Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-07 / 261. szám

Á MÍÁÍÁ GY ATb SR^M fedd, 1M>. nóveiiilfef f. akarja Franciaországnak és (Angliának, hogy átveszi azokat az árukat, amelyeket ezek az államok azelőtt a központi hatalmaknak szállítottak, akkor az autonom vámtarifák nem védhetik meg többé az orosz piacot a külföldi elnyomatástól. Ezek az angol kívánságok tényleg határozott ellentétben állanak a haladó pártok alapvető programpontjaival. Gondoljunk csak azokra a szavakra, amelveket Streljzov az orosz liberálisak gyűjteményes, munkájában, a „Mit várunk a háborútól?" cimüben mondott: „Szükségünk van belső életünk fellendülésére, „benső újjászületésre", de egyáltalán semmi olyanra, ami határainkon kívül esik. Nekünk csak arra van szükségünk, hogy ne akadályozzanak bennünket ezen benső, újjászületésünkön való munkálkodásunkban, hogy ne kényszerítsenek ránk olyan követeléseket, amelyek ezt a munkát feltartóztatják. A legfontosabbak e téren ránk nézve a kereskedelmi szerződések." Nem ugy hangzik ez, mintha az angol tervek éllen lett volna irva, még mielőtt szó esett róluk? fejtegetéseink eredményeképpen tehát megállapítható: Oroszország és Anglia a létükért folyó küzdelmükben a legvégsőkig fognak egymás mellett kitartani. A köztük fennálló érdekösszeütközési felület sokkal kisebb, semhogy komolyan megzavarhatná közös létérdekeiket. Azonban a háború után nem lesz semmiféle alap au\a, hogy az arósz-angol viszlony tovább fejlődhessék, hacsak hatalmi tekintetek nem kényszerítik e két államot arra, hogy a központi hatalmak ellen összefogjon. WINKLER MACÁT eljegyezte GALGÓCZI HETEÉS ALFRÉD t. tüzérfőhadnagy. ere-szappan legjobb bőrápoló, kellemes illattal 1 drb. Serail-szappan 2 korona 50 fillér. Kapható egyedül: FRANKI ANTAL gyógyszertárában. Szeged, Felsőváros Szt. György-tér. Krémer HL i uha- üzlete Kossuth Lajos-sugárut . Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és <eány ka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. Szegény emberek kizsákmányolása. — A külterület és a makszimális Ar. — „A szegény embert még az ág is búzza!" — mondja a közmondás, — mely anég sohasem volt annyira találó,, mint a mostani nehéz időikben;-Az• a'''belterületen lakó polgár, akinek telefonrendelésre helyébe hordanak mindent a kereskedők, pékek, húsvágók, 'kinek konyhájában egy érintésre hő és világos súg (fakiad, nehezen tudja megérteni, — habár (kiadásai tetemesen emelkedtek is, — hogy mi az a nincs. Annál fájdalmasabban érinti ez a szócska a sovány pénzű emberek ezreit, kik imáról-holnapra élnek és nem juthatnak abba a kellemes helyzetbe, hogy egész .télirevalójukat egyszerre 'beszerezhessék, miért a külterületi po-ly-pok karjaiba vannak kényszerülve, kik iiaztána kényük-kedvük szerint szipolyozzák ki őket. •Nézzük' icsak 'hogy is állunk a hentesekkel. A háború (harmadik: esztendejében szükségtelen őket bővebben bemutatnunk', Szerintük: nem- kúpnak élő árut, ami pedig a piacra kerül, abból nem képesek kiárulni még a belefektetett összeget sem, nemhogy hasznot .húzzanak .rajta. A mi nézőpontunkból azonban másként fest a helyzet. iA külterületen levő hentesek valamennyije la háború alatt vagyont szerzett magának '(ugyan miből is vennék a házakat sorba?'}, és sopánkodásu'k csak palástolása üzelmeiknek. Tudvalevő ugyanis, hogy .a szegény emberek mostani vasárnapi eledele (mert aránylag ez a legolcsóbb) főként a disznó-fej-lábból készült paprikás. Ennek a „húsfélének" a maksziiniált ária 4 korona, de mert nagy a kereslet benne, a hentes urak csak .ugy múról-holn-apra fölcsapták kilóját 6 koronára. 'Klap pedig ezért ] a szegény vevő háromnegyed kiló csontot és valami kis bőrfélét, ami a lábról lejő. Zsirt (mily ismeretlen fogalom errefelé) neim árnaitanak, mert eladhatják a „szalonnát" ugy is, A „szalonna" szó alatt csak ujjnyi vastag bányát, kell érteni, mit ha laz -emlber kisüt, kap belőle egy negyed kiló zsirt, a. többi pedig megmaradt töpör tőnek. Ennek az ára j csak 9 korona 20 fillér. Igy dolgoznak ta ben- ! tes urak kevés forgalom mellett nagy haszonra. Elvégre a (két hústalan napot csak be kell valahol 'hozni... A fűszeresek sem maradnak el neves elődeik mögött. Az ő szeizmográf-érzékük a román hadüzenetkor azonnal ímegórezte a bekövetkezendő petroleumihiányt és a 'készlet 1 azonnal a pincébe vándorolt. Annál nagyobb erővel feküdtek azonban a gyertya-rendelésre és ia gyárak -alig tudtak lépést tartani a kereslettel. Igy aztán, imort a szegényebb osztály petróleumhoz nem tudott jutni (elvégre világítani csak íkell valamivel), kénytelen volt u boltos által ak-kor még aránylag elég olcsón összevásárolt ujjnyi vastag ós hosszú gyertyáért 50—60 fillért fizetni. Most pedig, (hogy egy 'kevés petróleumhoz jutott a város, a látszat kedvéért ezt is árusítanak, -de csak két decinkint és 20 fillérért, vagyis egy litert 1 koronáért. lÉs a, nép, az istenadta nép, boldogan veszi, mert még igy is olcsóbban jön ki, mint a 60 filléres gyertyával, aimi egy esfi világitásna is kevés. (Mire van' még legjobban szüksége a szegénynek? -Fára (és burgonyára. Erre is ráfeküdtek a -kültelki spekulánsok, kik egy zsák (25 -klgr.) fáért 2 korona 30 fillért kérnek, vagyis a iinázsánkint 8 koronára makszimált fát 9 korona 20 fillérért árusítják. Meg kell jegyezni, hogy a négy zsá'k összsúlyú, amelyben a fát házhoz .szállítják, körülbelül 10 kilogrammot tesz ki, mi ujabb 80 fillér hasznot jelent, nekik, ugy, hogy mázsánkint kerek két koronával árusítják drágábban a fát a megállapitott árnál. -Hasonló uzsora kapott lábra a szegény nép legfőbb táplálékánál: -a burgonyánál is. A piacon hiába 'keresünk belőle, mert -a tanya nem szállít ebből az -élelmi -cikkből, inkább föleteti mialacaival, a kereskedésekben pedig 36—40 fillér kilója, vagyis mázsánkint 36—40 korona. Ennyit fizet az a boldog halandó is érte, aki „háznál" veszi valamelyik termelőnél. Igy állunk -a külterület legfőbb szükségleteinek ,makszimális. áraival és ha az ember <a rendeletre hivatkozik, lenéző . pillantással vágják a. szemébe: „Hát 'sakkor menjen oda, ahol annyiért kap!" ... (g. d.) >> Jlpukám, gyere már haza. . /' — Levél a frontról egy kis lánynak. — Orosz harctér, október 30. „Apuskáni, gyere már haza..." — Ez: irta egy szegedi kis lány a harctérre az édes apjának. Talán nem is ő irta, csak az ő nevében irták. „Gyere már haza, mert -a te kis lányod szeretettel vár..." Szegény kis lány! Ugy-e, -amikor ezt a- levelet elküldted, azt gondoltad, azt hitted, hogy ia te apukád meghallgatja az ő kis lánya, hívó -szavát és sietni fog haza, hogy az ő aranyos, okos kis gyermekét iá keblére szorítsa, megölelje, -összecsókolja. Ugy-e, -azt hitted? iS' látod, ,a te forrón szeretett apukád helyett egy bácsi jön. Egy tel jesen idegen bácsi, akit te nem ismersz, nem szeretsz -és nem is vársz. Egy rossz katona bácsi, aki összetöri a te reményekkel telt kis szivedet, aki könyörtelenül belemarkol a te ábrándos fehér lelkedbe. Meg fogja a te pici kis -fehér -kezedet s vezet. V-ezet egy előtted ínég ismeretlen sötétség felé; — keresztül vezet az életen... Bocsáss meg nekem, hogy én vezetlek be téged -a keserűség és fájdalom ki merülő etetlen földi otthonába. Hogy én jövök a te apukád helyett. Mert a te apukád már nem jöhet. Jóságos atyai szemeit lehunyta. Meghall... Ugy-e te nem érted, mi az: me-góhlt? Ugy-e te nem tudod, mit jelent elköltözni az örök megsemmisülésbe? De jó is, hogy nem tüdőd! — iTIiszen a. te kisleány-eszed csak odáig tudott -gondolkodni, hogy ván egy apukád, akli féltő gonddal vigyázott az ő Tercsikéjére és csak azt hitted, hogy ha hivod, hát jő, hogy újra megsimogassa az ő kis csöppséget, s . . . .. A „TUNGSRAM"-lámpa gazdaságod, mert 'tökéletes és hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérjd mindenütt a „Tungsram'* védjeggyel ellátott lámpát. Gyártja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T Újpest 4.1