Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-25 / 251. szám

Szerda, 1916. október 25. I >ÉTJM A (i Y A BOKSZA (1 5 egylet ezt a csatlakozást már ká is mondta, a Csongrád ós iKrassószörény megyei pedig be is jelentette, a többi vármegyei tanitóegy­lettel is folynak az ez irányú tárgyalások s remény van reá, liogy a délmagyarországi, az aradi, esanádi, békési, bihari és pestmegyei tanítóegyesületek is csatlakozni fognak, a miinek jelentőségét eléggé becsülni nem is lehet, mert igy a legtávolabb fekvő, elszige­telt helyen is lesz őrszemünk s törekvéseink­nek támogatója, mert ezen az uton remélhet­jük tagjaink szám ónak enielkedését is. A csatlakozó tan itóegy letek, mint a DM KE osztályai, azok szervei: a járásikörök és tantestületek, mint az egyesület fiókjai fognak érvényesülni és azok utján ölelheti munkakörébe az egyesület az iskolán kiviiM köoktatás összes ágazatait: az analfabéták, a felnőttek oktatását, a magyar nyelvi és pót­tá ni'olyaniokat, a szabadoktatást, amelynek gyakorlására a táwadalom egyélb tényezőit is bevonni igyekezünk, az ifjúsági egyletek, daloskörök, gazda- és olvasókörök, a néphá­zak, könyvtárak, stb. létesítését. A tanítói kart ebbeli teendőinek ellátására már a ké­pezdékben előkészítjük. iMár ebbeli törekvésünk is megmutatja, liogy munkatervünk gerince az iskolába nem járt és az iskolából kikerült ifjúság kulturá­lis gondozására ran fektetve. A város husz milliós kölcsöne. (Saját tudósítónktól.) A város tanácsa, Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak indít­ványa folytán az év eleje óta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy nagyobb köl­csön felvételével a város függő ügyeit jen­dezni fogja. Sok minden vár a városnál elintézésre és mi csak helyeselni tudjuk, amint már többször kifejtettük, ha a tanács a háborús idő dacára is foglalkozik azokkal a teendőkkel, amik a város rendezésével kapcsolatosak. A véres háboru nem lehet ok arra, hogy csak azokkal a dolgokkal foglalkozzunk, amik a háborús idők folya­mányai, előre kell gondolni a holnapra és azokra a teendőkre, amik az áhitott béke idejére reánk várnak. A Déliwigyardrszág vasárnapi számá­ban liiriil adtuk, hogy a város pénzügyi tanácsnoka: Balogh Károly, szombaton Bécsbe utazott, hogy ott a város által fel­venni szándékolt husz milliós kölcsön ügyé­ben előzetes tárgyalásokat folytasson. Arról van tudomásunk, hogy a husz milliós köl­csönből a csatornázás rég várt munkáját akarják elsősorban elvégeztetni, majd egyéb, a város rendezésével kapcsolatos dolgokat tető alá hozni. Sajnos, arról mit sem hallottunk, hogy ebiből a felveendő husz milliós kölcsönből felépiteni (szándékozik-e a város tanácsa az uj városi közkórházat? Mert erre is szükség volna, ez is olyan égetően fontos ügy, aminek huzása-halasz­tása meg nem engedhető és reméljük is, hogy a tanács elkövet minden lehetőt, hogy az uj kórház felépítésével az általános kí­vánságnak szintén megfeleljen. Balogh Károly, a város pénzügyi ta­nácsnoka kedden délben érkezett haza Bécsből, ahol a Boden Credit Anstait-tal tárgyalt a város husz milliós kölcsöne ügyében. Megkértük a város pénzügyi ta­nácsnokát, közölné velünk azokat a módo­zatokat, amiknek a révén a Boden Credit Anstalt hajlandó a husz milliós kölcsönt folyósítani. Balogh kijelentette, hogy mig utjának és tárgyalásainak eredményéről a tanácsnak jelentést nem tett, addig a mó­dozatokról és tárgyalásai eredményéről nem adihat részletes felvilágosítást. Annyit azonban kijelentett, hogy a Boden Credit Anstalt részéről nagy előzékenységre talált és az 50 éves törlesztéses kölcsön feltételei a városra nézve igen előnyösek. A tanács­nok ur még azt is hangoztatta, hogy a Bo­den Credit Anstalt ajánlata szerint az amor­tizációs husz milliós kölcsön olcsóbb, mint a főváros által felvett legújabb kölcsön, sőt mint az államhitel is. Szerdán a tanács ülésén beszámol rész­letesen Balogh tárgyalásainak eredmé­nyeiről, aminekí megtörténte (után jközölni fogjuk a tervezett kölcsön ügy .részleteit és módozatait. A kölcsön elfogadása felett ter­mészetesen a közgyűlés lesz hivatva dön­teni. HÍREK 0000 A mnlt hét végén dr. Borbola rendőrkapitányt nyo­mozás közben egy cigény le akarta szúrni. Az eset ugy történt, ihogy dr. Borbola és négy detektív a Kossuth Lajos-sugár uton, levő Woisz-iféle vendéglőben azok után a betörők után kutattak, akik hetek óta veszélyeztetik Szeged és környékének a közbiztonságát. Az egyik vendégszobából cigány-nyelven folyta­tott társalgás hallatszott ki. Dr. Borbola be­nyitott, utána Kosztra detektív lépett a szo­bába, ahol koromsötét volt. A szoba lakói lé­legzetvisszafojtva lestek a fejleményeket. Kosztra gyufát gyújtott, — épen a kellő pil­lanatban — és látta, hogy egy hatalmas ter­metű cigány áll a rendőrkapitány mögött az ajtóhoz lapulva. Kosztra odaugrott és meg­fogta a cigányt, aki egy hosszú késsel le akarta szúrni dr. Borbolát. Dulakodás tá­madt, a cigány kiszakította magát a rend­őrök kezei közül és elmenekült. Valóban dicséretreméltó az a bátorság, amellyel dr. Borbola a nyomozást vezette, minden esetre elismerésre méltó az is, hogy félelem nélkül nyitott be a sötét szobába, a licl előre tudhatta, hogy ellentállásra talál. Az a kérdés most már, bogy szabad-e minden elővigyázat nélkül ilyen bátornak lenni és főként az a kérdés, bogy miért nemi volt a hat detektivnél legalább egy villanylámpa. Véletlen szerencse, hogy amikor Kosztra gyufát gyújtott, villant meg épen a kés pen­géje, mert különben ez a kirándulás végződ­hetett volna sokkal rosszabbul is — egy zseb­lámpa miatt. Azt hisszük, annak az okát is kitaláltuk, hogy miért nincs a rendőrség em­bereinek villanylámpájuk. Azért, mert egy elem, — ami két napra elegendő — egy ko­rona nyolcvan fillérbe kerül. Igazán nem le­het kívánni sem a kisfizetésű detektivektől, •sem pedig a még kisebb fizetésű rendőröktől, liogy napi kilencven fillért, havonkint hu­szonhét koronát áldozzanak a fizetésükből villanylámpára. Lássa el a város a nyomozó­közegeit villanylámpákkal és fizesse helyet­tük a napi kilencven fillért, ami ha a ható­ság egyszerre szerez be több ezer elemet, tete­mesen redukálódik. Igy aztán nem fordulhat elő, liogy gyu­favilágitás mellett kell offenzívát kezdeni rabló cigányok ellen, mert egy rendőr, — akár két lámpával egyszerre — világit, a többi meg üti magát a cigányt és nem a lábanyomát. — Időjárás. Állandó, száraz idő vár­ható, hőemelkedéssel. • SÜRGÖNY PROGNOZIS: Száraz, lé­nyegtelen hőváltozás. — Auffenberg tábornokot bárói rangra emelték. Bécsből jelentik: A Zeit értesülése szerint a király kornarovi előnévvel Auffen­berg Móric gyalogsági tábornokot bárói rangra emelte. A kinevezési okirat még 1914 augusztusáról kelt, a kornarovi győze­lem után. Mielőtt aZonban a királyi kézirat megjelent vol^ia, Auffenberget elmozdítot­ták hadseregparancsnoki állásából és le­tartóztatták. A lakásán tartott házkutatás alkalmával lefoglalták a bárói cimet ado­mányozó királyi kéziratot is. Auffenberg tábornokot, mint ismeretes, a bizonyítási eljárás befejezése után felmentette a had­bíróság, de a hadseregben aktív szerepet nem vállalhatott többé. A bárói rangra való emeléssel most Auffenberget teljesen reha­bilitálták. — Pálfy József kitüntetése. Az á vaszék érdemes elnökének, Pálfy Józsefnek Ferenc iSzalvator főherceg a királytól nyert jognál fegva, a háboru alatt kifejtett eredménye­működése elismeréséül a Vörös Kereszt hadi ókitményes II. osztálya díszjelvényét adomá nyozta. — Kinevezés. Dr. Schrötter Hemik, a 2. népföikelő parancsnokság nyilvántartásában álló népfölkelésre kötelezett orvost, az 5. hon­ved pótzászlóaljhoz való beosztás mellett a király 1916. évi október 1-ével népfölkelő se­gédorvossá nevezte ki. — Szegedre áthelyezett tanár. A vallás­és (közoktatásügyi miniszter Papp Lóránt miskolci kir. kafh. főgimnáziumi rendes ta­nárt a szegedi állami főreál iskola hoz áthe­lyezte. — Vörös Keresztes kitüntetések. Ferenc Szalvátor főherceg, a Vörös Kereszt védnök­helyettese, a katonai egészségügy körül ki­fejtett buzgó és eredményes működésűk elis­meréséül a Vörös Kereszt hadi diszitménye® II. osztályú díszjelvényét a következőknek adományozta: A szegedi tisztikar tagjai kö­zül: farádi Vörös Tibor ezredesnek; Fülöp József őrnagynak, Krutschnitt Pál százados­nak; Domjbay Mihály főhadnagynak, Kan­ders Sándor főhadnagynak, Éder Ferdinánd hadnagynak; a szegedi orvosi kar tagjai kö­zül: dr. Berger Mórnak, dr. Falta Marcelnek, dr. Gál Zsigmondnak, dr. Hollós Józsefnek, dr. Király Károlynak, dr. Korda Jenőnek, dr. Kovács Józsefnek, dr. Kovács Ödönnek, dr. Kőhegyi Lajosnak, dr. Krausz Józsefnek, dr. Lederer Dezsőnek, dr. Leitner Vilmosnak, dr. Pap Nándornak, dr. Rusz Gusztávnak, dr. Szántó Józsefnek, dr. Sohreiber Fülöp­nek, dr. Tiuxíhányi Imrének, dr. Ungvári Pé­ternek, dr. Vas Imrének, dr. Wolif Ferenc­nek, dr. Ziffer Alfrédnak, dr. Zimmermann Vilmosnak és a nyár folyamán elhunyt dr. Cserey Zsigmondnak, nem szegedi, de kato­nai szolgálatot itt teljesítő ós teljesített orvo­sok közül: dr. Anisfekl Endrének, dr. Cr.a­ciunescu Sándornak, dr. Emődi Aladárnak, dr. Getisihgér Antalnak, dr. Karef Oszkár­nak, dr. Kassai Jenőnek, dr. Seligmann Hu­gónak dr. Szőrfi Sándornak, dr. Weisz Ala­dárnak. — Gallovioh elmeállapotának megvizs­gálását rendelte el a tábla. Budapestről jelenti tudósitónk. Ismeretes, hogy Gallo­vioh Jenőt az Emke bünpöréíből kifolyólag elitélte a budapesti törvényszék. A feljebb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom