Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-25 / 251. szám

Szerda, 1916. október 25. I >ÉTJM A (i Y A BOKSZA (1 5 egylet ezt a csatlakozást már ká is mondta, a Csongrád ós iKrassószörény megyei pedig be is jelentette, a többi vármegyei tanitóegylettel is folynak az ez irányú tárgyalások s remény van reá, liogy a délmagyarországi, az aradi, esanádi, békési, bihari és pestmegyei tanítóegyesületek is csatlakozni fognak, a miinek jelentőségét eléggé becsülni nem is lehet, mert igy a legtávolabb fekvő, elszigetelt helyen is lesz őrszemünk s törekvéseinknek támogatója, mert ezen az uton remélhetjük tagjaink szám ónak enielkedését is. A csatlakozó tan itóegy letek, mint a DM KE osztályai, azok szervei: a járásikörök és tantestületek, mint az egyesület fiókjai fognak érvényesülni és azok utján ölelheti munkakörébe az egyesület az iskolán kiviiM köoktatás összes ágazatait: az analfabéták, a felnőttek oktatását, a magyar nyelvi és póttá ni'olyaniokat, a szabadoktatást, amelynek gyakorlására a táwadalom egyélb tényezőit is bevonni igyekezünk, az ifjúsági egyletek, daloskörök, gazda- és olvasókörök, a népházak, könyvtárak, stb. létesítését. A tanítói kart ebbeli teendőinek ellátására már a képezdékben előkészítjük. iMár ebbeli törekvésünk is megmutatja, liogy munkatervünk gerince az iskolába nem járt és az iskolából kikerült ifjúság kulturális gondozására ran fektetve. A város husz milliós kölcsöne. (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa, Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak indítványa folytán az év eleje óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy nagyobb kölcsön felvételével a város függő ügyeit jendezni fogja. Sok minden vár a városnál elintézésre és mi csak helyeselni tudjuk, amint már többször kifejtettük, ha a tanács a háborús idő dacára is foglalkozik azokkal a teendőkkel, amik a város rendezésével kapcsolatosak. A véres háboru nem lehet ok arra, hogy csak azokkal a dolgokkal foglalkozzunk, amik a háborús idők folyamányai, előre kell gondolni a holnapra és azokra a teendőkre, amik az áhitott béke idejére reánk várnak. A Déliwigyardrszág vasárnapi számában liiriil adtuk, hogy a város pénzügyi tanácsnoka: Balogh Károly, szombaton Bécsbe utazott, hogy ott a város által felvenni szándékolt husz milliós kölcsön ügyében előzetes tárgyalásokat folytasson. Arról van tudomásunk, hogy a husz milliós kölcsönből a csatornázás rég várt munkáját akarják elsősorban elvégeztetni, majd egyéb, a város rendezésével kapcsolatos dolgokat tető alá hozni. Sajnos, arról mit sem hallottunk, hogy ebiből a felveendő husz milliós kölcsönből felépiteni (szándékozik-e a város tanácsa az uj városi közkórházat? Mert erre is szükség volna, ez is olyan égetően fontos ügy, aminek huzása-halasztása meg nem engedhető és reméljük is, hogy a tanács elkövet minden lehetőt, hogy az uj kórház felépítésével az általános kívánságnak szintén megfeleljen. Balogh Károly, a város pénzügyi tanácsnoka kedden délben érkezett haza Bécsből, ahol a Boden Credit Anstait-tal tárgyalt a város husz milliós kölcsöne ügyében. Megkértük a város pénzügyi tanácsnokát, közölné velünk azokat a módozatokat, amiknek a révén a Boden Credit Anstalt hajlandó a husz milliós kölcsönt folyósítani. Balogh kijelentette, hogy mig utjának és tárgyalásainak eredményéről a tanácsnak jelentést nem tett, addig a módozatokról és tárgyalásai eredményéről nem adihat részletes felvilágosítást. Annyit azonban kijelentett, hogy a Boden Credit Anstalt részéről nagy előzékenységre talált és az 50 éves törlesztéses kölcsön feltételei a városra nézve igen előnyösek. A tanácsnok ur még azt is hangoztatta, hogy a Boden Credit Anstalt ajánlata szerint az amortizációs husz milliós kölcsön olcsóbb, mint a főváros által felvett legújabb kölcsön, sőt mint az államhitel is. Szerdán a tanács ülésén beszámol részletesen Balogh tárgyalásainak eredményeiről, aminekí megtörténte (után jközölni fogjuk a tervezett kölcsön ügy .részleteit és módozatait. A kölcsön elfogadása felett természetesen a közgyűlés lesz hivatva dönteni. HÍREK 0000 A mnlt hét végén dr. Borbola rendőrkapitányt nyomozás közben egy cigény le akarta szúrni. Az eset ugy történt, ihogy dr. Borbola és négy detektív a Kossuth Lajos-sugár uton, levő Woisz-iféle vendéglőben azok után a betörők után kutattak, akik hetek óta veszélyeztetik Szeged és környékének a közbiztonságát. Az egyik vendégszobából cigány-nyelven folytatott társalgás hallatszott ki. Dr. Borbola benyitott, utána Kosztra detektív lépett a szobába, ahol koromsötét volt. A szoba lakói lélegzetvisszafojtva lestek a fejleményeket. Kosztra gyufát gyújtott, — épen a kellő pillanatban — és látta, hogy egy hatalmas termetű cigány áll a rendőrkapitány mögött az ajtóhoz lapulva. Kosztra odaugrott és megfogta a cigányt, aki egy hosszú késsel le akarta szúrni dr. Borbolát. Dulakodás támadt, a cigány kiszakította magát a rendőrök kezei közül és elmenekült. Valóban dicséretreméltó az a bátorság, amellyel dr. Borbola a nyomozást vezette, minden esetre elismerésre méltó az is, hogy félelem nélkül nyitott be a sötét szobába, a licl előre tudhatta, hogy ellentállásra talál. Az a kérdés most már, bogy szabad-e minden elővigyázat nélkül ilyen bátornak lenni és főként az a kérdés, bogy miért nemi volt a hat detektivnél legalább egy villanylámpa. Véletlen szerencse, hogy amikor Kosztra gyufát gyújtott, villant meg épen a kés pengéje, mert különben ez a kirándulás végződhetett volna sokkal rosszabbul is — egy zseblámpa miatt. Azt hisszük, annak az okát is kitaláltuk, hogy miért nincs a rendőrség embereinek villanylámpájuk. Azért, mert egy elem, — ami két napra elegendő — egy korona nyolcvan fillérbe kerül. Igazán nem lehet kívánni sem a kisfizetésű detektivektől, •sem pedig a még kisebb fizetésű rendőröktől, liogy napi kilencven fillért, havonkint huszonhét koronát áldozzanak a fizetésükből villanylámpára. Lássa el a város a nyomozóközegeit villanylámpákkal és fizesse helyettük a napi kilencven fillért, ami ha a hatóság egyszerre szerez be több ezer elemet, tetemesen redukálódik. Igy aztán nem fordulhat elő, liogy gyufavilágitás mellett kell offenzívát kezdeni rabló cigányok ellen, mert egy rendőr, — akár két lámpával egyszerre — világit, a többi meg üti magát a cigányt és nem a lábanyomát. — Időjárás. Állandó, száraz idő várható, hőemelkedéssel. • SÜRGÖNY PROGNOZIS: Száraz, lényegtelen hőváltozás. — Auffenberg tábornokot bárói rangra emelték. Bécsből jelentik: A Zeit értesülése szerint a király kornarovi előnévvel Auffenberg Móric gyalogsági tábornokot bárói rangra emelte. A kinevezési okirat még 1914 augusztusáról kelt, a kornarovi győzelem után. Mielőtt aZonban a királyi kézirat megjelent vol^ia, Auffenberget elmozdították hadseregparancsnoki állásából és letartóztatták. A lakásán tartott házkutatás alkalmával lefoglalták a bárói cimet adományozó királyi kéziratot is. Auffenberg tábornokot, mint ismeretes, a bizonyítási eljárás befejezése után felmentette a hadbíróság, de a hadseregben aktív szerepet nem vállalhatott többé. A bárói rangra való emeléssel most Auffenberget teljesen rehabilitálták. — Pálfy József kitüntetése. Az á vaszék érdemes elnökének, Pálfy Józsefnek Ferenc iSzalvator főherceg a királytól nyert jognál fegva, a háboru alatt kifejtett eredményeműködése elismeréséül a Vörös Kereszt hadi ókitményes II. osztálya díszjelvényét adomá nyozta. — Kinevezés. Dr. Schrötter Hemik, a 2. népföikelő parancsnokság nyilvántartásában álló népfölkelésre kötelezett orvost, az 5. honved pótzászlóaljhoz való beosztás mellett a király 1916. évi október 1-ével népfölkelő segédorvossá nevezte ki. — Szegedre áthelyezett tanár. A vallásés (közoktatásügyi miniszter Papp Lóránt miskolci kir. kafh. főgimnáziumi rendes tanárt a szegedi állami főreál iskola hoz áthelyezte. — Vörös Keresztes kitüntetések. Ferenc Szalvátor főherceg, a Vörös Kereszt védnökhelyettese, a katonai egészségügy körül kifejtett buzgó és eredményes működésűk elismeréséül a Vörös Kereszt hadi diszitménye® II. osztályú díszjelvényét a következőknek adományozta: A szegedi tisztikar tagjai közül: farádi Vörös Tibor ezredesnek; Fülöp József őrnagynak, Krutschnitt Pál századosnak; Domjbay Mihály főhadnagynak, Kanders Sándor főhadnagynak, Éder Ferdinánd hadnagynak; a szegedi orvosi kar tagjai közül: dr. Berger Mórnak, dr. Falta Marcelnek, dr. Gál Zsigmondnak, dr. Hollós Józsefnek, dr. Király Károlynak, dr. Korda Jenőnek, dr. Kovács Józsefnek, dr. Kovács Ödönnek, dr. Kőhegyi Lajosnak, dr. Krausz Józsefnek, dr. Lederer Dezsőnek, dr. Leitner Vilmosnak, dr. Pap Nándornak, dr. Rusz Gusztávnak, dr. Szántó Józsefnek, dr. Sohreiber Fülöpnek, dr. Tiuxíhányi Imrének, dr. Ungvári Péternek, dr. Vas Imrének, dr. Wolif Ferencnek, dr. Ziffer Alfrédnak, dr. Zimmermann Vilmosnak és a nyár folyamán elhunyt dr. Cserey Zsigmondnak, nem szegedi, de katonai szolgálatot itt teljesítő ós teljesített orvosok közül: dr. Anisfekl Endrének, dr. Cr.aciunescu Sándornak, dr. Emődi Aladárnak, dr. Getisihgér Antalnak, dr. Karef Oszkárnak, dr. Kassai Jenőnek, dr. Seligmann Hugónak dr. Szőrfi Sándornak, dr. Weisz Aladárnak. — Gallovioh elmeállapotának megvizsgálását rendelte el a tábla. Budapestről jelenti tudósitónk. Ismeretes, hogy Gallovioh Jenőt az Emke bünpöréíből kifolyólag elitélte a budapesti törvényszék. A feljebb-