Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-15 / 215. szám

! tisztet és teteFassanl' uz alá" V, t szál"' ala: * tre-erd® yugatfí vélten? k ki. 5iinest«f >sztályJ i valtM Mó ^ l l SÖ0 -söpri0 ttel, & énytM ÍveÍÍJ khoz nyúlv s (idio* mletfs' öbb Pú, örög i& ü teP sem • ei foí' Péntek, 1915. szeptember 15. Bulgária nem hízott a román kíráiy személyes garanciájában. Radoszlavov szenzációs nyilatkozata. Szófia, szeptember 14. Egy újságíró beszélgetést folytatott Radoszlavov minisz terelnökkel a román 'háborúról. A miniszterelnök az alábbi érdekes nyilatkozatot tette — Romániát meg kell vernünk és meg kell verni. Egyszer már megvertük és ki fog kapni Erdélyben és Bukovinában is. Románia beavatkozásával nem rosszabbodott a helyzet, csupán Erdély lakosai voltak kény telenek menekülni. Sajnálom a szegény szé kelyeket és szászokét; fájdalmas, hogy egyes erdélyi városokat nem tudtak idejében kiüríteni. — Mi jó előre tudtuk, hogy Romániával háború lesz. Radev bukaresti követünk alaposan volt mindig informálva. Mikor a román király szavával garantálta, hogy semleges marad, Radev azt sürgönyözte: „Benne vagyunk a háborúban!" — Követünk jelentésére minden intézkedést megtettünk és eddigi sikerünket csupán elővigyázatosságunknak köszönhetjük. A további beszélgetés során Radoszlavov a legnagyobb elismerés hangján emlékezést meg Radev bukaresti bolgár követ működéséről. Elmondotta, hogy Radev mielőtt dipldmáciai pályára lépett, újságíró volt. Mindenkit ösmert, minden iránt érdeklődött, tehát mindent tudott. Radoszlavov azzal fejezte be nyilatkozatát, hogy meg van győződve arról, hogy győzni fogunk és Romániát össze fogjuk törni. DÉLMAGYARORS2ÁG J/agy külügyi vita a képviselőházban — gróf Serényi $éla JTndrássy javaslata mellett. — (Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház csütörtöki ülését Beöthy Pál elnök délelőtt háromnegyed tizenegykor nyitotta meg. Az elnök jelenti, hogy gróf Apponyi Albert és Ugrón Gábor napirend előtt felszólalásra kaptak engedelmet. Az ülésnek szenzációs része volt gróf Serényi Béla volt földmivelésügyi miniszter beszéde, aki bejelentette a munkapártból való kilépését. Gróf Serényi a delegáció összehívására nézve egyetért Andrássyval és miután a miniszterelnök Andrássy indítványának leszavazását pártkérdéssé tette, levonja a konzekvenciát. Az ellenzék tüntető tapssal, a munkapárt hideg nyugalommal fogadta a bejelentést. Az ülés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be: (Apponyi levelei.) Gróí Apponyi Albert napirend előtt szólal fel és elmondja, hogy a iP. 'H. .csütörtöki számában leveleket hoznak nyilvánosságra, amelyeket ő váltott gróf Tisza István miniszter elnökkel a koncentrációs kabinet ügyében. Miután nem valószinii, liogy a levelek nyilvánosságra hozása a miniszterelnöktől származik, közelfekvő a föltevés, hogy akkor tőle származik. Ezzel szemben hogy nem akarja azokat teljesen föltárni a nyilvánosság előtt. Fonák helyzet, hogy valaki bizonyos kérdést nem tart olyannak, amely a nyilvánosság elé 'való és mégis beszél róla. Kijelenti, hogy Rakovszky előadása nem födi a tényeket. Rakovszky István személyes kérdésben szólal föl. Nem ő volt az, — mondja, — .aki azt a bizonyos kérdést először kezdte taglalni, hanem a külügyminiszter, aki szokatlan formában keresett módot mondanivalójának kimondására. Tisza miniszterelnök ismételten megállapítja, hogy Rakovszky tegnapi előadása | nem födi a tényeket. (Károlyi álláspontja.) Az incidens után gróf Károlyi Mihály fejtette ki álláspontját. A 'helvzet ma olyan, — mondta — hogy egyáltalán nem lehet ellenőrzést gyakorolni. Ha nem vagyunk megelégedve a külügyminiszter politikájával, nincs módunkban őt leszavazni és megbuktatni. Ismételten tett kérdést a háború végcélját illetőleg, a miniszterelnök azonban nem válaszolt erre. Németország és Ausztria-Magyarország egymáshoz való viszonya megváltozott a háború folyamán. Az erőviszony Németország és a monarchia között egészen más, mint volt a háború előtt. Sürgősen meg kell 1 tudnunk, hogy a háború előtt milyen szövetséget 'kötöttünk Németországgal, milyen föl— - . ., . 1 jt -CiliJWJl vw.w i leghatározottabban kijelenti, hogy a levél- ^ . váltás nyilvánosságrajutásától a legtávo- t,etelei vannak a Bulgáriával való szövete segnek és milyen megegyezést kötöttünk a lengyel területekre vonatkozólag. Bár igaz, hadvezetőségünk a hibák egész sorozatát követte el, politikai szempontból mégis igen aggályos, hogy teljesen kiadtuk kezünkből a hadvezetés gyeplőjét. A hadvezetésünkben azért is van olvan sok hiba, mert $ tehetséges emberek nem tudnak érvényesülni. Nemzeti .alapon kell reorganizálni a hadsereget. A- jelenlegi külügyi és katonai kormánnyal szemben a lelhető legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik. Tisza azt mondja, hogv vállalja a (felelősséget. De kétféle felelősség van: politikai •es erkölcsi. A politikai felelősséget könnyen el lehet intézni a munkapárttal. De az orvalódi közvéleménye sohasem fogja eltárt idjárt » Roin8' öponti*' belépj mérhet"' j lei"*' idkeM fetelez'e jfenziV orut. y • lalattrb" it tért" :t W előttJ ég lef 11 örtént • mely a hailoC v labb áll. Bárha ebben a konkrét esetben — jec.r.et.e ki Apponyi — a nyilvánosság előtt való közlés senkinek sem okoz kárt, mégsem tartja helyesnek ilyen bizalmas tárgyalásban való levelek nyilvánosságra hozását azok engedelme nélkül, akik ebben részt vettek. (Helyeslés.) (Az erdélyi menekültek.) Ugrón Gábor szólalt fel ezután az erdélyi menekültek ügyében. Helyteleníti, hogy a Budapestre érkezett erdélvi menekülteket, akiket eddig minden sorozáson alkalmatlannak találták, összeirták és behivási parancsot kaptak, amely szériát hadimunkára fogják őket alkalmazni, bárha testi állapotuk aligha alkalmas erre. Még annyi időt s'em kaptak, hogy családjukat, amelyek a legnagyobb nélkülözésben sínylődnek, értesítsék erről. A honvédelmi miniszter távollétében gróf Tisza István miniszterelnök válaszolt a felszólalásra 'és kijelentette, 'hogy ebben az ügyben érintkezésbe fog lépni a honvédelmi miniszterrel. Meg van győződve arról, hogy a kérdést a legrövidebb időn belől el fogják intézni. Magától értetődik, ihogy az olyan férfiakat, akiknek el kellett bagyniok otthonukat, hadimunkára .alkalmazzák, de csak abban az esetben, 'ha testileg 'alkalmasak és családjukról megfelelően gondoskodíama8 to' .irt adta íztó ísi érdeZ° rt' ti ogy előtt éswrü 0' A német liberálisok birodalmi haditanácsot hivánnak. Berlin, szeptember 14. A Nationalzeitwig, a nemzeti liberálisok lapja jelenti: A nemzeti liberálisok pártja a birodalmi gyűlés összeülésekor bárom kérdésről tanácskozást fog tartani. Az első kérdés a tengeri háború szélesebb körű vezetéséről, tehát a buvárhajók fokozottabb mértékben való kihasználásáról szól. Azt tervezik, hogy ezt a kívánságukat nyomatékosan fogják képviselni. A második pont parlamenti haditanács teremtését javasolja, amire nézve Magyarországon már történt a bizalmi férfiak révén kísérlet. A harrrtadik kérdés a kiilsö i saK es csaiaajutcrui i.ic^iciciucu ^----Politika főbb pontjai ügyében való állásfúg- tak. Bizonyára csak MJ^™*™ találás. Kiutasitott athéni alattvalóink bolgár védi lemben. Berlin, szeptember 14. A Vossische Zeitmig-na.k jelentik. Görög-,Macedóniából: Az Athénből kiutasitott németek, magyarok és osztrákok már bolgár védelemben részesülnek. ök elmondották, hogy Athénben az antant ügynökei véres támadásokat rendeztek a középponti hatalmak alattvalói ellen. Egy német kereskedő házát teljesen kifosztották. A német császár és Hindenburg képein a szemet kiszúrták. A középponti hatalmak követei már biztosságban vannak, ámbár hazájukkal nem. érintkezhetnek, taiv. LJlluKJliy Ul'W WU-M.Ü szeriitlensége folytán kerülhetett a sor kifogásolható esetekre. A képviselőház ezután a napirenden levő ismeretes indítványok tárgyalására tért át. (Tisza és Rakovszky.) Elsőnek gróf Tisza István miniszterelnök szolalt fel. Kijelenti, hogv csak rövid megjegyzésre akar szorítkozni. Tegnap ülés közben távoznia kellett, mert sürgős távirat elintézése várt reá. Később, amikor Rakovszkynak Burián külügyminiszterre vonatkozó megjegyzéseire reflektált, még nem is1 merte Rakovszky beszédének pontos szövegét. Csak ma, a gyorsírói följegyzésekből látja, hogy Rakovszky célzást tett olyan kérdésekre, amelyekről maga kijelentette, szag —. -JRM M megbocsátani a miniszterelnöknek Erdély pusztulását. Kéri a munkapártot, ne csináljanak mindenből pártpolitikát. Ha igy folytatják, legyenek rá elkészülve, hogy Erdélyből az első 'kövek a munkapártot érik. (Gróf Serényi Béla beszéde.) Gróf Serényi Béla volt földművelésügyi miniszter volt a következő szónok. — A munkapártból való kilépésem oka az, — mondja Serényi — hogy elfogadom gróf Andrássy Gyulának a delegáció összehívására vonatkozólag beadott indítványát. Az indítvány benyújtása után Tisza miniszterelnök úrral való rövid beszélgetésem során kifejtettem, hogy én is szükségesnek tartom a delegáció összehívását. A miniszterelnök ur kijelentette, hogv Andrássy indítványának leszavazását pártkérdéssé teszi. I — Hallatlan terror! — kiáltják a baloldalon. — Erre levontam a konzekvenciát és kiléptem a pártból. Ezután áttér a külpolitikai helyzet: megvitatására. Más államban, ha politikai hibák történnek, az illetőnek, aki a hibát elkövette, távoznia kell a helyéről. Ez nem személyes kérdés. Aki hibát követett el, hagyja el a helyét és adja át másnak. Csak ez nyugtatja meg a közvéleményt. — Azt hiszik az urak, — folytatta Serényi — hogy Erdély szavazói egyetértenek önökkel? Tévednek! Komolyan kell venni a nép szociális bajait, egyértelmüleg arra