Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-13 / 213. szám

6 DÉLMAGYAKQBSZÁG Vasárnap, 1916. szeptember 17. rekvések. Sosem törekedett a .hangadó" epitetonra, de több izben felemelte szavát, ha a város, vagy egyes intézménynek az érdeke megvédéséről volt szó. Jótékony em­ber, ám a jótékonyságot csöndben, dobszó nélkül gyakorolja és mindig emberséges mó­don. A badikölcsön szegedi eredményéből tényező rész jutott annak a bankháznak, amelynek ő egyik főnöke és a király ezt az eredményes közreműködését a Ferencz József rend lovagkeresztjének adományozásával honorálta. (Menning Mihály.) A szegedi cipőgyár­szövetkezet igazgatója is a kitüntetettek közzé azért került, mert a cipőgyár-szövetke­zet a négy hadikölcsönre közel másfél millió koronát jegyzett lombardkölcsönök igénybe­vételével. Hasonló módon maga a kitüntetett is 50000 koronát meghaladó jegyzéseket eszközölt. Ezzel a szép példaadással iparos­társai és szövetkezeti tagtársai között is — különösen a kisebb jegyzések sikerére — nagy hatással volt Menning Mihály. A ki­tüntetés egyébként is igen érdemes férfiút ért, aki egyike a legkiválóbb szegedi iparo­soknak. A cipőgyár-szövetkezetet néhány kezdő iparossal alapította alig 10 évvel eze­lőtt és azóta ezt az intézményt a helybeli bőripari szövetkezet támogatásával, Szabó Gyula kamarai titkár és a buzgó munkatár­saik közreműködésével példa nélkül álló nivóra emelte. Városunk ipari életében a cipőgyár ma már igen jelentős tényező és az érdekelt iparosság jólétének Lazán hat­hatós előmozdítója. A szövetkezet naggyá­tétele körül szerzett érdemek szintén hozzá­járulnak ahhoz, hogy a város társadalma őszinte rokonszenvvel fogadja a királyi el­ismerést, amely a koronás arany érdemke­reszttel jutalmazta Menning érdemeit. A képviselőház ülése. Szerdán tárgyalják Andrássy indítványát. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselő­ház keddi ülését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. A képviselő­ház üdvözlő táviratot intézett a német biro­dalmi gyűlés elnökéhez a tutrakani győze­lem alkalmából. Kaempf, a birodalmi gyű­lés elnöke válaszolt a Ház üdvözlésére, amit fölolvasott az elnök. A német birodalmi gyű­lés elnöke szívélyesen viszonozta a jókíván­ságot és az üdvözletet, amit a Ház tetszés­sel vett tudomásul. Ezután a nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok adójáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása következett. Hantos Elemér az első felszólaló. Szerinte a vitában kifeje­zésre jut az a hangulat, amely a jogi formá­ban működő vállalatok ellen irányul. A nép­szerűtlenség oka abban keresendő, hogy ezekben a vállalatokban a szükséghez ké­pest fejlődnek olyan tipusok, amelyek túl­súlyban vannak a közgazdasági élet más té­nyezőivel szemben. Hantos Elemér után báró Madarassy-Beck Gyula szólalt fel, majd Teleszky János pénzügyminiszter, aki han­goztatta, hogy háború után megreformálják a szövetkezeteket és olyan alapokra fekte­tik^ hogy valóban szövetkezések legyenek. A javaslatot általánosságban, majd a dél­utáni ülésen Szász Károly elnöklésével rész­leteiben is elfogadta a Ház. Vita nélkül tár­gyalták le a Csepel-szigetnek a budapesti államrendőrség hatáskörébe való vonásáról szóló javaslatot. A főváros által felveendő kölcsön tárgyalásánál Springer Ferenc szó­lalt fel, aki azt javasolta, hogy Illetékmentes legyen a kölcsön. A pénzügyminiszter ki­fejtette, hogy a kérés teljesítése lehetetlen ség, mire a Ház az eredeti javaslatot sza­vazta meg. Ezután a Rába szabályozásáról szóló és még több, kisebb fontosságú javas­atot intéztek el. A szerdai ülés napirendjének megálla­pításánál az elnök javasolta, hogy szerdán az elfogadott javaslatok harmadszori olva­sását és gróf Andrássy Gyuílának a delegá­ciók egybehívására vonatkozó javaslatának tárgyalását tűzzék napirendre. Gróf Tisza István miniszterelnök szolalt fel ekkor és beszéde során figyelmeztette a Házat, hogy a holnapi vitánál legyenek te­kintettel arra, hogy a nemzeti és állami fon­tos érdekekre vailó tekintettel a vita kellő mederben maradjon. Kerülni kell, hogy az elhangzott beszédekből az ellenségeink olyan következtetéseket vonhassanak le, mintha a nemzet nem voilna egységes a kitartásban és a végső győzelem iránti bizalomban. Isme; retes, hogy amikor a parlamentben a ka­tonai helyzetet bírálták, az ellenséges sajtó a legperfidebb módon használta fal az egyes kijelentéseket. Mivel pedig a szerdai ülés folyamán az ellenzék vezérei a külpolitikai kérdésekről is beszélni fognak, a miniszter­elnök kijelenti, hogy felellősségének tudatá­ban ettől nem zárkózik el, felkéri azonban az ellenzéket, hogy amennyiben kényes kér­dések merülnének föl, kérjenek zárt ülést, a kormány a kérésihez hozzá fog járulni. Gróf Zichy Aladár válaszol a miniszter, elnök beszédére. Nem tételezhető fel az el­lenzékről, hogy az állami érdekeket sértő ügyöket nyilt ülésen szóvátegye. A zárt ülés­re vonatkozó kijelentését a miniszterelnök­nek szívesen tudomásul veszi. Az ülés este félnyolckor véget ért. HÍREK ooco Görögország intervenciója sem segíthet a szalonikii seregen. — Semleges katonai vélemény a liadihelyzetröl. — Basel, szeptember 312. Egü ezredes a Ba­selen Nachrichten-ben, ismerteti az erdélyi hadihelyzetet és a következőket irja: Nagy katonai szakértelem nélkül is .mindenkinek be kell látnia, hogy nagy érdekek feláldozása nélkül nem lehet az ország minden talpalatt­nyi földjétől az ellenséget távoltartani. Ro­mánia például politikai okokból indult. Er­dély ellen, ami azonban, mint a tntrakáni események mutatják, katonai szempontból hátrányos. A tntrakáni ágyuctörgést Buka­restben kellemetlen érzéssel hallhatták. Ami a franeiákkövetelését illeti, hogy Sarrail tá­bornok indítson sürgősen akciót, azt mondja Egli ezredes, hogy Sarrail aligha könnyithet Románián. Görögország katonai, intervenció­ja, nem segítene a szalonikii sereg sorsán. Az oroszoknak és románoknak Dobrudzsában egyelőre maguknak kell hareolniok. Antant-lapok Szilisztria elestéről Zürich, szeptember 12. Párisi és londoni táviratok arról tesznek tanúságot, hogy Szi­lisztria elestének hire egyenesen lesújtó ha­tású az antant államokban, aliol már a tntra­káni vereség is mély benyomást keltett. Az antant lapjai nyíltan kifejezik aggodalnvu­kat, hogy Románia nagy kudarcai miatt nemcsak a görögországi események fognak (kedvezőtlenül fejlődni, de Romániában is csakhamar háborúellenes lesz a hangulat. Az erdélyi menekültekért. — 27,810 korona a Délmagyarország eddigi gyűjtése. — (Saját tudósítónktól,) A rendőrkapitány­ság hármas számú szobájában működő ösz­szeiró-bizott<ságf nyilvántartásában eddi?; ezerhatszáz erdélyi menekült van felvéve.. A bizottság azokról is nyilvántartást vezet, akik nem szorulnak a hatóság támogatására. Sze­geden. a szegénysorán menekültek részére négy közös konyhát, létesítettek, amelyekben körülbelül ötszáz menekült étkezik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ked­den leiratot intézett a tanácshoz, és közölte, hogy a vakok intézetében nem engedi meg a menekültek elhelyezését, mert az intézetet a háború kitörése óta hadikórház céljaira vet­ték igénybe és azóta szünetel a működése. Nem akarja a miniszter, hogy a vakok inté­zete továbbra is elvonassék eredeti rendel­tetésétől. A menekültek sorsának enyhítésére ala­kult társadalmi mozgalom elnöki tanácsa a fehér- és ruhanemüekkel való ellátás akció­ját a iSzegedi Katholikus Nővédő Egyesületre bizta, amely ennek érdekében székházában már varrómühelyt is szervezett, ahol a ruha­nemiiek készítése és szétosztása folyamatban van. Az egyesület elnöksége e megbízatás folytán most azzal a kérelemmel fordul a vá­ros áldozatkész közöuségébez, hogy a mozgal­mat hazafias kötelessége teljesítésében akár természetbeli, akár ,pénzbei j adományokkal támogatni és az erre a célras záut adományo­kat az egyesület székházába, Korona-utca 18. sz. alá küldeni, avagy pedig azokat írásban, esetleg telefonon — 12—64. szám — jelezni szíveskedjenek, amennyiben az elnökség kész­séggel hozatja el az adományokat. Szegény honfitársainknak ruhanemüekkel való ellá­tása a segélyezésnek egyik legsürgősebb fel­adata, siessünk tehát ebben az irányban tá­mogatásukra. 20— ÍO— 100­23­150— 200— A Délmagyarországnál eddig összegyűlt pénz egyre gyarapszik. Kedden 503 koronát adományoztak, ugy, hogy a gyűjtés .mai végösszege 27.810-33 korona. Kedden a kö­vetkezők adakozta k: Bárd Adolf Heimann Luci és Buksi, Aigyő . N. N Református katonai istentisztelet szeptember 10-iki perselypénze „Szikra" Gyujtóárugyár Részvény­társaság ujabb adománya . . Wimmer Fülöp (szakértői dij) . mai adakozás 503-— eddigi gyűjtés: 27307-33 összesen: 27810 33 Mindenki adakozzék minél előbb a DéT magyarország kiadóhivatalában!. i—1 — Leégett a félegyházai gőzmalom. A Félegyházai Egyesült Gőzmalom r.-t. gőz­malma, amelynek iHoffmann Ignác szegedi gyümölcsfa-kereskedő a főrészvényese, kedd­re virradóra kigyulladt és teljesen leégett. A malomban. felhalmo|zott gabonanjemiiek a lángok martalékává lettek. A malom mun­kásai és a kivonult tűzoltóik minden erejük megfeszítésével igyekeztek a tüzet eloltani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom