Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-11 / 265. szám

Szombat, 1916. november 11. • DÉLMAGYARORSZÁG 3 A francia kamarában a békét követelték. Genf, november 10. A francia kamara ülésén a pénzügyminiszter a liadikölcsönről tett közlést, amikor három szocialista képviselő többször félbeszakította beszédét. Ezt kiáltották: — Le a hábarm\al! A nép a békét akarja. A kábámi\d izgató Síitának meg wnénék a maga különös okai. A közbeszólásokra nagy lárma keletkezett. Az elnök többször rendreutasította a szocialista képviselőket. A birodalmi kancellár leleplezése Oroszországról Bejlin, november 10, A Norddeutsche Allgemeine Zeitung irja a birodalmi kancellár beszédével kapcsolatban „Az orosz mozgósítás és a Németország ellen szóló hadüzenet" cimmel: A birodalmi kancellár tegnapi beszédében emiitett orosz mozgósítási rendeletet érdemes szó szerint közölni, mert 'leleplezi Oroszország régóta táplált támadó szándékát és csattanósan 'megcáfolja ;Grey amaz állítását, hogy az orosz mozgósítás csupán védelmi rendszabálya volt. A lap ezután közli az egész rendeletet, amelynek legfontosabb része a következő: A hadműveleti rész tekintetében kiadott összes korábbi rendeletek 'megváltoztatását közlöm Önnel, a csapatok parancsnokainak parancsára, a következő irányító nézőpontokat: Legfőbb helyről megparancsolták, hogy a mozgósítás kihirdetése egyúttal a NémetoAszág elleni hábofti kihirdetése is. (A rendeletet a mozgósítási osztály főszállásmestere intézte a varsói IV. hadtest parancsnokához. Olasz küldöttek a cárnál. Róma, november 10. /A Stefáni-ügynökség jelentés© szerint Carlotti márki .pétervári olasz nagykövet és Roméi olasz tábornok e hóáap 6-án, annak a. napnak évfordulóján, a melyen ia cár átvette a hadsereg főparancsnokságát, átadta az olasz arany vitézségi érmet. Roméi tábornok Afexejev és Bruszilov tábornokoknak nagy olasz rendjeleket adott 'át, l - _. . • ll ( Súlyos élelmiszerválság Angliában. Rotterdam, november 10. A CouijantHk jelentik Londonból: Az ir nacionalistaPárt tegnap Redmond elnöklésével az alsó'•ázban tartott ülésén határozatot fogadott e'> amelyben kijelenti, hogy a gyönge burgonyatermés és a burgonya árának óriási emelkedése és más élelmiszerek megdráguasa komoly és sürgősen megoldandó válságot okoz, amelynek megszüntetésére gyors "Vézkedések kellenek. A többi közt burgonyakiviteli tilalom Írországban. ktfiriner és az angol miniszterek Stockholm, november 10. A Dien szerint turmer azt táviratozta Benckendorffnak °ndonba, hogy mindenben hozzájárul Qrey s Lloyd.Cieorge legutóbbi nyilatkozataihoz, s°Sy a német militarizmust meg kell semmiüeni és ie kell tiporni, a kis államok jogait l^met vissza kell állítani és olv atmoszférát eU teremteni, amelyben egyáltalában fölösgessé lesz minden háború. A tanács meggátolja az általános lakbéremelést. (Saját tudósítónktól.) Nap-nap után ujabb dokumentumok merülnek fel an.nak bizonyítékául, hogy a házbéremelés réme már Szegeden is felütötte a fejét. Hiába igyekeznek egyes háziurak bármilyen tetszetős mezbe is öltöztetni a tényeket, csak azért, hogy a maguk vélt igazát bizonyíthassák, a tényeket nem lehet megváltoztatni. Bármiként is fordítjuk a dolgot, faktum, hogy az utóbbi időben — mert november elsején van felmondás — számtalan szegedi háziúr találta alkalmasnak az időpontot arra, hogy több lakbért követeljen a lakótól, mint amennyit eddig — a háború alatt — fizetett. Lehetséges, hogy olyik lakó kedvező feltételek mellett vette ki annak idején a jelenlegi lakását, lehet, hogy van lakó, aki kevesebb bért fizet, mint amennyit a lakása megér, csak az az egy nem lehet, hogy erre épen most jöjjön rá a háztulajdonos. .A főváros tanácsa már rájött arra, hogy a mostani keservesen nehéz időkben tenni kell valamit a polgárság megvédésére és feliratilag kérte a kormányt egy olyan rendelet kibocsátására, amely megtiltja a háztulajdonosoknak a lakbéremelést. Szeged város tanácsa okulhatna a példán és hasonló kérelmet intézhetne a kormányhoz, nehogy akkor kelljen elkezdeni gondolkodni, amikor már késő lesz. ( A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez aziránt, van-e tudomása arról, hogy a lakbéremelések egyre gyakoriabbak lesznek. Erre vonatkozólag a polgármester igy nyilatkozott: — Nemi tudok arról, hogy Szegeden j Láziurak többsége felemelte a lakbért. Abban a pillanatban, amikor rájövök arra, hogy a stá'jgerolás általánossá kezd válni, lépéseket teszek az iránt, ,hogy a tanács a főváros tanácsához hasonlóan feliratot intézzen a lakbéremelések megszüntetése érdekében a kormányhoz. k A háztulajdonosok közül is megkérdeztünk néhányat. Wagner Gusztáv kijelentette, hogy a házaiban nem történt béremelés és a lakbéreket nem is fogja a háború alatt emelni. Az ,uj lakókkal is a régi lakbért fizetteti. Az Iskola-utcában levő Iiungária-liáz tulajdonosa, Rózsa Mihály, igy nyilatkozott: — Nem felel meg a valóságnak, hogy a Hungária-ház összes lakói felmondtak, mert a lakbért emelni akartam. Csak három lakónak emeltem a lakbért 1917 május elsejétől, ezeknek is csak azért, mert — lehet, hogy •elnézésből — aránytalanul keveset fizettek. Hogy tájékoztassam, miről van szó, közlöm, hogy az egyik lakó egy négyszobás lakást ideiglenesen 650 korona bérért bírt. Ezért a lakásért régebben 900 koronát kaptam, most 850 koronáért akartam adni. Egy ezer koronás lakás bérét 1200 koronára emeltem és végül egy négy szoba, fürdőszoba, fedett folyosóból álHó lakás bérét 1050 koronáról 1250 koronára. , Landesberg Mór kijelentette, hogy a háború alatt nem emelte és nem is fogja emelni a lakbéreket. Végül megemlítünk egy olyan esetet, a milyenre talán seholsem volt példa. Gál Miksa, a Szegedi Bankegyesület vezérigazgatója volt szives velünk közölni, hogy a bank házaiban a háború 'kitörésekor 20 százalékkal leszállították a lakbéreket. A lakók most is a redukált házbért fizetik. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a. Teljes ülés a kereskedelmi és iparkamarában. A szegedi kereskedelmi és iparkamara Szarvady Lajos elnöklete alatt pénteken délután .tartotta teljes ülését. Először az elnöki és titkári bejelentések során a kamarai iroda május óta kifejtett működéséről számolt be. A Szeged városát ós a kamarai kerület közvetlenül érdeklő kérdésiek során megemlítés történt arról, hogy a kamara több javaslatot tot intézett, a pénzügy miniszterhez az aprópénzllűány orvoslása tekintetében, .kérelmezte az ujj .postai tarifák egyes sérelmes rendelkezéseinek orvoslását, eljárt a helyi postai kézbesítés gyorsítása érdekében, a vásárokat korlátozó rendelettel szemben sikeresen keresztülvitte, hogy Szegednek mindkét hetivására változatlanul .megmaradjon és hasonlóan sikeresen .közreműködött abban is, hogy a iHaditermány rt. Szegeden is létesítsen kirendeltséget. j , , Az általános bejelentések után dr. Tonelli Sándor titkár hosszabb előadás keretéiben ismertette az ipar és kereskedelem általános helyzetét és az ezen osztályokra a legközelebb jövő, különösen pedig a békés közgazdasági átmenetei idején háruló feladatokat. Az iparnak és kereskedelemnek, noha még javában ifolyik a háború, ma kell seregszemlét tartani, hogy a béke ne találja készületlenül. (Közgazdasági életünkre a feladatoknak egész sorozata várakozik, nyersanyagjaink teljesen ki vannak fogyva, gondoskodni .kell a háború utáni anyagbeszerzés és a szállít óeszközök 'biztosításáról, gondoskodni kell róla, hogy a ma elzárt tengerentúli államokból beszerzett anyag igazságosan osztassák fel a nagyipar, középipar és kisipar között; a nagy beszerzésekkel egyidejűleg gondoskodni kell azonban arról is, hogy valutánk értéke a külfölddel szemben meg ne romoljon; munkát és kenyeret kell nyújtani a háborúból hazatérő tömegeknek és mindenekfelett uj, egészséges alapokra kell helyezni egész közgazdasági életünket, 'hogy a háborúban vállalt és még ezután is reánk, váró nagy államháztartási terhek fedezésére a szükséges összegékét elő tudják teremteni. Nagyon tévednek ugyanis .azok, a kik azt hiszik, hogy a háború után nyomban visszatérnek a régebbi bóke-óvekuek úgyszólván „idillikus" állapotai. Nagyon komoly nemzetgazdáknak és statisztikusoknak számításai szerint a háborút követő években tönkrement javak ipótlására és uj beruházásokra legkevesebb még tiz milliárd uj kiadást kall előirányoznunk. Hogy ezeknek a rengeteg feladatoknak (megfelelhessünk, igénybe kelt' vennünk az összes megtevő erőforrásokat, sőt u)j erőforrásokat is kell teremtenünk. (Mindaz, — folytatódott az előadás, — ami .idáig ebben a tekintetben történt, az uj adók, e bélyegilletókek felemelése, .a postai tarifák, csak előrevetett árnyéka a még ezután következő ujabb, kikerülhetetlen közte/beknek. Ennek a megállapításával egyidejűleg rá kell azonban mutatni arra a körülményre, hogy ugy a felsorolt eddigi terhek, mint a vasúti tarifáknak a várható emelése, az esetleges uj monopoliumok azt a városi lakosságot terhelik a legerősebben, a mely minden más osztállyal egyenlően áldozta vérét a hazáért, az anyagi telkekben ellenben akár adórendszerünk igazságtalansá-