Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-29 / 280. szám

I 4 mDMAGYAklK^ZAG Szerda, 1Ö16. november 29. Bécs hódolata Károly király előtt Bécsből jelentik: A városháza pompásan díszített nagytermében, amelyben Károly király mellszobra is töl volt állítva, a község­tanács hódoló gyűlést .tartott, amelyen dr. 9 Weiskirchner polgármester mondotta a hó­doló beszédet. Éltette az uralkodó-párt, amit a gyiülés lelkesen megismételt. A polgármes­ter közölte, hogy rövidesen a községtanács küldöttsége élén meg fog jelenni az" uj ural­kodó előtt és tolmácsolja az imént elhang­zott hódolatnyilvánitásokat. Ezzel a hódoló ülés véget ért. Az osztrák parlamentet össze­hívják? Bécs, november 28. A Parlamenter Kor­respondenz arról értesül, hogy a belügymi­niszter utasította a parlament épületében levő kórház vezetőségét, hogy a kórház fel­oszlatása ügyében tegyen meg minden in­tézkedést. uiiiBiiiiiiiiiiiigiiiimiiiHiiBiiiaiiiiiisgiiiaBB A háborús alkalmi keresetek megadóztatása Szegeden. (Saját tudósítónktól.) „Panaszok a sze­gedi adókivető bizottság munkája ellen" cini alatt a szegedi kereskedelmi és ipar­kamara álláspontját tartalmazó közlemény jelent meg a Délmagyarország keddi számá­ban. Minden kisérő megjegyzés nélkül ad­tunk helyet a közleménynek- és mindaddig nem akartuk véleményünket ebben az ügy­ben nyilvánítani, ainig pénzügyi szakembe­reket is meg nem hallgattunk. Alkalmiunk volt ebben a tárgyban beszélgetést folytatni dr. Sajtos Samuval, a szegedi pénzügylgaz­gató-belyettessel, akinek ez -ügyre vonatkozó véleményét az alábbiakban foglalj-ulk össze: — Az 1915 évi XXI. t. c. 8. §-a azt ren­delte, hogy azok, akik 1914 augusztus 1-től fogva olyan állandó, vagy alkalmi haszon­hajtó foglalkozást űznek, amelynek hozadéka az 1875 évi XXIX. t. c. értelmében III. oszt. ker. adó alá esik, de a-mielv után imlég meg­adóztatva nem lettek, megadóztatandók. Tévedés van abban az állításban, mint­ha most azok az adóköteles alanyok kerül­nének adózás alá, akik 1914 évi aug. 1. óta keletkeztek és hogy az adókivetés az 1914— 1916 éveikre történnék; ugyanis a három évi cikluson belül, minden évben van III. oszt. ker. adó-pótkivetés azokra nézve, akik az elmúlt kivetés óta lettek adókötelesek, de ezeknek a -megadóztatása csupán a ciklus hátralévő idejére történik. A jelenleg folya­matban lévő adókivetés tehát csak azokra az adóalanyokra vonatkozik, akik a mult évi szintén cikluson belüli adókivetéstől kezdve a imu-lt és folyó évben keletkeztek, de ezen kivül ez a bizottság állapítja meg a törvény szerint kivetendő ama háborús alkalmi vál­lalkozások keresetadóját is, melyek 1914 évi aug. 1-től, vagyis a háború kitörése óta 'ke­letkeztek. Hogy milyen foglalkozást tekinthetünk háborús alkalmi foglalkozásnak, erre nézve lehetnek ugyan eltérők a vélemények, de abban, azt hiszem, mindenki egyetért, hogy minden olyan foglalkozást, amelyet a háború által előidézett rendkívüli viszonyok terem­tettek, háborús alkalmi foglalkozásnak kell még akkor is minősiteni, ha olyan adóalany gyakarolta is azt, aki már hasonló kereseti foglalkozás után III. oszt. ker. adóval meg van róva, mert az idézett törvénycikk sze­rint a háborús alkalmi foglalkozás olyan uj (a háborúval kapcsolatos) foglalkozás, a mely után eddig még kereseti adót nem fizethetett, mivel ily irányú és ilyen terje­delmű keresete nem is lőhetett. Ennek .a fel­fogásnak a helyességét példákkal is meg lehet világítani. Előfordulhat ugyanis, hogy egy sütőiparos vagv lisztkereskedő a háború alatt nagyarányú tarhonyaszáhitást eszkö­zölt a hadsereg részére és ebből rendkívüli keresete volt annak dacára, liogy mint sütő. ;paros vagy lisztkereskedő III. o. kereset­adóval már 'meg volt róva. A törvényes ren­delkezés alapián ezen keresete után mint al­kalmi, haszonhajtó foglalkozásból eredő ke­reset után adó alá veendő. Hasonlóképen bírálandó e! pl. egy vendéglős, aki a háború alatt egy hadikórház élelmezője lett. De számtalan egyéb példát lehetne még. felhoz­ni arra nézve, hogy az ilyen alkalmi foglal­kozásokból származó kereset méltán és az 'dézett törvény értelmében vétetett adó alá. Téves az az állítás is, hogy a kivető bizottság a pénzügyigazgatóság előadójának előterjesztésére sok olyan kereskedőnek és iparosnak az adóját emelte fel visszamenő­eg, akik már foglalkozásukat a háború előtt is űzték, mert az ilyen iparosok és kereske­dők adója sem visszamenőleg, sem egyálta­lában fel nem emeltetett, kivéve, ha az ille­tők háborús alkalmi foglalkozást űztek, ami­kor is az ebből eredő kereset külön adó alá vétetett. Midőn a pénzügyigazgatóság arra a törvényes álláspontra helyezkedett, hogy a háborús alkalmi foglalkozásokat il-ven mó­don adóztatja meg, a polgárság érdekét és az igazságos adóztatás alapelvét tartotta szem előtt. Ha ugyanis ezekből a háborús alkalmi foglalkozásokból származó kereseti összegeket az 1917 január 1-én kezdődő ciklus adójának a megállapításánál vette volna figyelembe, ugy az adóköteles fél ab­ban az igazságtalan elbánásban részesült­volna, liogy a háborús alkalmi foglalkozás­ból eredő kereset által magasra felszökte­tett három évi kereseti átlag alapján három évig adózott volna ily mértékben, mig igy az emiitett alkalmi foglalkozáshói eredő ke­reset külön kerülvén adóztatás alá, az a jövő ciklus adóját nem érinti. Végül annak is kifejezést adott a beszél­getés során a -pénziigyigazgató-helyettes, hogy sem a most megállapitott, sem az 1917 évi január 1-ével kezdődő ciklusra meg­állapítandó III. oszt. kereseti adó a hadi­nyereségadót, amely az 1917. évi január 1-ével lép életbe, nem érinti, attól teljesen független. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBflBBBBBflBBBflBBBBBBBBBBIBIIB E R n-izzótestek és üveghengerek In vert AB és Auerégőkre legjobb minő­IIU ségben FONYÓ SOMA, világí­tási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165. A görög válság* Hága, november 28. Athénből jelentik, hogy a Monasztir és Szaloniki közti vasúti összeköttetés helyreállása után Sarrail a gö­rög kormánytól ismét azt követelte, hogy 50 vaggont állítson rendelkezésére élelmi­szerek és muníció .szállítása végett. A Pireneusz közelében történt ujabb el­süllyesztések következtében a gőzhajók nem futnak többé be a kikötőbe. (M. T. I.) Köln, november 28. A Köln. Ztg. jelenti Athénből: A király és a kormány el vannak határozva, hogy semmi áron nem egyeznek bele a katonai felszerelések kiszolgáltatásába. Wilson békeközvelitése, Bern, november 28. A Morningpost-nak jelentik Washingtonból: Semmi sem szerez­ne Wilson elnöknek olyan nagy örömet, mint hogyha közreműködhetne a béke helyreállí­tásában. Bár a közvetítés hajlandósága meg, van benne, azonban mégsem hisszük, hogy már 'most fölajánlaná szolgálatait a had­viselő feleknek. Ezt csak egyenes felhívásra tenné meg, mert Wilsonnak szüksége van arra a biztosságra, hogy lépését mindegyik 'háborús fél 'helyesli. Bécs, november 28. -Kiváló amerikai személyiségek newyorki .békekonferenciáját az itteni beavatott körökben nem tekintik olyan intézménynek, amelynek az lenne a szándejka, hogy a 'jelenlegi háborúra köz)­vetlen befolyást gyakoroljon és hogy a há­ború befejezésén munkálkodnék. Sokkal in­kább olyan konferenciáról van szó, amely az erős amerikai békemozgalom szellemében a jövendő béke tartóssá tételén tanácskozik. Grey az amerikai békeligálioz. Rotterdam, november 28. Az amerikai békekonferencia ligájához Grey a következő sürgönyt küldte: . , — Majdnem mindenki támogatja a ligát-, de általános vélemény szerint a háború be­fejezése előtt céltalan békelépést tenni. Ily lépésék a szövetségesek közt, amelynek tá­mogatása nélkül a liga célját soha el nem érheti, visszatetszést keltene. Svédország és Anglia. Stockholm, november 28. Az antant Görögországban való eljárása Svédországra erős hatást tett. Az Aftonbladed vezércikk­ben Görögország sorsával fenyegeti a svéd népet és hangoztatja, hogy az athéni esemé­nyeket különösen a londoni angol-svéd tár­gyalásokra való tekintettel, jó lesz intő pél­dakép szem előtt tartani, nehogy Svédor­szágot is Görögországhoz hasonló sors érje. Mert mi lenne, — kérdezi a lap — belőlünk, ha idegen hatalom előtt meghajtunk és ön­rendelkezési jogunkat feláldozzuk. Lejtőre jutnánk ezzel és -kelet felé csúsznánk, mig nyugat felől erős szél a hátunkba fújna. Ide akarunk jutni? (M. T. I.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom