Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-05 / 260. szám

ió megszűnt élni. Egy esztendeje már, hogy Ti­bor, az öreg biró, Göre Gábor, Olievrial báró, Knabe Farkas Jeremiás, Crampton mester, Lebonard apó, Csorna Bálint, Constantin ab­bé, a Zalaiinei biró és több más szinpadi alak mesteri és utolérhetetlen ábrázolója, megtért a színészetben való halhatatlan elődeihez. Egressyhez, Lendvayhoz, Halmihoz. Fáncsy­lioz, Szerdahelyihez, Szigeti Józsefhez s azok­hoz a szinósz-kiválóságokhoz, akik megala­pozták a magyar színészet művészi hírnevét. Hogy ki volt a magyar színészetben, a ma­gyar színészetnek Újházi Ede, azt mindenki tudja, aki csak egyszer is élvezője leheteti szinpadi produktumainak. Mi szegediek sok­szor élvezhettük a Mester művészetét, mert a vidéki városok között leggyakrabban itt for­dult meg és a tékozló bőkezűségével ontotta művészetének kincseit szinpadi ábrázolásai­ban. Illő, hogy a szomorú évfordulón idézzük a Mester emlékezetét és az emlékezés nyomán egy virágszálat helyezzünk el kopár sirhal­mára. Szimfonikus hangverseny a szirtházbasi. A magasabb zene élvezetére áhitozó 'közön­ségre nem mindennapi gyönyörűség vár ab­ban a hangversenyben, amelyet a szegedi honvédzanébar rendez a színházban novem­ber 15-én. Ennék a hangversenynek mű­vészi tartalmiásságán kivül az lesz még a je­lentősége, hogy jótékony célt is fog szolgálni. A derék zenekar, élén a kiváló karmesterrel: Fichtner Sándorral, a hangverseny tiszta jö­vedelmét a szegedi szegény gyermekek téli felruházására szánja. Amilyen iszép és nemes a cél, annyira érdemes a legteljesebb párt­fogásra. És mi hisszük is, hogy a közönség szive gazdagon fog megnyilatkozni ezen az estén és mindenki igyekezni fog leróni köte­les áldozatát. Hónapok óta, buzgó törekvés­sel készül a honvédzeneklar Fichtner (Sándor­ral együtt, hogy az előadásra kerülő zenemü­veket, azok szépségeihez mértein, méltóan szólaltassák meg. Gyönyörű a műsor, amely­nek keretében hallani fogjuk Gluck „Alceste" nyitását, Schubert „H-moll lSzimlfouiá"-ját, amely ia dalok (koronázatlan királyának egyik legszebb és legtökéletesebb alkotása és amelyből előesillan Sclmber tlelkivilágának bánatos szomorúság: Beethoven „D-dur He­gedűverseny'bét, amelynek első tételének alaphangulata az élet örömhimnusza, a má­sodik tétele bocsánatkérés a túlzott örömök­ért, mig a harmadik tétele erdei hangulatot ecsetel; Tsohaikowsky „Eátum"-ját, amely­ben (a nagy zeneiró a durva, nyers erő és a szelid hangulatokat mesteri módon festette. Fehér holló. Ismét Faragó Ödönről, a kassai színház igazgatójáról szól az ének, akinek — szinte hihetetlen — nem kell a. szubvenció. Faragó Ödön a társulatával a nyár folya­mán Brassóban játszott és miután teljesen készületlenül találta a románok erdélyi be­törése, nemcsak a saját, hanem társulata va­gyonát is hátrahagyva volt kénytelen Bras­sóból menekülni. Kassa városa 4000 korona rendkívüli szubvenciót szavazott meg az igaz­gatónak, hogy a szezon folyamán szükséges-, sé váló rendkívüli beruházásokat ,esziközöl­hesse. Faragó Ödön, mint a kassai lapok Ír­ják, a város tanácsához levelet intézett, la DÉLMi A G Y A ROR SZAG melyben közölte, hogy kétszeri próbálgatás után végre eljutott Brassóba, alhol meggyő­ződött aról, hogy a sors különös kegyelméből a társulat tagjainak . vagyona, megkerül, a felszereisósben pedig pótolható a hiány. lEzeri polgári kötelességének tartja, hogy lemond­jon a városi rendkívüli szubvencióról, azaz a megszavazott 4000 koronáról. A világjáró. A színházi iroda jelenti: Egy 1859-ben kelt ahszolusztikus rendelet szerint vidéki színpadokon csak olyan darabokat volt szakad előadni, amelyeket a pesti szín­padon előzőleg már bemutattak. Ennek a ré­gi rendeletnek, amely persze már idejét multa, nagy része van benne, hogy a közön­dai igazgató elkaparitotta a fővárosi sziníhá­bát. A pénteken bemutatóra kerülő Világ­járó cirnii operettet azonban a temesvár-hu­dai igazgató elkaparitotta a főváros iszitíhá­Zak elől, s ahol azóta játszatták, mindenütt zajos tetszés kisérte, mintha cs'ak budapesti szenzációs premier előzte volna meg. Mesé­jének szerzői Lindán Károly és Be'da, ez az irodalmi társas cég, mely a legjóbb német librettók egész sorát szállította már. A zenét Fali Rikárd irta. Ennek, .a fiatal zeneszer­zőnek nem az az érdeme, hogy fivére a nagy Fali Leónak, hanem az, hogy több operett­jét különböző német színpadok óriási siker­rel hozták szinre. A világjáró eredeti német címe Der Weltenhummler s a bécsi KarRibe­aterben került először szinre, ahol eddig százötven előadást ért meg. Innen szárnyra­kelve bejárta az összes osztrák és német szín­padokat. A kitűnő (darabot Harsányi Zsolt fordította, aki nagyszerű munkát végzett. A mese ötletes, vidám, fordulatokban gazdag, a muzsika pedig tele van invencióval, csen­dülő melódiával, hájjal. Vezető szerepeit Su­gár Gyula (címszerep) Déry Rózsi, Kun ssy Ella, Gserényi Adél, Solymossy Sándor, Szilágyi Alaidlár, László Tivadar, Iliász, Harsányi játszák. A bemutató jegyeit már árusítja a nappali pénztár. A jövő heti műsor — mint a színházi iroda jelenti — az eddig kipróbált kitűnő darákok­ból van egybeállítva. Kedden másodszor ke­rül szinre A velencei kalmár, amely Szeghö Endrének hozott nagy sikert. Szerdán Kál­mán Imre utolérhetetlen Cigányprímása ér­kezik első jubileumi előadásához, a, 25-iikhez, (a címszerepet Sugár Gyúlta játsza,) csibor­tökön Bisson drámáját, A névtelen asszonyt ismétli meg a társulat K. Gömöry Vilmával a címszerepben. ,naBanas9na»BBaa«aaBsa«BBMiaBBasGHaK«saaE*Bttt?»»>i Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. aa39i!!eíeBeEiBa3859BaBBBBBaBBaaBBBBaBaBBaasBESBaBs«:*ie« fényképnatjyitásoka! aquarellek, tus- és olajképeket legelő­nyösebben szállítunk. Árjegyzék ingyen. Képviselőket alkalmazunk. 'Sri. .it?k. 2?" JLS — arcképfestészeli müintézet és laboratórium Bu­dapest VII., Rákóczi ut 24. Telefon József 28—65. A Déimagjaropszág íelefoiíiai Szerkesztőség 305, Kiadóhivatal §!. Vasárnap, 1916. november 5, A Szegedi Gyógyszerész Testület tudatja a t közönséggel, hogy ma, vasárnap délután a következő gyógyszertárak vannak nyitva és egész héten, minden éjjel is, csak ezek a gyógyszertárak szolgáltatnak ki gyógyszereket: Boi'bás Gyula, Újszeged. Franki Antal, felsőváros, Szt. György-tér. Frankó Andor, Kálvária-utca 17. Gerle Jenő, Klauzál-tér. HBI3Í.16EH M, BséiiiEiiyl-fíp, Bieged-Gsongpádl-paloía. Meák Gyula, Rókusi gyógyszertár. Székessy Ferenci, Boldogasszony SUgáPUt 81. Temesvári József, Petőfi Sándor sug. 41. A többi gyógyszertár ma délután zárva van és ezek egész héten éjjel sem tar­tanak szolgálatot. i. „BOHS"-SZÁLLÓ éttermében hústalan napok kivételével minden időben kitűnő Erdélyi fatányéros kapható. — A Szegedre érkező és elutazó I közönség részére kényelmesen brendezett szo­bák. — Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. Szalmásy Mihály vendéglős. 'Béímagya rország •síofizeíési éra Szegedm: egy évre . . . 24.— kor, félévre . . . 12.— „ negyedévre , . 6.— „ sgyhónapra . . 2.— » egy évre . . , 28. - kor, félévre . . M— „ negyedévre . . 7.— „ tíSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Nagy jót tesz a nyomorgókkal, aki régi ruháit, rossz kalapokat és használhatatlan cipőit a fiatalkorúak foglalkoztató műhelyébe (Vásárhelyi sugárut 31. sz.) küldi. Telefon­hívásra (telefonszám: 942.) készséggel küld el a műhely. BQBBBSBHRB&BflBBBBBBBBBBSnflBBBBBBBBBBBBBBBBflHBBBBBWB KASS-szálloda megnyitás 1916. november 15-én, EEEEE Egyes szobák már kaphatók. = Ór s- és éksacefi*­Híitey-iiíiáöan a Rogal ssállöuál ssemben (SziPáky-féle házban.) Teljesen felszerelt raktárt tar­tok órák és ékszerekben Javítások jótállás mellett pontosan és olcsón eszközöltetnek. Szives pártfogást kér JUSZÍiCZ DEZSŐ órás és ékszerész. Costümök,- utazó,- sport és estélyi ruhák vala­:—: mint szörmeáru készitési műterme. :—t Zsoinay István női divatterme k SZEGEI), Széchenyi-tér 9. (Korzó-mozi fölött) Telefon 15-01. Legolcsóbb mai üralT és a legmeszebbmenő :—. figyelmes kiszolgálás. :—:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom