Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-12 / 239. szám

CsiilöHők, 1916. okiékor lá. DÉLMi A G Y AfiOít&áÁÖ Jff szegedi tigrisek. - A Délmagyarország munkatársától. Erdély határán, szeptember végén. A Höfer-jelentésekből ismeretes, hogy Hátszegtől délkeletre honvódeink és a né­metek milyen dicsőségteljes munkát végez­tek. Bár csak rövidke mondatokban jutott kifejezésre, mindenki megérthette, hogy ez a teljesítmény nagymérvű lehetett. Szeptember 7-ike óta veszek részt az itteni harcokban. Minden fontosabb esemény a szemem előtt játszódott le, ezért méltán vallhatom, hogy e harcokról szóló elismeré­sek nagyobb része a mi derék öreg népfel­kelőinket illeti. •> \ . ti i \ i-n yt f 'U S-F Homo. Amikor a rab vádolja a börtönőrmestert. (Saját tudósítónktól.) A szegedi Csillag­börtönből ez óv nyarán több rabot rendeltek ki mezei munkára a Szabadka melletti Lu­őas^pusztéra, a .Vermes-féle birtokra. A ra­bok felügyeletével Katona Imre börtönör­meater volit meghizva. Junius 12-én Lndas­hUfiztáröl a következő tartalmú aláirás nél­küli zárt Levelezőlap érkezett Müller iMátyá9 börtönigazgató eimére: Nagyságos Igazgató ur! Mély alázattal járulunk 'kegyes szine elé, szíveskedne a Nagyságos igazgató ur ezen kérésünkön segíteni mert a Katona őrmester úr na­gyon rosszul viselkedik velünk szemben Ugy bánik velünk mint álatal mert van itt közel egy kis kocsma és oda eljár és (berúg mikor hazajön részegen minket mindég 'Piszkol a munkával megzavar és nincs oly evés, lefekvés, felkelés, hogyne veszeked­jen velünk és mindig a vassal fenyeget és a (feltételes .szabadságvesztéssel ás pedig itt Van nyojo feltételes koszt ük egy ilavai 10 éves és tehát hogy elne veszítenék a sza­badságukat szíveskedne a Nagyságos igazgató ur az őrmester urat fel válttatn: mert mink most is dólgózunk igaz szívvel igaz lélekel a szép magyar hazánk érdeké­ben mert a hazánk tőlünk eszt kívánja. Kérésünk ismétel ősével maradunk leg alá­zatosabb .szolgái kezeitt csókoljuk a .Nagy­ságos Igazgató urnáik Ludas puszta Vermes Károly majorja. Erre a levélre Müller Mátyás, a szegedi Csillag-börtön igazgatója 1737/1916. szám a. a következő átiratot intézte a szabadkai kir. ügyészséghez: — Mellékelt levelet eredetben azzal kül­döm meg, liogy a levélirót kipuhatolni és szigorúan megbüntetni, esetleg mint rend­zavarót és felbujtót ide visszaszállítani szí­veskedjék. /Katoua őrmester egyike a leg­megbízhatóbb, mindenkor józan életű al­kalmazottaknak s igy a benti közlést .rága­lomnak kell minősítenem. A szabadkai törvényszéken rágalma­zás vétsége miatt ismeretlen tettes ellen in-, ditotit bűnügyben mégy Ludas-pusztán dol­gozó rabot, névszeaúnt Csatlós Mihályt, Sira­kács Andrást, Bánóezki Ferencet és Katona Imrét hallgatták 'ki. A rabok egybehangzóan tagadták, hogy a levélről tudomással birtak, vagy hogy a levelet valamelyikőjük irta volna. A törvényszék Írásszakértői azonban a' próbáirások alapján megállapították, liogy a névtelen levél írója Bánóezki Ferenc rab, akit 1915-ben halált Okozó súlyos testi sértés miatt három évi fegyházra ítélt a szabadkai törvényszék. Amikor igy megállapítást nyert az, hogy a börtön igazgatóhoz címzett leve­let Bánóezki Ferenc irta, a szabadkai ügyész­ség a következő 5073/ Kii. 1916. számú hatá­rozatot hozta: — Rágalmazás vétsége miatt terhelt Bá­mószki Ferenc ralb elleni bűnügyben a to­vábbi nyomozást a BiP. 101. alapján be­fejezem ós az összes iratokat a fenti terhelt ellen fennforogni látszó s az 1914. évi 41. te. 20. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt leendő további illetékes eljá­rás végett átteszem. Indokolás: Csatlós (Mihály tanú vallomá­sa, és az Írásszakértőik egybehangzó véle­ménye alapján bebizomyithatóuak mutatko­zik liogy az iratok közt elfekvő és a szegedi ker. börtön igazgatójához címzett levelet Bánóezki Ferenc raib irta. Miután pedig a nevezett terhelt eme cselekményével Katona Imre börtönőrmestert közvetlen felettes ha­tóságánál fegyelmi uton büntethető cselek­mény elkövetésével kellő ténybeli alap nél­kül vádolta s miután a cselekmény ezek sze­rint Szegeden letit elkövetve ós mert .a ható­ság előtti rágalmazás elbírálása a kir. járás­bíróságok hatáskörébe van utalva, s inert a hatóság előtti rágalmazás a vonatkozó tör­vény indokolása szerint felhatalmazási rá­galmazásra sohasem válhatik, ennélfogva a fentiek szerint intézikedés indokolt. Szabadka, 1916. évi szeptember hó 29. Zámbory Jenő s. k. kir. ügyész. A szegedi járásbíróságon Dely Károly jáiráshiró a napokiban fogja az ügyet tár­gyalni. A levélíró rabot bizonyár' elítélik, amiért megrágalmazta a börtönőrmestert, bár, — az egyenlőség elvénél fogva — iga­zán nem ártott voiua előbb megállapitani, vajójn igaz-e, amit Bánóezki Ferenc a bör­tönigazgatónak irt. vElvógre az, hogy a* igazgató a szabadkai ügyészséghez intézett átiratában megbízhatónak és józan életűnek tartja Katona őrmestert, egyedül még nem bizonyítja az ellenkezőjét annak, amit a. rab irt, aki bizonyára jól meggondolta, amikor feltételes szabadságát megkockáztatva fel merészelte hívni az igazgató fegyelmét a bőrt ön őrmester brutális bánásmódjára. Tovább megyünk. Még az sem bizouyi­ték, hogy az ügyészi határozat kimondja, hogy iBánóczki „kellő ténybeli alap nélkül vádolta" büntethető cselekmény elkövetésé­vel Katona őrmestert. Még az sem bizonyí­ték ... Tamás Rezső. -izzótestek és üveghengerek I n v e r I és Auerégőkre legjobb minő­ségben FONYÓ SOMA, világi­tási-vállalatánál, Kölcsey-utca 4. Telefon 165. 2 X0A "F »RAN,MONKÉN! FISCHER ír: <Ov Aranyért lunó-kMHázm*w

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom