Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-21 / 273. szám

8 BÉlMAÍGYAIrorSZáG Ociitörtök, 1916. november 142. A háztartások élelmiszerkészlete. őszintén szólva, az országos közélelmezési hivatal működésétől nem sok eredményt várt az ország. Rendeletekben és kormányhatósági intézkedésekben eddig sem szűkölködtünk, de gyakorlati alkalmaztatásukban a tömegesen kibocsátott rendszabályok nagyon keveset lendítették a közélelmezés egyre válságosabb tüneteket mutató helyzetén. A fő hiba az volt, hogy a közélelmezés javítását célzó rendeletekből hiányzott az összlakosság szükségletével arányosan és igazságosan számoló egyöntetű eljárás, "amely nem enged tért a kibúvónak, viszszaéléseknek és jogosulatlan kedvezéseknek. Ezek a szempontok tették szükségessé az országos közélelmezési hivatal felállítását. Báró Kürthy Lajos, a közélelmezési hivatal elnöke, működésének rövid ideje alatt határozott és üdvös intézkedéseivel már eddig is nagy szolgálatokat tett. Erélyes kézzel látott munkához és intézkedései, amelyeknek foganatosítását szigorúan ellenőrzi, nem elméleti okoskodáson alapulnak, hanem a gyakorlati élet tapasztalatain. Rendeletei igazságosak, megalkuvást nem ismernek, éppen ezért, noha a dolog természete szerint sokszor magánérdekekbe vágók. ' általános megnyugvást keltenek. Legutóbbi leirata, amelybén a háztartások élelniiszerkészleteinek összeírását rendeli el, szintén azt mutatja, hogy báró Kürthy Lajos nemcsak föl tudja ismerni a közélelmezési bajok okait, hanem olyan ember, aki megtalálja az eszközöket a bajok orvoslására is. Köztudomásu, 'hogy a törvényhatóságok havi lisztjárulékát ötven százalékkal leszállították, mert csak igy lehetett a lakosság liszté!látását a jövő termésig biztosítani. A „jusson is, maradjon is" elvének követése most életbevágó kötelesség, ami alól senki sem vonhatja ki magát. Az ország közvéleménye zúgolódás nélkül fogadta a közélelmezési hivatal elnökének intézkedését, amelyet a viszonyok kényszerűsége parancsolt. A közélelmezési hivatalhoz beérkezett jelentések alapján báró Kürthy Lajos arról győződött meg, 'hogy a közszükségletet a még hátralévő nyolc hónapra csak felére redukált mennyiségekkel lehet arányosan kielégíteni. A rendelkezés tehát jogos és helyénvaló volt. Báró Krüthy azonban igen helyesen fogja fel hivatását, amidőn nemcsak tiltó rendelkezéseket bocsát ki, hanem ks^esb a •'közélelmezés megjavításának módjait is. Erre vall a háztartások élelmiszerkészletének összeírására vonatkozó rendelete is. Kétségtelen, hogy termelőknél és magánosoknál nagymennyiségű készletek vannak felhalmozva, amelyek egy-egv család egy évi szükségletének mértékét jóval meghaladják. Ebből az a helyzet áll elő, hogy amig az ellátásra szoruló lakosság felére redukált lisztmennyiségre van utalva, a termelők és háztartások egyik része az elrejtett készletekből dúslakodik élelmiszerekben az összlakosság rovására. Ezen az igazságtalan és abnorrnis állapoton föltétlenül segíteni kell a lakosság összességének érdekében. Há a háztartásokban lévő készletéket összeírják, előreláthatólag olyan tetemes mennyiségű fölösleg fog mutatkozni az elsőrendű élelmicikkekben és különösen a lisztben, hogy joggal remélhető, hogy ezekből a fölszinre hozott fölöslegekből a lakosság ellátásáról bőkezűbben lehet majd gondoskodni. Báró Kürthy már eddig is megmutatta, hogy gyakQrlati érzékű ember, aki intézkedéseinek érvényt tud szerezni. Eddigi működése alapján bizunk abban, hogy .az élelmi szerkész! etek felkutatásában is az egész vonalon a kellő határozottsággal és éberséggel jár el. Az összeíró közegek lelkiismeretes munkájától függ úgyszólván az egész intézkedés eredményessége. Báró Kürthy módját fogja találni annak, hogy az élelmiszerfölöslegek előkerüljenek rejtekhelyükből és a közellátás céljaira engedtessenek át. Az intézkedés épen idejében jön és ha beválik, a még előttünk álló hét szűk 'hónap hét bőségesebb hónappá lehet. A közönség fölösleges készletekkel ellátott része járjon közre abban, hogy az összeíró közegeknek segitségére legyen, mert aki most a fölöslegéről mond le, nemcsak a hatósági rendeletnek tesz eleget, hanem teljesiti honfitársaival szemben azt a kötelességet, amelyet a nemzeti védelem és a becsület ügye megkövetel. niiiiuinuiiBHiumiiiiiiimiiiiiuiiiimui Az olasz fronton nincs esemény. BUDAPEST, november 20. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz harctéren jelentő® esemény nem történt. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Francia hivatalos jelentés Monasztir elfoglalásáról. A Magyar Távirati Irodának jelentik a cs. és kir. sajtóhadiszállásról: ,' November 19. Délután 3 óra. Az éjszaka az egész fronton aránylag nyugalom volt. Légi harc: Megerősítik, hogy Dorme őrmester november 16-án Marche le Pot közelében a 16-ik német repülőgépet lőtte le. K<-'leti hadsereg: A Doiran-tótói a Vardarig mindkét részföl élénk tüzérségi tevékenység. Keleten a szerbek folytatták előrenyomulásukat Gruniszta felé és bekerítették ezt a helységet. A Cserna-könyökben a szerbek visszaverték a bolgároknak az 1212-es magaslat'ellen intézett ellentámadását. Az ellenség rendetlenül vonul vissza észak felé, a szerbek üldözik és elérték az 1278-as hegy gerinc szélét. Monasztirtól' délre a francia és orosz csapatok előrehaladtak Holéven irányában. Angol repülők bombákat dobtak az ellenséges táborokra Szerresz mellett. Repülőink Novak Monasztir mellett bombákat dobtak táborokra és fedezékeikre. A keleti hadsereg csapatai ma reggel 8 órakor Monasztirnak a szerbek által való 1912-ik évi bevételének évfordulóján bevonultak Monasztirba. Éjjel 11 óra. Douaumont erődjének és környékének /heves tüzeléséin kivü'l nincs jelenteni való az egész frontról. Angol hivatalos jelentés a sommei frontról. London, november 20. (Hivatalos esti jelentés.) A helyzet változatlan. A tegnap ejtett foglyok száma az Ancrenál husz tiszt és 452 ember, ezzel a november 13-ika óta ejtett foglyok száma 6962-re emelkedett. London, november (Reuter.) A Franciaországban lévő brit főhadiszállásról jelentik e hó 19-éről: Szombaton egy igen élénk támadás további területnyereséghez juttatott bennünket a Sommenál. Az Ancretól délre egy 5000 yardos fronton 500 méternyi mélységben nyomultunk előre. A folyó déli partján előrenyomultunk Grandcourt nyugati oldalára, a helység legszélsőbb házcsoportjáig. Itt a bombaharc még folyik. A legszélsőbb jobbszárnyon elfoglaltunk egy magaslatot Grandcourttól délre. Egy őrjáratunk onnan a falu ellen vonult és foglyokkal tért vissza. Csapataink az Ancretől északra megfelelő haladást tettek a déli parton. A déli partról jelentett foglyok száma 600-ra emelkedett. (Af. T. I.) Az oroszok óriási veszteségei. Berlin, november 20. A Lokalanzeiger zürichi közlése szerint az Oroszország veszteségeiről készült legutóbbi kimutatás szerint 1916 julius 1. óta az elesett, sebesült vagy eltűnt orosz katonák száma 870.288. Ebből 91.531 tiszt, még pedig a többi között egy tábornok, két ezredes és három alezredes. A kimutatás a dobrudzsai harcokra is vonatkozik és kitűnik, hogy az orosz formációk ott véres veszteségeket szenvedtek. Az orosz haditengerészet veszteségei jelentéktelenek. A hivatalos jelentés mindössze hat tengerésztiszt, 25 altiszt és mintegy 200 tengerész nevét sorolja fel. M>M+& Hindenburg ujabb levele a birodalmi kancellárhoz. Berlin, november 20. Hindenburg vezértábornagy a következő levelet intézte Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárhoz: Nagy főhadiszállás, nov. 20. A birodalmi kancellár urnák! Kegyelmességed szives volt szeptember 27-érőI keltezett levelemet, amellyel a hadi élelmező hivatal súlyos és hálát érdemlő 'munkáját támogatni kértem, a német szövetséges kormányokkal közölni és egyidejűleg benne kifejezett kívánságaimat pártolni. Csodálkozással látom most, miután a levél a sajtóhoz eljutott, hogy a- lapok cikkei ugy magyarázzák levelemet, mintha én a népélelmezés dolgában mindenféle rendeletet 'feleslegesnek és ártalmasnak tartanék és ehhez képest elitélnék. Ez nem egyezik az én felfogásommal. Kényszerítés nélkül nem megy a dolg. Ez épen ugy vonatkozik az élelmezés kérdéseinek megoldására, mint a hadiszerek megszerzésére és a munkaerők kihasználására. De minden eredményre nézve, mit ezekben a dolgokban elérhetünk, döntő hatása vart annak, hogy a kényszerítés nélküli, tetterős, csakis hazafias kötelességtudattól vezetett segitő munkával minden egyes ember hozzájáruljon a cél eléréséhez. Különösen a népélelmezés terén támogathatja hatásosan az állami rendelkezéseket a falusi nép összessége. A törvényben megszabott mértéken felül is kötelessége mindenkinek, hogy átengedje a csapatok és a hadimunkások élelmezésére azt, amit valahogy nélkülözhet. Ez lebegett szemem előtt, amikor a mezőgazdaság vezető alakjaitól megszervezendő nagyszabású élelmiszerszerző szervezetről beszéltem. Sokkal szilárdabban bizoin a német mezőgazdák kipróbált hazafias érzésében, semhogy kételkedni tudnék az ő felderítő munkájuk eredményességében. Hálára kötelez Kegyelmességed, ha véleményemet a nyilvánosságnak tudomására hozza. (M. T. I.)