Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-24 / 276. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre K 24-— félévre . . K 12 negyedévre K 6-—egy hónapra K 2' Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára JO fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre K 28-— félévre . . K 14"— negyedévre K T— egy hónapra K 2'40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1916. V. évfolyam 276. szám. Péntek, november 24. Károly király hadparancsa. BUDAPEST, november 23. A Rendeleti Közlöny november 23-iki száma ö császári és Apostoli Felségének a következő legfel­sőbb hadi- és hajöhadparancsát közli: HADI- ÉS HAJÓHADPARANCS. Katonák! Legfőbb Haduratok, az én fenkölt dédnagybátyám I. Ferenc József császár és király, aki Ben­neteket, atyáitokat és nagyatyái­tokat évtizedeken át szeretettel és gondoskodással vezetett, akii atyai­lag viselte gondotokat, istenihez köl­tözött. Az istenben megboldogult felséges ur, mint a katonai hií köte­lességteljesítés tündöklő példaképe, a végső megfeszítésig szentelte böl­csességét, egész lényét a haza ja­vának, amig ereje el nem hagyta. Gondolatai Nálatok, az ö szeretett katonáinál időztek. Katonák! Eme titáni küzdelem kemény, de dicsőséges napjait eddig Veletek éltein át. Amikor most nagy idők közepette én már mint Legfőbb Hadúr, közülletek, a ti soraitokból lépek harcedzett hűsé­ges hadseregem és hajóhadam élé­re, rendületlenül bizom a mi szent jogunkban és győzelmünkben, a melyet [igazságos ügyünk szolgá­latában hü szövetségeseinkkel egyetemben Isten segítségével ki fogunk vivni. A magasztos elhunyt szelleme Veletek lesz. Az fog Benneteket hő­sies harcokra serkenteni. Igy adja meg a Mindenható, hogy elhunyt hadurunk ravatalára helyezhessük a dicsőség koszorúját és ezzel ad­juk jelét hűséges hálánknak mind­ama szeretetért és gondoskodásért, amely az ö nemes szivét hü had­erejéért szakadatlanul dobogtatta. Kelt Bécsben, 1916 november 23-áu. KÁROLY s. k. Vilmos esászár hadparancsa. BERLIN, november 23. A Wolff-ügy­nökség jelenti: A hadsereg Rendeleti Lapja ­a császár hadseregparancsát közli I. Ferenc József halála alkalmából: őszinte gyásszal, a legfájdalma­sabb megindultságban állok ennek a nemeslelkü uralkodónak és hűsé­ges szövetségesnek ravatalánál. Ve­lünk oly szoros barátságban élő népeivel és hadseregével, amely a német csapatokkal együtt e világ­háborúnak sok harcterén csatázik hűséges bajtársként, vérzik és győz. Az istenben boldogult, kedves atyai barátom és tanácsadóm volt. Ma­gasztos fejedelmi alakja ragyogón fog állni minden idők történetében. A hadseregparancs ezután megparan­csolja, hogy a táborban levő és megszálló' Hadsereg valamennyi tisztje tizenkét napig Syászt viseljen. A Ferenc császár nevét vi­selő testőr-gránátosezred és a Ferenc Jó­-zsef nevét viselő huszárezred három hétig tartsa a gyászt. A gyász három első nap­ján az összes katonai épületeken félárbocra kell ereszteni a lobogókat. A csapatoknál a tűzi riasztón és riadón kivül semmi hang­szer nein játszhat. Az emiitett ezredek a temetésen képviseltetik magukat. Nagy főhadiszállás, november 22. VILMOS. BERLIN, november 23. A tengerészeti Rendeleti Lap a következő tengerészeti pa­rancsot közli: A birodalmi kancellárhoz és biro­dalmi Tengerészeti Hivatalhoz. Hogy tengerészetem részéről Is, mely hü fegyverbarátsággal együt­tesen küzdő, az osztrák-magyar tengerészettel, az elhunyt, híven bevált szövetséges társam és ked­ves atyai barátom az osztrák csá­szár és Magyarország apostoli ki­rálya emlékét tiszteljem, a követ­kezőket rendelem el: 1. A tengerészet tisztjei, ameny­nyire a jelenlegi viszonyok meg­engedik, 14 napig gyászt viseljenek. 2. A hazai kikötőben levő hajók e rendelet tudomásul vétele nap­jától kezdve lobogóikat félárbócra bocsássák és a nagyárbócon az osz­trák-magyar lobogót tűzzék kl. 3. A gyász első három napján a katonai szolgálati épületek lobogói félárbócra tüzendők. Ez idő alatt a tűzjelzést és riadót kivéve zeneszó ne hangozzék. Ez a parancs azonnal közlendő a ten­gerészettel. Nagy főhadiszállás, november 22. VILMOS. December 6-án lesz a koronázás. A megdöbbentő gyászhir és a fájdalom •nélabuja után lenyiigzött lelkünket ujabb ""pressziók szabadítják fel és az ország ci'deklődése, szeretetteljes figyelme az el­hunyt király utódja felé fordult. A magyar héttizet trónjára délceg, fiatal király ül; Szent István koronája két ragyogóan ifjú arcra fogja hinteni fényét. A schönbrunni fehérteremben már hódolatra járult az ural­kodóihoz a két birodalom előkelősége és mig emlékezésünk a gyász kiterjesztett szár­nyán a hatvannyolc év tágas térsége fölött lebeg, mely első Ferenc József király ural­kodásának volt a foglalata, magyar szivünk­ből felbuzog a kiáltás: Éljen a király! A természet rendjén való okos meg­nyugvás kívánja ezt igy és igy kivánja al­kotmányunk alapvető igazsága, hogy a szent korona uralma örök folyamatosság, amely nem ismer megállást, percnyi megszakítást sem. Ezt a koronát, mely isteni küldetésü és melyet isteni gondviselés óvott meg zu­duló veszélyek és támadások között, most Habsiburgi Károly fejére készülünk föltenni. Annak a királyi hercegnek, aki, mióta egy tragikus esemény a trón közelébe állította,

Next

/
Oldalképek
Tartalom