Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-22 / 249. szám

- -. DÉLMflöYARORSZAG Szerkesztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre K 24-— félévre . . K 12-— negyedévre K 6 — egy hónapra K 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre K 28-— félévre . . K 14-— negyedévre K T— egy hónapra K 240 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1916. Y. évfoyam 249. szám. Vasárnap, október 22. Iz Bszlrát Adler Frigyes osztrák iró a merénylő. — Háromszor rálőtt gróf Stürgkhre egy bécsi étteremben. — A miniszterelnök nyomban holtan esett össze. A világháborúnak isimét nagyúri áldozata van, szombaton déliben a császárváros egyik legelőkelőbb vendéglőjében bárom golyó kioltotta Ausztria miniszterelnökének életét. A hir bizonyára a váratlanul érkező nagy események erejével döbbenti meg azokat, akik a legkényesebb pedanténiával mindent, ami ezekben a sorsdöntő napokban itthon, a frontok mögött történik. Ismeretesek azok a belső villongások, amelyek az utótobi időben Ausztria politikai életének mélyéről egyre nagyobb erővel kívánkoztak a felszinre. A parlamenti élet megbénulása ellen mindén oldalon keresték az orvosszert. Vájjon politikai okok adták-e Adíer Frigyes kezébe a fegyvert, vájjon az fokozta-e a gyilkosságig Stürgkh ellen táplált gyűlöletét, bogy a monarchia központja — mint odaát sokan mondták — Magyarországba helyeződött át? Áz élelmezés gondjai minden hadat viselő állaimban egyre tornyosulnak. Az osztrák konmány legutóbb megjelent rendeletei is azt bizonyítják, hogy hajlandósága volt az ügyeket erős kézzel megfogni. Ausztriában épp ugy tudják minden rendű és rangú emberek, mint nálunk, ihogy ezt a háborút a frontokon és itthon kell viselni. A fegyverek diadala mellett a megélhetésünk ellen intézett barbár offenzíván is győzedelmeskedni kell. Lehetséges-e, hogy sociális nézeteltérések adták Adler kezébe a végzetes fegyvert? A merénylő fizikus volt. tanár az egyik svájci egyetemen. Fia Adler Viktor, szocialista képviselőnek, forrongó lelkületét azonban apja elvei sem tudták soha kielégiteni. Hajlamai és gondolkodása inkább anarchista jellegűek voltak és ha a szocialistákkal tartott is, mindig a legszélsőbb frakcióhoz csatlakozott, sőt gyakran annak állásfoglalása sem elégítette ki. Nincs-e nagy valószínűsége annak, hogy egy javakorát élő — Adler 35—40 éves volt — rajongó emelte fegyverét az osztrák miniszterelnök ellen? Bármit eredményezzen is a tetemrehívás, a halotti lepel mellett, mely a volt nagyúr tetemét boritja, közel 50 millió embernek kell tanúságot tenni arról, hogy lelkünkből távol minden gondolat, mely a mi, vagy velünk szövetséges államok Vezető férfiai közül akarná valamelyikre hárítani a felelősséget azért, hogy a háború kitört és még mindig dul. Távol tőlünk a gondolat, hogy ügyünk nem diadalmaskodhatik és .távol tőlünk minden gondolat, vagy érzés, amely nem abban a törhetetlen akaratba* összpontosul továbbra is. hogy ezt a harcot végig kell küzdeni a — győzelemig. Látjuk ellenségeink hazug, Budapestről, Bécsből, vagy Berlinből keltezett, de Londonban, vagy Parisban készült tudósításait, amely ék olyan mesékkel adnak majd ismét injekciót népük lanyhuló közvéleményének, hogy Bécsben forradalom, Budapesten tüntetés, ezen a télen macskaprémben járunk és fogkefének elhasznált söprűk vastag cirokját használjuk. Érteni fogják a módját annak, hogy elhitessék kalandorságuk szegény rabszolgáival, hogy a Stürgk'h életét kioltó fegyvert nem egy szerencsétlen rajongó, hanem valamelyik nagyobb csoport közvéleménye sütötte el. Érthető, ha ma, egy nagy karriert megfutott és utolsó lehelletéig díszes és nagyon exponált átlásiban működő ember ravatalánál ez a gondolatunk tódul a legerősebben előtérbe. Az Ausztria miniszterelnöke ellen a háború harmadik esztendejében intézett merénylet még saját hazájában is bizonyára a gyász fölé helyezi a politikai momentumokat, amelyek ma öt állam életébe és jövendőjébe játszanak be. Sajnos, útját senkisem állhatja annak, hogy ellenségeink a merényletet ne olyan jelenségnek tüntessék föl, amely ismét bizonyltja, hogy megbomlott az egységesség, amellyel Ausztria népe a háború szolgálatában áll. Szerencse, hogy ez a módszer a frontok küzdelmeire Anglia minden vágya ellenére sincs hatással. Fegyvereink tenni fognak róla, hogy ellenségeink a központi hatalmak közvélemérwének egységéről és erejéről ujabb és ujabb érzékeny bizonyítékokat kapjanak. Szombaton délután öt órakor érkezett a Délmagyarország-hoz az első jelentés arról a szenzációs eseményről, amely délben k'ét órakor Bélesben egy előkelő étteremben történt. A rövid telefonjelentés szószerint igy hangzott: BÉCS, október 21. Ma délben, ebéd közben gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnököt Adler Frigyes iró három revolverlövéssel agyonlőtte. A merénylet a Meisl és Schaden-féle vendéglőben történt. Az egyik lövés a homlokán találta a miniszterelnököt, aki azonnal meghalt. A merénglő. i Ujabb jelentés a merénylőről adott bővebb felvilágosítást. Adler Frigyes 35—40 év körüli ember, szocialista iró, fia Adler Viktor reichsrati képviselőnek, az Arbeiter Zeitung főszerkesztőjének. Anarchista hajlamú ember, aki gyakran a szocialisták legszélsőbb állásfoglalásával sem volt megelégedve. Hosszabb ideig külföldön tartózkodott. Svájcban a fizika tanára volt az egyik egyetemen. Mikor visszatért Bécsbe, átvette a szocialisták tudományos folyóiratának, a Kampf-nak a szerkesztését, a hadbavonult szerkesztő, Ottó Bauer helyett. Egyik vezére volt a szocialisták legradikálisabb frakciójának, a balpártnak, de ezek tevékenységét is gyöngének tartotta. Részletek a merényletről. BÉCS, október 21. (Telefonjelentés.) Gróf Stürgkh miniszterelnök, mint minden nap, ma is a Meisl-Schaden-féle előkelő étterem helyiségében ebédelt báró Aehrenthal társaságában. Három asztallal odébb Adler Frigyes ült, Adler Viktor reichsrati képviselő fia. Adler Frigyes három lépésre megközelítette a miniszterelnök asztalát és revolverével háromszor rálőtt. A miniszterelnök azonnal holtan esett össze. Az egyik golyó báró AehrenthaJt a lábán érte, aki ennek dacára odaugrott, hogy a lehajlott miniszterelnököt felsegítse és azon nal intézkedett, hogy a mentőket kihivják. Közben a helységben tartózkodó összes osztrák és német tisztek a merénylet szinteréhez siettek, többen kirántották a kardjukat és körülvették a merénylőt, aki igy szólt: — Kérem uraim, tudom, hogy mit tettem és nyugodtan engedem magam elfogni. — Miért követett el ilyen rettenetes cselekedetet, — kérdezték többen tőle. — Azt csak a bíróság előtt fogom megmondani, — válaszolt Adler. Nemsokára megérkeztek a mentők. A mentőorvos megállapította, hogy a halál már bekövetkezett. Néhány perccel később megérkezett a belügyminisztérium rendészeti osztályának vezetője: báró Handel és Pleigleben helytartó, herceg Llchtenstein