Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-04 / 232. szám

iSaerda, 1916. október 4. DSLMAG Y AEÖE8ZÁG esi, 'kiknek világit. .iAaérlt jött Szegedire, bogy szem tői-szénibe lássa a kedves, szegődi kö­zönségét. A színigazgató 'hivta le, aki csak olyan szerzőket mutat be személyesen is a közönségnek, akiknek a darabja nem bukott meg. A szerzők tehát ez által a módszer által valósággal bizto«itva vannak baleset ellen. Bairtn Lajos kouferánszát az igen kis szám­ban megjelent közönség tetszéssel fogadta; belépésekor és a koní'eranszé elmondása után is Jiiegtbapsol'ták. Kár, liogy darabjának ötö­dik előadására -jöhetett esák Szegedre, mert itt csupán operett-szerzőik vannak biztosítva baleset ellen, ka nem a premier alkalmával keresik a nagyközöuisóggel való személyes ismeretséget. (b.) LABBBBBHABBAAA.BAABKBFIAABBBIIBAAHABBBBBIIBBBMBBBBAT A gránát-szakadék. A inametzi erdő előtti térséget nevezték gránát-szakadéknak. Bekötött szemmel el tudja képzelni az ember: egyiik föld tölcsér a másik mellett, óéi-tévesztett lövedékek, acélfoszlányok. És -szegény franciáik feksze­nek itt és boüttestűiket újra meg újra meg­gyalázzák a lehulló gránátok. -El akarták állni a miametzi erdő déli csúcsát és hullá­mos területen kellett megtenniük az utat. Egy futóárok egy -darabig menedéket nyuj­tcitt- nekik, de aztán le kellett szállaniok a magaslatról, ,egy pillanatra újra -feltűntek az ellenséges fegyverek előtt, mignem elérték a szakadékot, ahol biztos fedezéket találtak. Megfigyelőink a. -maglaölaíttafl szemben fedezékben voltak. Észrevették, amint egy ember a .futóárokból felmászik, azután egy ugrással talpra áll és eltűnt. -Két perccel Ssepdfin §s (gflíDMn, ohiőber 4-en §s s-ún. Szenzációs attrakció. később -egy másik ugrott ki az árokból, a»­tára egy harmadik. lEkkotr közvétlenül a. mametzi erdő szélén két tiszt és két közembor kúszott, -elő és cé­loztak a -magaslat felé. Ahogy kiugrik a kakiszinü az árokból, már el is buknk. Ugrás közben érte az ellenséges golyó. És a másik pillanatban mégis kiugrik egy' másik is. Az is támolyog és leesik a magaslatról. A har­madik oly liiirteáén "bukik föl, mint a. pat­kány. A négy puska csak akkor ropog már, mikor a katona biztonsági>an van. A negye­dik is elmenekül. Nem tudnak védekezni a láthatatlan él­lenság ellen -és nem érnek ,rá%ráju!k beccelni a srapnel-ütegeket. Itt és erre (kel jönniök. Kisebb-nagyobb szünet ... de megint jön­nek ós mlpgint ugrálnak. Mindössze bairrotn­can vaunak. A fele vagy holtan, vagy se­besülten fekszik a grá'nát-szakadékban. Ide-oda hul-lánizott a harc az erdő szélén. He az ellenség nyomása -nagyon erős volt, megint visszavonult a védők kis -csapata és léHebzetiet vett. Bent az erdőben árkot ástak mágiiknaifc, ahol rövid időre lepihenhették. Az ellenség ágyús* ilyén kerülgették őket, de fekve maradtak. Röggel 5 órakor a kis csa­pat -megint élőre ment az erdő széle felé. A hadnagy azt mondta: -- Jé lesz klissé körülnézni! És emberei nevettek. Óvatosan, lassan menteik előre. ' Az angolok! Csakugyan -megint ott vol­tuk az erdőszélen. A katonáik feltűzték szu­ronyuk-at -és megkezdődött a Imre. Egymást lövöldözték, de az angolok meghátráltak. Szociális dráma 5 felvonásban. A ^szerepben: Alfréd Abel. Este .megint élő jött az ellenség, kerek szám­ban 50 ember és támadott. De eirre már ka­tonáinkalt nem 'lehetett az árokban tartani. Kiugrottak és lőtték, mialatt a gépfegyver is kattogott. Három angol el tudott menekülni, talán négy is. A mnmietzri -erdő délkeleti csúcsán emel­kedik ogy 80 méter magas domb. Egy tiszti szálhí-s van itt. onnan figyelték az ellenség mozdulatait. A tisztek látócsövet vizsgálgat­ták a vidéket, de egy infantenista, aki ogész életében soha anég nem -nézett szemüvegen keresztül, szabad szemmel megpillantott egy angolt, amint egy fatönkön iilt. — Ott, ott, hadnagy ur, valaki rajzol. A hadnagy moSt már meg tudta állapí­tani a táv-csövén keresztül, bogy egy ember csúfon gyan elég -bátor itt az erdőszélen véd­telenül ülni, még pedig fehér papirossal a kezében. — - Szabad lőnöm, hadnagy ur? — kér­dezte -az in fanteri sta. — Szabad lőnöd, de találnod is kell! A másik pillán,altban egy lövés dördült "1. az angol odaát, félrehúzta a fejét, meg­hall;.tta a golyó süvitásét, — Hadnagy ur, szabad még egyszer lő­nöm? S már az engedelmet se várja, a golyó elröppen. És odaát elbukik a kakiszinü ember. Egy ellenséggel kevésebb. Adtán lótni, amint egy katona kiszalad az erdőből és viszi ma­gával az élesettt bajtársát. Nyugodtan enge­dik útjára a mieink. Senki sem veszi célba. Amikor Ferdinánd király még hálát emlegetett. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. Gyermekjegyek csak az el­ső előadásra érvényesek. 9 S * 8 S Ü U LiiidWbqrg Pál, az ismert német publicista a napokban közölte le egyik méimet -újságban e cimen visszaemlékezését az elhunyt Ká­roly- román királynál tett látogatá­sáról. Az érdekes cikk igy szól: 1911 nyarán feleségemmel együtt azon kegyben részesültem, -hogy Károly király meghívott magához. Az uralkodó család a -gyönyörű fekvésű kastélyban fogadott. A -legszűkebb körű udvari társaság volt együtt a pazar pálotában. Feleségeimet az uralko­dópár nem ismerte, de olyan nyájas köz­vetlenséggel fogadta, mintha régi ismerőse lett volna. Reggeli után az uralkodó meg­kérdezte feleségemet, hogy járt-e már Ro­mániában. Feleségem azt felelte, hogy Ausz triát -mindezideig még nem hagyta el és hogy bécsi születésű. — Igazán örülök — mondta a király. — Bécshez különösen kedves emlékeim fűződ­nek. Az ön uralkodójuk, Ferenc József, ne­kem nagyon jó barátom. Nézze meg majd reggeli után a Ferenc József-sziklát; gyö­nyörű szép. Férje el fogja mondani e szik­lának történetét, ő jelen volt, midőn az osz­trák-magyar uralkodó (kezemet -melegen megszorította. 1896 decemberében Ferenc József Bu­karestben volt látogatóban. Ezen alkalom­mal két napot időzött a pelesi kastélyban. Ferenc József szintén el volt ragadtatva a kastély pazair fekvésétől. Magas dombon fekszik a királyi lak. Pompás kilátás nyilik' a sinai völgyre -és a távol kéklő erdélyi ha­vasokra. Bizonyára nagyon sokszor gyö­nyörködtek az oláhok ie szép látványban. A dombot, melyen a kastély fekszik, Károly király uralkodónk iránti tiszteletből Ferenc József-sziklának nevezte el. A Habsburg-ház és a román uralkodó­ház barátságos viszonyát Ferenc Ferdinánd 1909-ben tett látogatása erősítette meg. Ferenc Ferdinánd és neje akkor á román trónörököspár (vagyis a mai királyi pár) vendége volt, ugyancsak a pelesi kastély­^@@0IAJ!J5JLHJLL]0L?JLAJLFJ!MJLALL»! api Haj r FISCHER TESTVEREK ÉKSZERÉSZEK ÉS mŰÓRASOK 2 FŐÜZLETE Kárász-utca 2. sz. a "KÉKsz^bLeLnAGGAL" Kárász-utca 10. sz. üSŰSSTSSSt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom