Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-10 / 211. szám

6 DÉLMÁGYARORSZAG Vasárnap, 1916. szeptember 10. Menekült gyermekek a tanyai iskolákban. — A menekült tankötelesek iskoláztatása. — (Saját tudósítónktól.) Az erdélyi menekültek elhelyezésében szép szerepet fog betölteni az a menhelyszerü gyermektelep, amelyet a szegedi tanfelügyelőség hozzájárulásával dr. Pártos Zoltán szervezett meg az alsótanyai feketeszéli iskolában A telep, amelynek egyelőre kilenc kicsiny lakója van, két anya felügyelete alatt, husz-huszonöt gyermek befogadására alkalmas és a hatóság gondoskodni fog arról, hogy a teljes létszám mielőbb be legyen töltve. A telep lakóit a szomszéd tanyák lakossága bőségesen látja el élelemmel. Az iskolának gyönyörű kertszerü fekvése van és a gyermekek reggeltől-estig vígan játszadoznak a szabad levegőn, mintha már teljesen elfelejtették volna a menekülés minden nyomorúságát. A pénteki ünnep alkalmával a messze tanya világ jött el látogatásukra, az asszonyok könnyes szemmel kérdezősködtek a 46-os katonák sorsáról. A két menekült asszony alig győzte megnyugtatni az urukért aggódó menyecskéket és amikor már bizonyossá váltak abban, hogy a 46-osok baj nélkül vonultak ki Brassóból, az örömhírre özönével jöttek az ajándékok. Az iskolát a tanfelügyelőség teljesen a menekültek céljaira engedte át, a tanítás ez iskolában szünetelni fog és az iskola tanulóit a szomszédos iskolákba osztják be, amelyekben menekült tanítónők fogják ellátni a tanítást. Ugyancsak ők tanítják majd a telep kis lakóit is. A tanfelügyelőség hasonló célra még másutt három iskolát engedett át. Ennélfogva a röszkei, szent-mihálytelki és a kissori két tantermes iskolákban is menekült gyermekeket helyeznek el. A menekült gyermekeknek a tanyai iskolákban való elhelyezése igen célszerű már csak azért is, mert a tanyai nép bővebben el van látva élelemmel és igy könnyebben gondoskodhalik a menekültek gyermekeiről. Ugy tudjuk, hogy a menekülteknek tankönyvekkel és iskolaszerekkel való ellátásáról is történt intézkedés és hogy ezek a szülőföldjükről elűzött gyermekek a gyermektelepen kedves uj otthonra találnak. Nagyon kívánatos lenne, ha a menekült gyermekek iskoláztatásának ügye tervszerű megoldást nyerne oly módon, hogy az iskolaköteles menekültek összeiratnának és ennek alapján elhelyeztetnének, hogy egy gyermek se maradjon iskolázatlanul. A tanyai gyermektelepek intézménye erre vonatkozólag az első kezdeményező lépés, amelynek jó hatása máris mutatkozik. De a városi és tanügyi hatóságnak oda kell törekednie, hogy a menekült gyermekek iskoláztatása ne pusztán egyes lelkes emberek agilitásán ós jótékonyságán múljon. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET 0000 MŰSOR: VASÁRNAP délután: Nagymama, vigjáték. VASÁRNAP este: Tatárjárás, operett. HÉTFŐN: Mágnás Miska, operett. KEDDEN: Legénybucsu, operett. SZERDÁN: Urasági inas kerestetik, bohózat. CSÜTÖRTÖKÖN: Leányvásár, operett. PÉNTEKEN: A Szegedre menekült erdélyiek javára 100%-kai felemelt hely árakkal: Elnémult harangok, színjáték. SZOMBATON: Karikagyűrű, operett. (Először.) VASÁRNAP délután: Náni, népszínmű. VASÁRNAP este: Karikagyűrű, operett. •(Másodszor.) Cholnoky Margit. Előnyösen ismert név azoknak, akik a helybeli és országos művészeti eseményeket figyelemmel kisérik. Már bizonyos művészi nimbusz övezte nevét akkor, amikor alig néhány hete kézhez kapta az országos magyar királyi zeneakadémia oklevelét, amely őt az operai énekre jelesen képestettnek nyilvánitja. Az országos sajtó már jóval előbb vett róla tudomást, amikor az operai vizsgákon és különböző hangversenyeken való szerepléséből a kritika egyhangúan fényes jövőt jósolt neki és azt a reményét juttatta kifejezésre, hogy Cholnoky Margit „a magyar királyi operaház jövő nemzedéke közt fog szerepelni." Ezt tudomásul venni nekünk annyival örvendetesebb dolog, mivel ez az ifjú tehetség Szegedről indult sokatigérő művészpályáiéra. A magyar királyi ^zeneakadémia gát. Megleste ötleteit, a pillanatban, mikor fölvetődtek agyában, az érzéseit, mikor átrezdültek a szivén és kegyetlen önsanyargatással ujjongott megfigyelésein: — A festő lelke... a muzsikus énekel. . Egy nagy üvegházban lakott, szegény emberek palotájában, melyben miinél kevesebb a tégla ós minél több az ablak. Egy holdas éjszaka Bork hazafelé ment. Delejes sápadtság ült a világ fölött és bizonyos, hogy a bajban levő emberek a szivüket nézegették a sugaras világításban, nászban találkozott á szerelmi sóhaj, méla tragédiákba bajolt át a busongás. Bork ballagott hazafelé és forgatta fej éhen a terveket, az irástómákat, melyek balkan, de intenziven beleringatták a hangulatba. Meleg nyári szél ringatta körülötte a hársfákat és ami fűszer volt a lombos fák koronái között, belesodorta a levegőbe. Bork födetlen fővel bandukolt és közeledett a lakása felé, itt hirtelen megállt, megrémült és fölkiáltott. — Jaj, itt van... Az üvegház elébe állott. A bérpalota formái a fakó világosságban megtompultak, az egész monstrum kikerekedett, rámeredt Bcrkra, mint egy rengeteg fej és a sápadt portré sok sárga szemével fölkandikált a holdba. Bork megrázkódott és .a pihenő örvény uj hullámzásba indult agyvelejében. Benn a szobájában megállott, nem tudott az » íróasztaláig menni, lediilt egy székre és meg- | indult lelkében, teljes zajlással a kísértetjárás. Az üvegház muzsikált. A nyári szél megfújta az égbe ágaskodó falakat és tompa, fojtott dalok röpködtek az ablakok körül. Bork rettegett és ijesztő gondolatokkal mardosta önmagát: — Jönnek a dalok értem, amiket elhagytam ... ott szunnyadtak mind a lelkemben, rle megölni akartam őket, de fölébredtek és kicserélik a szivemet... nem fogom tudni, hogy ki vagyok ... Jönnek értem és elveszik a lelkemet, az eszemet, mert csaltam velük... muzsikus voltam és eltagadtam... a dalok jönnek, keresnék engem... Bork résen volt és leste a változást, amikor elveszti önmagát. Nyugtalanságok tornyosultak lelkében, a metamorfózis misztériumokat kinált, amiktől iszonyodva félt és mégis a muzsikás, pikturás pillanatokban kéjes gyönyörűségekkel szállották meg hánykódó képzeletet, A kávéházi éjszaka után, mikor már an érnák gesztusai is dalokat kergettek Bork felé, Borkot elutaztatták Pestről, pihenni. Szigorú orvo&ck az idegeit kúrálták és fürkészve, buzgalommal hessegették a zenélő, szineskedő fantomokat, amik Borkkal velejöttek a fürdőhelyre is. A tudós kuruzslás azonban banyattvágódott egy igézetes szép séta alkalmával, amidőn Bork ballagott a fürdő körül, az érett búzatáblák vonalában. A duzzadó élet fölemelte aranyaricát a kalászos tengerből és ráragyogott Borkra, kiajtai protektor nélkül nyíltak meg előtte s kizárólag kiváló énektehetsége, elsőrendű zenei képzettsége és kifejező tisztán csengő, meleg hangja nyitott neki utat a művészvilágba. Aktuálissá teszi most Cholnoky Margit operaénekesnő nevét a kultuszminisztérium részéről ért kitüntetése, mely záloga annak, hogy a szakkritika jóslatai be is fognak teljesedni. Ez a kitüntetés: nyolcszáz koronás állami ösztöndíj a külföldön folytatandó énektanulmányokra. Jóleső örömmel neveszük ezt tudomásul és rögzítjük meg lapunk hasábjain. Nemcsak azért, mert szegedi művésznőről van szó, hanem azért is mivel annak a jele, hogy az állam e nagy világfelfordulás közepette is biztos és gondos előrelátással gondoskodik Magyarország művészetének a folytonosságáról és továbbfejlesztéséről. Előadás a Szegedre menekült erdélyiek javára. A színházi iroda jelenti: Tizenötödikén pénteken a szinliáz az erdélyi menekült honfitársaink javára egy előadást rendez, amelynek egész tiszta jövedelme a nemes"célra jut. Ez alkalommal szilire kerül Rákosi Viktor hires darabja, mely most borzalmas aktualitást nyert. Az elnémult harangok elsőrangú szereposztásban. A magyar papot Almássy. a pópát Szeghő, a leányát Lendvai, az oláh papnét Vécsey, Papp Benedeket Szilágyi, Kisót Viola Margit, Petrnt Rogoz, Sára nénit Cserényi játszák. Kis szerepekben részt vesz ezenkívül a társulat majdnem minden tagjai az előadásra a helyárat tanácsi engedéllyel f00%-kai drágábbak, hogy igy mindenki az előadás megnézésével igazán jótékonyságot is gyakorolhasson. Jegyek már most előre válthatók. A jövő hét műsora. A színházi iroda jelenti: A hét első felét a már lejátszott műsor kipróbált darabjai töltik ki, mely idő alatt a társulat a következő újdonságok és reprizekre gondosan előkészülhessen. Az ismétlések közt említést érdemel a Leány vásár csütörtöki előadása, melyen Tom Miggels szerepét ezúttal Sugár Gyula játsza itt először, kinek ez egyik legjobb szerepe. Pénteken a jótékonyságnak áldoz a közönség es színház egyaránt. A szomorúan aktuálissá vált egyik legszebb magyar dráma, Rákosi Viktortól, az Elnémult harangok kerül szinre Szegedre menekült erdélyi honfitársaink javára. Az égető szükség és nemes célra való tekintettel az előadás jegyei 100%-kal felemelve árusittatnak, hogy igy szive szerint nek bomlott agyában és lelkében csudás harcra keltek a búcsúzó művészetek. Bork belebámult a szikrázó óceánba, amely fölött hullámok hemperegtek. Megindultak a tábla elejón, lágyan elgördültek a kalászok fölött és elringtak messzi-messzire, a búzatáblák halványodó határáig. Bork látta, a. hullámok eléje emelték, hogy egy titokzatos szárnyas aszszony bujdosik a kalászok között, föl-'fölrepül, megcsókolja az érett búzát és tovább szárnyal a többi kalászokhoz, akik lehajtják fejüket, hogy a hullámos asszony csókjait elfogják. Bork elgondolta, hogy ez a hullámos .asszon?* a föld anyja, aki kiszáll a puha, szagos nyoszolyájából, hogy kenyér testű gyerekeit a csókjaival érlelje... Mélyen belefúrta tekintetét a búzatáblába, hogy lebegő fantomot tovább is lássa ós magakadt a szeme egy kövér kalászon, mely roskadozott a duzzadó l>uzaszemektől, kiültek egészen a napsugár elé, majd,nem hogy kiperegtek a kalász méhéből. Vad, bizarr, .szines piktúra csapott Bork képzelete elé. Terhes, nyolchónapos fiatal asszonyokat látott a terhes kalászok között és azok fáradtan ráhajoltak az asszonyok csípőjére... Bork leült a kalászok közé és dalolni kezdett; zizegő, furcsa hangok bujdostak •> táblák között, az acélos buzaszemek összeverődtek, összecsendültek. Titkos énekek röpködtek immár a kalászok között is ós a szervédő Bork gyönyörködve hallgatta a maga. dalait... v