Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1916-10-11 / 238. szám
Szerda, 1916. október 11. föMlMAGYAíftöB&fcÁG A második feiebbezés a mozik megadóztatása elten. (Saját tudósítónktól.) A szeptemberi közgyűlés által megszavazott, vigalmi adó szabályrendeleteit eddig dr. Balassa Ármin a teinielőadások, Bach Jenő törvényhatósági bizottsági tag pedig a inozgófónykép-előadásdk megadóztatása miatt fellebbezte meg. Most érkezett dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez a harmadik felpbbezós. Valihora István 'bankigazgató, törvényhatósági bizottsági tag szintén a mozikra vonatkozó (részét kifogásolja a törvényhatósági bizottság határozatának. Felebbezését -egész terjedelmében itt közöljük: Nagyságos Polgármester Ur! Szeged szab. kir. város 471/kigy.—1916. s;-.. közgyűlési határozata ellen, amellyel a mozgószinhéizaik nyersbevételét 20% vigalmi, adóval megróni határozta el, tisztelettel elulirolt í'elebbezés-sel élek és kérem azt a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter .úrhoz a vonatkozó. Iratok kapcsán felterjeszteni, ahol: kérem méltóztassék -ezen sérelmes határozatot megváltoztatni és Szeged szab. kir. vámos közönségét ujabb szabályszerű határozat hozatalára utasítani, egyben elvként tómon dáma, j hogy a vigalmi adó maximuma mozgószinhámakra öt százalék, az adó maga pedig emelkedő kulés szerint- állapítandó meg, ugy hogy a legolcsóbb helyek vigalmi adó alá nem es- i "e/r, a maximális adó pedig az 1 korona ösaSzeget meghaladó áru jegyekre alkalmazandó. Tapasztalt tény, hogy ugy a vigalmi adó ml int más közteher, avagy egyéb üzemi kiadás végeredményében nem az illető vállalatot, vagy az üzemet sújtja, hanem az a közönségre fokozottabb mértékben áthárít tatok. Kétségtelen tehát, liogy amennyiben a mosgószi.nházakra vigalmi adót hoznának !be, a tnozgószinházak helyárai nem maradnak s ®égiek, hanem a legkedvezőbb esetben oly •összeggel fognak emeltetni, amely a vigalmi a(!ó összegének megfelel, sőt valószínű, hogy a helyáraik ezt meghaladó mértékben fognak emeltetni, mert az ujabb ikiiadás után is megfelelő nyereséget fognak számításba venni a mozgószinházak tulajdonosai ós még ezzel a 'üyeresági hányaddal is emeltetni fognak a helyárak. Köztudomású, hogy a mai súlyos ©azdíasági viszonyok között, amiidőn az elsö'tendü szükségleti cikkektől kezdve minden anyagnak, árunak és munkának az ára soha hem. gondőlt mórtékben emelkedett, minden űjabfe megterhelése a közönségnek fokozottabb súlyos következményekkel jár. A mozSószinházah látogatása a városi lakosságra hézve napjainkban közszükséglet, ez oly igazamelyet sem kétségbe vonni nem leibet, iSem annak következményeit szem elől té veszteni nem szabad. Azon szórakozások közül, amelyek a középosztály és az alsóbb néposztály tagjainak a rendelkezésére áll az általános művelődés 'tokozása, az ismeretterjesztés és nevelés tekintetében 'kétségtelenül első helyen állnak a mozgószinházak előadásai, amelyek amellett hogy káros hatással egyáltalán nincsenek mérsékelt dijaik folytán a legkevésbhé tehetős 'néposztályok által azok gyakori látogató tát lehetővé teszik. A tapasztalat azt mutatja., hogy a mozgószinházak elvonták az embereiket jelentékeny .mértékben a koros mázastól, ami erkölcsi ós gazdasági tekintetben óriási társadalmi előnnyel jár. A mozgószánház hely árainak jelentékeny emelése a kevéssé vagyonos néposztályt el fogja, zárni a mozgószinházak látogatásától, avagy oly miozgószinO lázak lét csillését, fogja elősegíteni, amely kényszerülve lesz egyéb kiadásait a minimumra redukálni és igy kevés költséggel -előállított, értéktelen dolgokat nyújt a közönségnek, ami annak művelődését nem fogja elősegíteni hanem vásári eszközökkel, tülihajott .reklámmal értéktelen, sőt káros anyagot nyújt, a közönségnek. A logika ós tapasztalat alapján a most előadott tények vizsgálatából kétségtelennek látszik az, hogy a vigalmi adó alól a legolcsóbb helyek teljesen mentesitendők. Egyébként. pedig az adónak emelkedőnek káli lennie, mert a középosztálynak azon rétegert, a kik meghatározott fizetésből élnek, sem sz-.bad elzárni a mozgószinházak előadástinak •látogatásától, sem pedig épen. azokra súlyos terheket róni, akik a megváltozott viszonyok következtében, azt a legjobban megsínylették. iSzeged szab. kir. város közönsége óriási ingatlan vagyona, mellett kellő gazdálkodással nem szorulna hasonló adókisérletekre, hanem módjában állna még az általános község: adót is csökkentenie. Minden városnak saját különös gazdasági viszonyait kell tekintetbe vennie, ahhoz alkalmazkodnia ós nem e.gyeuj adónemek nem indokolt létesítésével ;fiuanicink rendezésének látszólag kényelmesebb utjaiit. keresni, amelyek ami illett hogy kívánt eredménnyel .nem is járhatnak, kéros hatásuk nyilvánvaló. Szeged szab. kir. város közönsége által elfogadott, .adó kulcsa oly magas, hogy aninak álkal mázasa példátlan és igy annál inkább helytelen, mert sókkal jobb .anyagi viszonyok között élő lakosságú városok az összes mérlegelendő körülményék latira vetése után sókkal kisebb adókulcsot találtak alkalmazandónak. A város közönségéneik egy ujabb adónemmel való (megterhelésénél nem szabad az általános közérdeket egy másodrendű városi financiális érdeknek alárendelni. Ne legyen (Szeged városa rikitó példája a helytelen várost adópolitikának! HÍREK Angol hivatalos jelentés. London, október 10. (Este 9 órakor.) Az Ancretől északra különböző pontokon sikerrel gázfelhőket eregettünk ki. Az ellenség részéről való viszonzás gyönge volt. Járőreink behatoltak árkaiba és foglyokat szállítottak be. Neuville-St. VaaskLoos közelebbi környékén sok portyázást végeztünk. Minden egyes ilyen esetben benyomultunk az ellenséges árkokba, az ellenségnek halottakban, sebesültekben veszteségét okoztunik és több foglyot ejtettünk. Három gépfegyverállást elpusztítottunk és az ellenséges árkokban tetemes kárt tettünk. (M. T. I.) A Pélmagy&rország telefonjai Szerkesztőség 305. ICiadóhivatai 81. -szálloda megnyitás 1916- november. oooo Útnak indultam fagnap, hogy egy kis élelmiszert rekviráljak télire. Mindjárt a Belvárosban kezdtem. Régi, jó üzlet előtt megálltam. Disznófej van rá festve. Nagy szalámdrudak, vastag .sonkák mellette. A tetejébe irva van: (Hentes. Szalámi. Prágai és magyar sonka. Bemegyek. — Kérek szalámit. — (Az nincs. — Sonkát kérek. — Sonka, az nincs. Megyék. Bolttáblára kiírva: Fiiszerkereskedés. Cukor. Kávé. J— Kérek egy kiló cukrot. — Nincs. — Egy kiló kávét kérek. — Kávé, az nincs. — Jó napot, — köszönök. — Pukkadj meg, — dörmögi magában, azután hangosan kiált: — Halló, jöjjön csak vissza; volna itiz darab Kukáin. — Knlbakávé? — Nem kávé. Tiz darab 'Kuba-szivarom volna. (Egy forintért odaadnám. — Tiz darab Kuba az iha t van kraj-cár. De nem is kell. Szivart trafikban veszek. (Megyek.) Nagy táblára kiírva: Dohány és szivar. — Kérek dohányt. — Nines. — Szivart kérek. — Szivar, az nincs. (Tovább.) Szesz, festék. — Kérek spirituszt. — Minő spirituszt? — Spirituszt, amit .az ember meggyújt és vizet forral rajit a. teához. (Vagy amiből a fejedben kevés van.) — Hja, igen! Spirituszt! Olyan légen nines, 'hogy már a nevét is elfelejtettük. Tessék paroleuimot venni. — Köszönöm, akkor inkább piros festéket kérek. — Piros festék az nincs. Csa'k zöld van. — Kérek zöldet. — Tudja mit: zöld sincs. — Hát miért mondta, liogy zöld van. — Kabalából. (Csak nem gondolom, hogy akad olyan ember is, akinek ha piros festékre vau szüksége, akkor a zöld is jó neki. Ha zöldet kért volna, azt mondtam volna, hogy piros vau. — Furcsa. Ahány bolt, annyiban nincs az, ami a (táblára van irva. íMegyék a pénzpiacra. Látom: Bank- és váltó-üzlet. (Mindenféle pénznemek. Kölcsönök. Belépek. Most már óvatosan kérdem: — Pénzes bolt ez? -AZ. ;. , — Van pénz? — Van. — Végre, — gondolom. — Egy üzlet, a melyben tényleg bent van abból, amit a táb Ián hirdetnek. — (Hát kérek pénzt! — mondom mohón. — Mire? — kérdezi a ibankdirektor. — Miit, liogy miire? — Birtokra, értékpapírra, váltóra? Vagy ! mire... . ,, .
