Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-01 / 257. szám

Szerda, 1916. november 1. DEfiMA 0 Y A Hí) R8ZÁ (í i 4500 sertés megvételére kötött szerződést a közélelmezési hivatal. (Saját tudósítónktól) Két "hete körül­belül, hogy a városi közélelmezési üzem sertéseit a hadügyminisztérium megbízásá­ból a Idus- és Vásárpénztár rekvirálta. A sertések közül ez ideig mindössze azt a bu­szát oldották fel, amelyeket a belügyminisz­térium felhatalmazása alapján Cveity Rad­kótól foglalt le a polgármester. A Kovács­féle 280 sertés sorsa még mindig bizonytalan, az eddigi eljárások eredménye mindössze az, hogy biztató Ígéretek vannak. Ilyen kö­rülmények között elég sivár remények kö­zepette várta a szegedi közélelmezési hiva­tal a legközelebbi beteket és hónapokat. A városi sertések rekvirálása ugyanis abba a kinos helyzetbe juttatta a hatóságot, hogy a közélelmezés épp egyik legfontosabb felada­tát egyáltalán nem tudta teljesíteni: nem volt módjában zsírhoz juttatni azokat, akik nem tudnak egy évre, vagy csak hónapokra is berendezkedni. Kedden azután örvendetes fordulat ál­lott be, amely ezt a kérdést a legteljesebb megelégedésre oldja meg, ha a továbbiakban nem merülnek fel olyan elháríthatatlan aka­dályok, amelyek a közélelmezési hivatalnak ezt a munkáját is illuzóriussá teszik. Az tör­tént ugyanis, hogy Balogh Károly, tanács­nok, a közélelmezési hivatal vezetője 4500 darab olyan sertés szállítására kötött szer­ződést, amelyeknek párja 250—300 kiló. A sertések szállítása november elején kezdőd­nék és a vállalkozó tizenöt héten át heten­kint 300 darab sertést köteles Szegeden a maximális árért átadni. Ez a szerződés kétségtelenül pompás, ha realizálni lehet, a legteljesebb mértékben sikerült Szegeden a zsir- és szalonna-kér­dést rendezni. A dolognak azonban még egy akadálya van, de az az egy azután a Ieg­komolyabbak közül való. A szállítást ugyanis mindaddig nem1 lehet megkezdeni, amig az üzlet ,megkötését a hadügyminisztérium jó­váhagyólag tudomásul nem veszi. Ennek ér­dekében is megtörténtek már a lépések, ( ki tudná megjósolni ma, hogy milyen ered­ményük ,lesz. Azt hisszük, nincs fórum, a melyik előtt vitás lenne, hogy Szegedet az elrekvirált sertésekért kárpótolni kell. Köz­ismertek (azok az okok, amelyek miatt Sze­ged csak ilyen kevés sertést hizlalhatott. Bizonyos az is, hogy a közélelmezési hiva­talnak abban az esetben is gondoskodnia kellett yolna ujabb sertés-mennyiségekről, ha a városi sertéseket nem rekvirálták volna el. A rendelkezésre állott mennyiség ugyanis távolról sem fedezte volna a szükségletet, az uj vásárt tehát a város kihizlalt serté­seinek elvétele csak jogosabbá, kedvező el­intézését indokoltabbá teszi. Ahhoz nincs sok bizalmunk, hogy a ked­den megkötött szerződés teljes egészében lebonyolítható lesz. Valószínű ugyanis, hogy sokalni fogják azt, hogy Szeged 4500 sertést akar magának biztosítani. De nem tudjuk elképzelni, hogy a szükségletnek legalább egy részére ne tudja a fedezetet biztosi tani a hatóság, ha ez alkalommal a helyzet ko­molyságához mért erélylyel mer föllépni. való összeköttetéseinket. Azt hiszem, hogy a háború nemcsak Európa geog­ráfiái térképét változtatja még, de az államokat ós a népeket egészen uj fel­adatok elé fogki állítani A változás nem csupán internacionális vonatkozás­ban várható, de eltolódások lesznek a politikai, szociálpolitikai, gazdasági és állampénzügyi relációkban is. Hiszen láttuk mindjárt a háború kitörése után, hogy az állam ós a társadalom egészen: uj, eddig még nem ismert feladatokkal kezdett foglalkozni. Az évtizedekre ki­ható alapvető problémák csak a háború után fognak felmerülni, amikor felada­tunk lesz a háború eseményeit likvidál­ni és az uj helyzetbe beilleszkedni. — Az államok egész sora sodró­dott a világháborúba, de a békekötésnél minden állam arra fog igyekezni, hogy a maga érdekeit minél jobban biztosít­sa. Hogy a gordiuisi csomót miképen fogják megoldani, arra a kérdésre ma csak a politikai kuruzslók tudnának po­zitív választ adni. Annyi bizonyos, 'hogy Magyarország és Ausztria az ed­diginél sokkal intenzivebb gazdasági összeköttetésbe kerülnek Németország­gal. Ez az átmenet természetesen bizo­nyos áldozatokat igényel a monarchia mindkét állama részéről, amelyeket azonban, — tekintettel a nagy előnyök­re — nem lehet kikerülni. Vécsei Miklós. sh»«9hss*II» oCukács oCászló a központi í)atalmaJ( gazdasági politikájáról. — A Délmagyarország Budapest, október 31. | (Fölkerestem Lukács László belső titkos tanácsost, Magyarország volt miniszterelnö­két és megkérdeztem, íliogy véleménye szerint a győzelmes háború után milyen változások várhatok a központi hatalmak gazdaságpo­litikájában. A kegyelmes ur a következőkben volt szíves válaszolni: — Németország, Magyarország és Ausztria a háború győzelmes befejezése után igen élénk gazdasági összekötte­tésbe fognak jutni a balkáni államokkal és a távoli kelettel. Geográfiái fekvésünk arra predesztinál bennünket, hogy a Keletet mi lássuk el ipari és kereske­delmi termékjekikel.) ( Ami különösen a balkáni államokat illeti, ezekkel köz­vetlen összeköttetéseink vannak, ismer­jük igényeiket, szokásaikat és sok vo­natkozásban faji összetartozóság is van közöttünk. [tudósítójától. — — A központi hatalmak tehát a leg­szebb gazdasági perspektíva előtt áll­nak. És mégis: ez időszerűit kiszámit­hatlanok az esélyek. Hiszen e pillanat­ban nem láthatunk a jövőbe, úgyszólván fátyol takarja el szemeink elől a .iövő fejlődését. A sok bizonytalanságból szi­lárdan emelkedik ki egy tény és ez az, hogy a világháború, amelyet mi nem kerestünk, akaratunk ellenére főténye­zövé tett bennünket és hogy a háború egész uj szituációt fog teremeteni a nemzetek részére. — A központi hatalmak, különösen Magyarország gazdaságpolitikáját igen jelentékenyen fogja érinteni a kérdés, hogy a Közép-Dunának háborítatlan bir­tokába jutnak-e? Ez az olcsó és nagy­szerűen kihasználható vizi ut még in­tenzivebbé tenné a balkáni államokkal Forrongás Indiában. Amsterdam, október 31. Brit-India la­kosságának különböző részei a Times indiai tudósítása szerint minden angol tagadás el­lenére is igen erős forrongásban vannak. Az idézett lap szerint Pernshap tartomány különböző kerületeiben házkutatásokat tar­tottak és az indiai honvédelmi törvény alap­ján a lakosság nagyszámát letartóztatták. Zahoreban Riíah I-Am-ot, az ottani moha­medánok egyik yezérét és a Saski-mecset imámját elfogták. A román főhadiszállást Moldvába helyezték át. Berlin, október 31. A Lokalanzeiger egy stockholmi távirata szerint a román főhadi­szállást Moldvába, Botosaidtól délre helyez­ték át. Ez az intézkedés a szövetséges had­vezetőség kívánságára történt, amely ezáltal az orosz hadvezetőségnek a román hadvise­lésre való befolyása fokozását akarja elérni. A jalovitzai fogolytábort is Moldvába, Jasi­tovától délre helyezték át. A bukaresti sajtó egy része is átköltözködik. A Journal des Balcans már Odesszában jelent meg. A la­pok a költözködési élőkészületek miatt egé­szen kis alakban jelennek meg. fillért fizet grammonként ,JréJ.Ji, flSCHER Aranyéri Korzó-kávéház fitóMHMS, HáPási-irtia 14. figyelni) 1 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom