Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-14 / 214. szám

6 DÉLMAGYAKQBSZÁG Vasárnap, 1916. szeptember 17. Tisza, Rndrássy, Rpponyi és Rakovszky külügyi vitája. (Budapesti tudósítónktól) A képviselőház szerdai ülése iránt nagy érdeklődés mutatkozott. A képviselők majdnem teljes számban jelentek meg, a karzatok zsúfolásig megteltek érdeklődő közönséggel. Az érdeklődés főleg annak a széles körben meginduló külügyi vitának szólt, amelyet az ellenzéki vezérek rendeztek Andrássy és Apponyi indítványának napirendre kerülése alkalmával. Este 7 órakor tért rá a Ház az interpellációk tárgyalására, amikorra már megcsappant az édeklődés. . Az ülésről az alábbi részletes tudósítás- j ban számolunk be: Az ülést délelőtt háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Jelentette, hogy a bolgár szobranje elnöke válaszolt a Húz üdvözlő táviratára. Köszöni az üdvözlést, amelyet a szobranje legközelebbi ülésén -fognak fölolvasni. Bizonyos abban, bogy a szobranje nagy lelkesedéssel fogja fogadni a magyar képviselőház üdvözletét. Reméli, hogy a betörő ellenséget a szövetségesek együttes erővel rövidesen és végleg leverik, miáltal a békéhez közelebb jutunk. Ezután bejelenti az elnök, hogy Bosnyák Zoltán sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt a vidéki lakosság petróleummal való ellátása ügyéhen. Az interpellációt az ülés végére tűzik ki tárgyalásra. A bejelentés után harmadszori olvasásban is elfogadták a letárgyalt kisebb javaslatokat. Ezután gróf Andrássy Gyulának a delegáció összehívására vonatkozó ismeretes ditványának tárgyalása következett. (Andrássy beszéde.) Gróf Andrássy Gyula a B. 41.-ban megjelent nyilatkozattal kapcsolatosan támadja a külügyminisztert. Szemére veti, hogy nem őszinte. Hevesen támadja azért is — amit nyíltan 'bevall a 'külügyminiszter — hogy a hadihelyzetet illetőleg nincs tájékoztatva. Abszurdum, hogy az első felelős állásban levő férfiú nem ismeri a hadi-helyzetet. Szemére -veti Andrássy a miniszterei nőknek, hogy nyi.lt ülésen megdicsért olyan diploíiizetre vonatkozólag mi olyan kérdéseket tettünk, amelyek katonai szempontból senkivel nem közölhetők. A külügyminisztert, ugy látszik, cserbenhagyta a memóriája. Én azt állítom, 'hogy ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak. íNem tettünk föl olyan kérdéseket, amelyek katonai titkot érintenek. A külügyminiszter maga beismerte, hogy őt nem avatták be 'kellően a hadihelyzetbe, nemi adhat fölvilágosítást, mert ő tnaga sincs kiformálva. Azt hiszi, szolgálatot tesz az országnak, ha leszögezi, hogy ez tűrhetetlen állapot. Lehetetlen, hogy egy különösen felelős állásban levő férfiú ne tudjon semmit az ország sorsáról. Buriáil nyilatkozata mentesiti Czernint, de még súlyosabb vádat emel a kormány ellen az elkövetett .mulasztásokért. A miniszterelnök ellenzi a delegációk összehívását, mert nincs jogunk beavatkozni Ausztria belügyeibe. Kötelességünk azonban arról gondoskodni, hogy a magyar alkotmányosság a törvény által előirt mederben baladjon. Indítványát elfogadásra ajánlja. (A miniszterelnök válasza.) Gróf Tisza István először a bizalmi tanács szerepével foglalkozik. Hogy a bizalmi -férfiak mit beszéltek a külügyminiszterrel, ez egyéni természetű dolog. Az ő részérő! csak annyit ernlit fel, hogy amikor a bizalmi tanácsról illetékes helyen tárgyalt, ezt abban a hiszemben tette, hogy nem fognak visszaélni. És tette ezt a király beleegyezésével és a külügyminiszter helyeslésével. Ami az Ausztriával való viszonyunkat illeti, senki nem örülne jobban a lelkek harmóniájának, mint ö. Sajnos azonban , akadnak hangulatrontó momentumok. A legfontosabb dolog az élelmezés kérdése. Abból a tényből, hogy Magyarországon kevesebb termelt, világosan következik, hogy Autszriának is kevesebbet adhatunk. Ez hangulatrontásra adott okot odaát. Azt tartja, hogy akár a magyar .parlament, akár a kormány is örömmel segitene az osztrák parlamenti életen, amely zsákutcába került. Az osztrák máciai funkcionáriusokat, akik baklövéseket | törvények szerint az előző delegációk össze követtek el. ,Óva inti a túloldalt, ne örvend•ten Magyarország domináló helyzetének, mert az meg fogja magát bosszulná, ö és 'Pártja örülne annak, ha minden téren megfelelő hely jutna Magyarországnak, ha vezetőszerepe volna, de csak azon az uton, amelyet az erő, képesség és gazdagság biztosítanak, .nem. -pedig azon az uton, hogy Ausztria -parlamentje és alkotmányossága meg van bénitva. A külügyminiszter azt mondja, nem tartja helyesnek, méltányosnak és igazsákosnak, hogy amikor a miniszterelnök őt védelmezni akarta a 'képviselőházban, az el'enzék részéről ezt nagy zajongássa.l igyekeztek megakadályozni. Teljesen rosszul van. informálva a külügyminiszter. Ugy látszik, hogy nem ismeri sokkal jobban a magyar viszonyokat, mint a román viszonyokat. Ugy látszik, a külügyminiszter azok közé az egyének közé tartozik, akiknek tit kot elmondani nem .lehet. Áttér ezután Andrássy a bizalmi tanács Működésére. A külügyminiszter azt mondja — folytatja Andrássy, — hogy a hadihely 'hívhatók vóltak, de csak a következő évben. Nagyon óhajtja, hogy Ausztria megválassza delegátusait, de azért Auafztria belügyeibe nem avatkozhatik bele és igy nincs abban a helyzetben, hogy Andrássy indítványával egyetértsen. Ami a külügyi kérdéseket illeti, a legalaptalanabb félremagyarázásokra használják fel az ellenséges sajtóban és itthon is a legkülönbözőbb kommentárokkal kisérik. — Sajnálja, hogy az ellenzék szükségesnek tartja kíméletlen vitát provokálni a külügyi kérdésekről. Ha sikerül a nemzetben azt a hitet kelteni, hogy külpolitikánk veszedelmet rejt magában, ez lényeges akadályt képezhet a háború sikeres folytatására vonatkozólag. , j A miniszterelnök ezután visszapillantást vet az Olaszországgal folytatott tárgyalásokra. Valótlannak mondja, hogy Olaszországnak csak akkor tettünk konkrét ajánlatokat, amikor a harctéren helyzetünk kedvezőtlen volt. Sőt dienkezőleg a gorlicei győzelem után is egyezkedtünk, de Sonnino minden áron háborút akart. Majd rátér Tisza a román kérdésre. Hiszi és reméli, hogy Romániát el fogja érni végzete. „Bizom istenben, — mondotta, — hogy üt a megtorlás órája a románok számára." Románia még nem volt felkészülve a háborúra, ezért ért bennünket váratlanul a támadás; a következmények azonban meg fogják mutatni, fiogy ki veszíthet többet. Mi azonban nemcsak ellenséget, hanem barátot is szereztünk. Itt van Bulgária (nagy éljenzés), azt hiszem, bőségesen kárpótol bennünket Romániáért. Andrássy indítványát nem fogadja el. (Appojnyi beszéde.) Gróf Apponyi Albert megindokolja javaslatát, amely csak logikai következménye Andrássy indítványának. Abban az esetben, ha Andrássy indítványát nem fogadná el a Ház, kéri törvényjavaslatának elfogadását. Szükséges, hogy a külügyminisztert, lia a delegációban tehetetlen, legalább a képviselőházban vonják felelősségre. Áttér a harctéri helyzetre. Azt fejtegeti, hogy a lucki katasztrófa súlyos következményeket idézett elő, személyes tekinteteknek áldozták fel a hadi érdeket. A hibát a főherceg követte el, — nyiltan kimondja. Lzek a dolgok idézték lelő azokat a nehézségeket, amelyek hatását most is érezzük. Szükségesnek tartja, hogy legifőbb hadvezetőségünkben változás álljon be. Majd kéri az elnököt, hogy beszédét félbeszakíthassa és a s-zünet után folytathassa. Délután 4 órakor Szász Károly alelnök nyitotta meg az ülést. A vitát folytatták. Gróf Apponyi Albert beszél tovább. Korántsem akarja azt állítani a hadvezetőség hibáival kapcsolatban, hogy nincsenek tehetséges hadvezéreink, de kívánatos, hogy ezek pz őket megillető helyre kerüljenek. A legfőbb hadvezetőségben megindult a változási folyamat, de szükséges, hogy ez nyilvánosságra is kerüljön. Szóvá teszi a felmentések kérdését is. Kívánja, hogy a jogosulatlan felmentéseket vonják vissza. Áttér ezután a külügyi helyzetre és azt bizonyítja, hogy mennyire szükséges a 'külügyminiszter megjelenése a törvényhozás előtt. Kéri, -hogy fogadják el Andrássy indítványát, vagy ha azt nem, akkor az -ő indítványát. (Rakovszky támadása.) Rakovszky István szólalt fel ezután és azt fejtegeti, hogy Tisza nem vállalhatja a felelősséget a külügyminiszter 'helyett, aki hírlapi nyilatkozatban akar helytállani. A külügyminiszternek a bizalmi férfiakra tett kijelentései nem Jelelnek meg a valóságnak. Részletesen elmondja, hogy mi történt. A külügyminiszter azt mondotta, hogy nem áll módjában a katonai helyzetről fel'világositást adni, mert fit sem tájékoztatja a hadvezetőség, hanem mellékutakon igyekezik információt szerezni. Megjegyezte ugyanakkor a külügyminiszter, hogy Bismarck is igy volt. — Az ilyen helyzetnek véget kell vetni, — folytatta Rakovszky. — Ha a külügyminiszter bevallja tájékozatlanságát és azzal takaródzik, nekünk Visizont kötelességünk, hogy a hibás tényezőket felelősségre vonjuk. Andrássy indítványát el kell fogadni és a delegációkat össze kell hivni. A koncentrációs kabinet megalakulásának is Burián áll az útjában.