözi a fen'tartásukkal járó kiadásokat, a városi vagyon eddigijövedelmének fokozásával és más közvetett módokon kell alapot teremteni. Kétségtelen, hogy financiális dolgokban találkozunk Szegeden a legnagyobb tájékozatlansággal, bizonytalansággal és tervszeriitlenséggel. A pénzügyi szenátornak — ugy látszik — megvan ezekben a kérdésekben a véleménye é's ő esz'erint cselekedni is akar. De ép a legutóbbi hónapok eseményei mutatták meg, hogy a közgyűlés tekintélyes részét — ha csak részletkérdésekben' is — más elvi szempontok vezetik. Ezen az áldatlan helyzeten változtatni kell. Megértést kell teremteni. Meg kell állapítani a városfejleszité's fő irányelveit, hogy semmi se történjék fölöslegesen és tervszerűtlenül. Szóval: iha alkotni akarunk, bőségesen vár ránk itthon is munka. Emellett azonban még egy nagy feladattal kell sikeresen megbirkóznunk. Anéküf, ihogy sérteni vagy lekicsinyelni vagy csak mellőztetni akarnók bármely más vidéki város érdekeit, vagy aspirációit, Szeged nagy vagyoni, kulturális és erkölcsi erejére kell irányítani az országos figyelmet. Ennek a cikknek keretei nem engedik meg a részletezést. Mi például pénteken egyik nagynevű tudósunknak, Strausz Adolfnak nyilatkozatát közöltük a Balkán-Akadémia felállítását célzó szegedi mozgalom,ról..A nyilatkozat lekötelező melegséggel emlékezik ímeg Szegerő!. "Jő lesz ezt a véleményt elkönyvelni. Azon leszünk a jövőben, hogy hasonló megnyilatkozásokkal alkalmat adjunk annak tisztázására, hogy az országos közvélemény reprezenfálói milyen értéTcet tulajdonítanak Szegednek és milyen szerepet szántak fajerős -magyarságának. < De ennek a munkának, amelyből ezzel .mi kivettük részünket, még sok tere van. Ne tessék hinni, hogy a közgyűlés, a hatóság, sőt az egész polgárság bármely -.tagja is tétlenül maradhat, amikor arról van, szó, hogy a várost az országos közvéleményben népszerűsítsük. Hogy senkit meg ne tévesszenek ezdk a sorok: nem reklámról van szó. Ellenkezőleg: bizonyos tévhiteket kell eloszlatni. Ebben segédkezni kell mindenkinek. És ha ez sikerült, ifef keli tárni a város kincseit, erőit, szépségeit. Lehetetlen, hogy meg ne értsék mindenütt, ami kiáltó tanulsága ennek a Véres háborúnak is. A nemBERLIN, november 11. A nagy főhadiszállás jelenti: A tiszta őszi időjárás kedvezett a kölcsönös tüzérségi és repülőtevékenységnek. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Az Ancretöl északra egyik járőrünk az ellenség állásából két gépfegyvert hozott vissza. Courcelettetöl északkeletre éjjeli támadással sikerült az angoloknak csekély szélességben benyomulni legelső árkainkba. A sailly Salllysel-temploim mellett vívott utcai harcban a franciák kis előnyöket értek el. Egyébként a széles arcAz olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, november 11. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctér: Nincs esemény. fiöFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Balfour az angol flotta tétlenségéről. London, november 11. A Guildlnill-banketten Balfour a következő beszédet mondotta: Az angolok és szövetségeseik korlátlan urai a tengernek. Brit szempontból nézve azonban ez a helyzet egy és más hátránnyal is jár. Ha az ellenség kereskedelme a tengertől el van űzve, akkor nem lehet hajóit zsákmányul ejteni. Ha az ellenséges flotta a maga megerősített flottabázisai közelében marad, akkor nem lehet győzelmeket kivívni. Néhány biráló ezért azon a nézeten van, hogy az angol flotta passzivitásra van ítélve. Ez tévedés. Az angol flottának so'kkal nehezebb feladatai vannak, mint a puszta partvédelem. Gondoskodnia keli a hadseregek tengeri összekötő útjainak biztonságáról, miután a hadseregek Európa minden pontján harcolnak. Jó és rossz időben fenn kell tartania a blokádot, amely elzárja az ellenség, segélyforrásait. Mcgigér1 letem, hogy a flotta mind a támadást, mind a védelmet illetőleg, kötelességeit a jövőben ép oly eredményesen fogja teljesíteni, miként teljesitette a múltban. Ne imgérlietem azonban azt, hogy gondosságunk, éberségünk és harci eszközeink egyesítése lehetetlenné tenne átmeneti, mindenesetre hiábavaló támadásokat, mint amilyen legutóbb is történt a csatornában, mely azonban semminemű eredményt nem jelentett az ellenségre. Nem hiszem, liogy ezt a támadást megismételnék, inert a nagy veszedelem, amellyel ez az ellenségre járt, nem áll arányban -a remélt eredménnyel. Az ilyen megrolianásoknak a tenger uralmánál nagy problémájával szemben semmi jelentősége sincs. Németország most már lemónvaió uralmunkat flottájának egyes vállalkodott arról a reménységről, hogy tengeren vonalon indított ottani támadások meghiúsultak. Az ellenséges repülök arcvonalunk mögött fekvő helységek ellen intézett bombatámadásainak tegnap a megszállott terület kilenc lakása esett áldozatul. A katonai kár csekély. Légi harcban és védötüzelésünkkel tegnap ismét 10 ellenséges repülőgépet lőttünk le. U W! T ^-fT--.TK-, - r,- • -) LUDENDORFF, első föszáhásmesfer. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) zásaival megdönthesse s ezért nyomorúságos és bűnös eszközökhöz fordul. (M. T. /.) Semleges vélemények Bethmann-Hollweg 1 beszédéről. Ropenhágfl, november II. A Politikán „Bethmann-Hollweg) békebeszéde" cimü cikkében a következőket írja: Ami a beszédben elsősorban magára vonja a figyelmet, az a kijelentés, hogy a kancellár sohasem jelezte Németország szándékának Belgium annexióját. Az általános megjegyzése, liogy hatalmi politika nem lehet alapja egy hatásos nemzetközi békeszövetSéknek, — még ha a birodalmi kancellárt ezért számosan meg is támadnák, — mégis oly kijelentés, amely már távol áll háborús céloktól. Grey és Bethmann-Hollweg azon vitatkoznak, hogy ki az oka a háború kitörésének, de találkoznak abban a kívánságban, hogy a béke hamarosan megkötendő, még pedig oly béke, amely a jog alapelvét elismeri és biztosítékot ad egy jövendő háború ellen. Stockholm, november 11. A Dagbluded irja: A német kancellár beszédében három diplomáciai leleplezés van. Az egyik egy okirat 1912-ből, amely az orosz mozgósítás jelentőségét mutatja és kitűnik belőle, hogy a háború kitörését valóban elkerüllietetlenrié tette. A második: Németország előterjesztése Bécsben a fekete hét folyamán. A harmadik a Boszporusz és Konstantiná' polyra vonatkozó igéret Oroszországnak* Franciaország és .Anglia részéről. Wilson hét szótöbbsége. Rotterdam, november 11. Mielőtt a ReU' ter Newyorkból elkü-ldötte volna azt a táV' iratát, amelyben Wilson győzelmét jelentette, a Daily News a következő táviratot kaP' ta Newyorkból: Azt hiszik, hogy az elnökválasztás eredménye az, hogy Wilson 2(N< Hughes 262 szavazatot kapott.