Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-17 / 243. szám

Kedd, 1916. október 17. DÉLMAGYAROBSÍSÁG 1100 emberre emelkedett. Közliik 19 tiszt van. A többi arcvonalról nincs jelenteni való. Két hét alatt 150.000 tonna tartalmú antant-hajó sülyedt el. Hága, október 16. Angol hajózási körökből jelentik, hogy az ellenséges buvárhajók október első felében 150.000 tonna tartalmú antant-hajókat sülyesztettek el. Török hivatalos jelentés. A Magyar Távirati Iroda jelenti Konstantinápolyból : A főhadiszállás közli október 15-ikén: Perzsa arcvonal: (Három ellenséges lovaseskadront, amely töblb oldalról igyekezett Bidsarhoz közeledni, visszavertünk. Kaukázusi arcvonal: Jobbszárnyunkon csatározások. Egy ellenséges osztagot, a mely tömött sorokban igyekezett előbbrejutni, hatásos tüzelésünkkel szétszórtunk. Az ellenségnek balszárnyunkon lévő állásaink egy része ellen tervezett meglepetésszerű támadását tüzérségünk megállította és ellentámadásban visszaverte. Az ezen a szárnyon őrjáratok között történt összeütközések a mi javunkra dőltek el. A többi arcvonalról nincsen ifontosabb ielentenivaló. Nyolc német repülőgép 1 bombázta Bukarestet. Genf, október 16. A párisi Journal-nak táviratozzák Londonból: Legutóbb ismét nyolc német repülőgép jelent meg Bukarest fölött és számos bombát dodott le a városra, amelyek jelentékeny kárt okoztak. Merénylet a román királyné ellen. Hamburg, október 16. A Hamburgische Korrespondent jelenti Stockholmból, hogy Remiből érkezett hir szerint pénteken délután öt órakor merényletet követtek el a román királyné ellen. A királyné nyitott automobilon haladt végig Jassy utcáin, amikor az orosz konzulátus épületének közelében a gyalogjáróról egy 35 évesnek látszó ember ugrott elő a lassan haladó kocsi felé és Mauser-pisztolyából az automobil felé lőtt. A golyó célt tévesztett. A merénylőt rögtön lefegyverezte egy titkos rendőr és a rendőrségre kisérte. Kihallgatásakor zavart feletéteket adott, majd később dühöngő vő vált. Az eset nagy izgatottságot keltett a városban. A sajtó egyetlen szót sem hozhatott róla. Másnap az Opinia cirnii lapban udvari körökből származó hir jelent meg, hogy a királyné -nem szakította félbe ápolói tevékenységét és a körülményekhez képest jól érzi magát. Közvetlen ezután a jassyi pretéktus hirdetményt tett közzé, amely eltiltja a híreszteléseket. R D. M. K. E. a háború után ránk váró feladatokról. (Saját tudósítónktól.) Az első teljes háborús esztendőben, 1915-ben a D. M. K. E. nem tartóit .közgyűlést. Az idei közgyűlés vasárnap, 22-én lesz, amelyen az egyesület vagyoni helyzetéről, a háborúban kifejtett munkásságáról Scossa Dezső ügyvezető alelnök számol be. Az elnöki beszámolóból, a mely vázolja azokat a feladatokat is, amelyek a Demkére a háború után fognak hárulni, a .következőket közöljük: A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület működési területe jórészt a dúló háború hadszintere lévén, annak kitörése óta kulturális működésünk megbénult s mindazok a szép intézmények, amelyek megvalósítását programmunkba vettük, csak az előkészítés stádiumában maradtak. És mivel beláthatatlan, hogy ezen nyomasztó viszonyok még meddig akadályozzák a délvidék kulturális fejlesztését, tevékenységünk súlypontját egyrészt ugy a magunk, mint szerveink által kifejtett társadalmi mozgalmaknak támogatására fektettük, amelyek a hadbavonultak itthon hagyott családtagjainak segélyezésével, a sebesültek és rokkantak a menekültek és gyermekeik ügyének felkarolásával, dicső hadseregünk téli holmival s egyéb szükségletekkel való ellátásával nagyarányú jótékonyságot gyakoroltak; végül egyesületünk anyagi helyzetének a nehéz viszonyok között való megszilárdítására és viszonyaink rendezésére törekedtünk. Tetemes áldozatokat hoztunk a háború okozta nyomor enyhítésére; elláttuk a kórházakat és üdülőtelepeket olvasmányokkal és hírlapokkal, megnyitottuk könyvtárainkat a beteg katonák szellemi szükségleteinek kielégítésére, adományokat juttattunk a vörös félholdnak ugy, mint az országos vöröskereszt egyesületnek és igazgatóságunk intézkedéséből szegedi és makói internátusunk. ban,' egy-egy hadiárva ingyenes nevelését tettiik lehetővé, nőipari telepeink pedig kizárólag a katonai szükségletek kielégítését munkálták és ezáltal száz meg száz liadbavontilt nejének és családtagjainak biztosított munkát és tisztességes keresetet. Intézményeink között elsősorban a Makói Internátust, amely kórházi célokra volt lefoglalva, visszaadtuk a rendeltetésének s ezáltal a délvidéki szülök egy jelentékeny részének gyermekei neveltetése körüli gondját oszlattuk el; szegedi internátusunkban a kedvezményeket fokozott mérvben biztositottuk anyagi erőink korlátai között; felkaroltuk a katonai kórházak és üdülőtelepek analfabéta tanfolyamát Herkulesiiirdön, Karámebesen, Lúgoson, Nagyváradon, Péterváradon, Szabadkán, Szegeden, Zomborban, gondot fordítottunk könyvtáraink fejlesztésére és annak ügyei rendezésére, mert — sajnos — azok közül is nem egy került illetéktelen kezekbe és volt kitéve az elkallódás veszélyének, de ma már elégedetten mutathatunk reá, hogy 96 könyvtár viseli egyesületünk nevét és áll annak kezelésében, közöttük nem is egy a működésűnk területén otthonos ezredek altiszti és legénységi állománya művelődésére. Továbbra is biztosittuk 100 nemzetiségi kisdedovodának a jó magyar gyermeklapot, amelyek révén magyar dal hangzik a kisdedek ajkán sok helyen, ahol eddig a magyar szó ismeretlen volt; a lehetőséghez képest megtartottuk a szabadoktatási előadásokat, amelyek különösen Arad, Bács, Békés, Csanád. Csongrád, Krassószörény és Torontál megyékben voltak nagy számmal, amelyek díjazásáról részben egyesületünk gondoskodott; kiosztottunk nagy számban magyar naptárakat, gazdasági olvasmányokat a nép gazdasági ismereteinek fejlesztése érdekében. Egyesületünk vagyoni egyensúlyát a kedvezőtlen viszonyok és annak a körülménynek dacára, hogy tagjaink száma megfogyatkozott, szilárdan fentartottuk és szigorú takarékosság mellett sikerült eddig súlyos kötelezettségeinket minden irányban teljesíteni. Megszereztük szegedi internátusunk épitési államsegélyének utolsó részletét és ezzel kifizettük 180.000 korona bekebelezett kölcsön utolsó részletét és azt töröltettük és igy ma már egyesületünk ingatlanait összesen 549.403.71 korona terheli, melyhez iz egyesületünket terhelő 25.100 korona lombard kölcsönöket és a DMIKE. palotát terhelő 26.000 korona sorsolási kölcsönből még fennálló hátralékot 23,818.07 koronát számítva, összes tartozásunk 598,321.78 korona. Ezzel szemben a vagyon összesen 1.112,649 korona, tiszta vagyonunk tehát ma 514.327 kor. 22 fill. értéket képvisel. Kedvezőtlenül befolyásolták anyagi helyzetünk rendezését azok a vállalkozások, a melyek a debreceni internátus és a cirkveni:ai üdülőház által szakadtak reánk s annak Idején nagy reklámmal mint ritka szerencsés alkotások lettek feltüntetve, valójában pedig az első mindjárt az első működése évét ezrekre menő deficittel (fejezte be az ott folyt lelkiismeretlen gazdálkodás miatt, a második pedig 70.000 korona adósságot okozott, nem is számítva a kamatokat, javítási és fenntartási költségeket, amelyek ujabb ezrekre rúgnak, és mindkettő üresen használatlanul áll (a debreceni internátus két ! éve katonai kórház) s csak hajainkat növeli. Az a tény, hogy egyesületünk hűtlen hivatalnokát elbocsátotta s igy működéséből a visszavonás, a pártoskodás kizáratott, máris érezteti hatását s a megingott bizalom reméljük — rövidesen helyreáll, aminek biztosítékát képezik uj alapszabályaink, a melyeket a m. kir. belügyminiszter ur jóváhagyott s amelyek mig egyrészt több hatáskört biztosítanak az igazgatóiságnak, elnökségnek egyaránt, másrészt módot nyújtanak a múltban előfordult sajnos visszaélések meggátolására. Ezen uj alapszabályok rendelkezéséhez képest kidolgozta az elnökség a munkaprogrammoc, amely egyesületünknek a jövőben követendő tevékenységét irányítani hivatott, számolva anyagi erejével és azokkal a tapasztalatokkal, amiket a most folyó háború — sajnos — éppen működésűnk területén vetett felszinre. > Egyesületünk is, mint a többi kultúregyesület a magyarság védelmére és megerősítésére alakult, arra kell törekednünk tehát, hogy a magyarság gazdasági fejlődését és a modern kulturális életbe való bevezetését intézményesen szervezzük; arra kell törekednünk, hogy szervezeteinkkel társadalmi uton oldjuk meg mindazokat a nehéz kérdéseket, amelyek a magyarság boldogulásának útjában állanak, fejlődését akadályozzák; szóval a nemzeti szellem, a világosság, az értelmesség és a józan munka 2

X0 A r grammonként iüA FISCBER • Óv Aranyért Korzó-kávéház órás, étarósz, s-uíia 14. emPB fflssék isyelnl) I