Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)
1916-09-07 / 209. szám
Csütörtök, 1916. szeptember 7. bÉiMkétkmMZA& 3 igbizható a. görgg' Y Görög' | blokáM angol és mult Írét s fórra' ntnak af as ország int-hatak hajórajt; a kori lyhoz rife Hz?}' plomaták tek megZaimisíj ir ezuttí1' tmely siker'0 itatta & m tudtál1 Társadalmi szervezel intézi az erdélyi menekültek ügyeit (Saját tudósítónktól.) Szeged már jól tul van azokon az első intézkedéseken, amelyeket az erdélyi menekültek elhelyezése és ellátása érdekéhen foganatosítani kellett. A -hatóság és a társadalom nemes hevülettel állott nyomban a nagy ügy szolgálatába és Cicatricis iföispán erélyes, okos intézkedései most már rövidesen a legteljesebb rendet és rendszert teremtik meg az egész vonalon. Szerda délután hat órára értekezletet hivott össze a főispán, hogy a társadalmi akciót is -megszervezze. Ez idő , szerint — mondta Cicatricis megnyitójában — mintegy 800 menekült van Szegeden. Ez a szám még " bizonnyal emelkedni fog. Nagyon jól tudom, hogy elsősorban a -kormányzat és a helyi hatóság feladata a menekültekről gondolkodni. De ezt a munkát sehol sem végzik és nem is végezhetik csak a hatóságok. Hiszen a szegedi társadalom- is átlátta ezt, amikor munkáját felajánlotta és önkéntes adományokból több mint 30.000 koronát gyűjtött össze. De nem is -kívánatos, liogy a menekültek elhelyezése és -ellátása körüli munkát egyedül a hatóság végezze. Vannak ennek a munkának olyan részletei, amelyek nem szoríthatók a -hivatalos formák közé. A menekültek nagyrésze magánlakásokban van már elhelyezve, de még száz és százféle pótolni való akad. A legtöbb menekültnek n-ines egy fillér pénze, fehérneműje és a tisztálkodáshoz és a létfentartáshoz szükséges egyéb legelemibb dolga. Elhelyezésükön és ellátásukon kívül mindezekről is gondoskodni kell. -Ez csak egységesen történhetik. Ep azért azt hiszem, hozzá méltóztatnak járulni ahhoz, hogy társadalmi komité alakittassék, amely átvállalná és végezné a menekültekről való gondoskodás -munkáját. Somogyi Szilveszter szólalt fel először. Szeged — mondta — meleg szeretettel fogadta a menekülteket. A társadalom jelentékeny összeget adott össze eddig is. Előbb a huszárlovardában helyeztük el őket, mert mindjárt nem lehetett valamennyit magánlakásokban elszállásolni. Jól főztek a menekülteknek és -most már fölyjk a magánlakásokba való kihelyezésük. Tizenöt családot a tanyára is kivittek. A társadalmi komité megalakítását ő is szükségesnek tartja. Cicatricis főispán újból hangsúlyozza, hogy emberségesen, a menekültekhez és magunkhoz méltóan csak családoknál lehet elhelyezni a menekülteket. Az értekezlet teljesen egyet értett a főispánnal, mire a következő bizottságot alakították meg: elnök dr. Pálfy József, ügyvezető Nónay Dezsőné, elnöki tanács: Reök Ivánné, Turcsányi hnréné, Raskó -Istvánné, Polgár Lászlóné, özv. Holtzer Jakabné és Orkonyi Edéné. A most következő tanácskozás során megállapították! a menekültekről való gondoskodás irányelveit. Ezek: magánlakásokban kell vaamennyit elhelyezni, a társadalmi adományokból első sorban ruhanemüeket kell vásárolni, minthogy a menekültek ellátásáról az állam gondoskodik, -nagyobbik részük lakásán étkezzék, a többiek számára közös konyhát állítanak föl, ahonnan azonban haza is lehet vinni az ételt, végül a komité frin-ök'i tanácsának hat tagja hat szegedi egyesület élén áll; ^ várost hat részre osztva tehát bejárják a lakokat és összirják azokat, a kik menekülteket a lakásukba befogadnak. A megbeszélés sorári felszólaltak Gallér Kristóf, dr. Végman Ferenc, dr. Balassa Ármin és dr. Szalay József. Az alaptónust a főispán ebben az eléggé nem ajánlható mondatban adta meg: — Olyan módon fogadjuk és lássuk el a menekülteket, aminő nekünk megfelelne, ha hasonló helyzetbe jutnánk. Az értekezleten megjelentek: dr. Cicatricis Lajos, dr. iSom-ogyi- Szilveszter dr. Szalay Józsöf, dr. Pálify József, Bernátzky ,Korn-élné, özv. lEngel Lajos né, Gróf Árpádné, Maiina Gy-uláné, Nónay Dezsőné, Orkonyi Edéné, Reök I'vánné, Striegl F. József né, Szarn-ossy György.né,. Turcsányi Imrén,é, dr. Ba lássa Ármin, Bercezk Sándor, Bokor Adolf, B re isi wd i Béla, Gallér Krisló, dr. Lpw Immánuel, dr. Orkonyi Ede, Pásztor József, Thom-a-y Antal és dr. Végunan Ferenc. Az értekezlet befejezése után a megalakított bizottság nyomban összeült és rmunkkáját megkezdte. A Feministák Szegedi Egyesülete ezúton kéri azokat, akik az -erdélyi menekültek elhelyezése körüli munkában részt vettek, vagy résztvenni akarnak, hogy az egyesületi helyiségben) (Vár-iit-ca 7.) tartandó értekezleten csütörtök délután 5 órakor megjelenni sziv-es ke (1 jenek. iA Felebaráti Szeretet Szövetség csiitörtököni délelőtt fél 10 órakor tart értekezletet a Kaszinóban. A szövetség konyhát állit fel a fiatal ki >ru ak fpgl a 1 koz t a i ó műhelyében. •iiaBaaBBBBaBaaaBaaaBBaBaaaBaaaicB«BaaaBaBii*iiEa.i2B0&BBS«i:BBBaaBaBaBaBaaaBNcaBaaaBBBaaaaB£BaEBaaaaaasaBUBa:aaa Tisza, Rndrássy és Rpponyi a külügyi kérdésekről, — Három interpelláció volt csak, a többit törölték. — A képviselőház ülése. — vetségeseink is elhidegülnek tőlünk és akkor két szék között a pad alá esünk. A kormány amely uj barátokat nem szerzett, elvesztheti a régieket. A Vörös könyvből fölolvas diplomáciai aktákat. Burián külügyminiszter tárgyalási módja iskolai példája annak, hogyan nem lehet a diplomáciában tárgyalni. A külügyminiszter eljárása nem volt alkalmas arra, hogy bizalmat ébresszen, az olaszokban. Behatóan foglalkozik az olasz háború előziné(Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház szerdai ülése iránt is óriási érdeklődési mutatkozott. Különösen délután, amikor az interpellációkra keriilt a sor, a karzatok zsúfolásig megteltek közönséggel. A parlament épülete előtt nagy csoportosulás volt és az emberek izgatottan várták az eseményeket. Bent a Ház folyosóján is élénkség uralkodott. Az iilés megnyitása előtt az ellenzéki vezérek sorra járták azokat a képviselőket, akik interpellációkat jegyeztek be és kapacitálták őket, hogy vonják vissza interpellációjukat, mert a kormány garanciát adott arra, hogy a külpolitikai helyzetet terjedelmesen megvitathatják. A rábeszélésnek meg is lett az eredménye, a legtöbben törölték bejegyzett interpellációjukat. Beöthy Pál elnök egynegyed tizenkettőkor nyitotta meg az ülést. A vagyon- és jövedelmi adóról szóló javaslatokat harmadszori riyeivel. Anélkül, hogy végleges ítéletet arrogáltia magának, kijelenti, hogy ha meg lebetelt volna akadályozni az olasz háborút, ugy bizonyára nem az a mód volt az, amelyet báró Burián követett. A román kérdés aktáiba nincs beavatva. Bevallja, hogy a kormány nern is tartotta érdemesnek, hogy tájékoztassa. Amit tud, azt magánforrásbői tudja. A miniszterelnök kiUeiIIll ciUUI'Ul JiOIU ju v • aiu^amuiia^uui • olvasásban is elfogadták. Ezután Andrássy jelentette, hogy Bulgária beavatkozása jac 1 1 . J/\lr/\1ío <~1 , . ... « 1 .. _ wi fl UO . O'l V CICíCtOl-'íAXi w W-Gyula gróf szólalt fel, hogy a megindokolja a delegáció összehivására vonatkozó inditvá nyát. (Miért kell összehívni a delegációt.) Andrássy rámutaj arra, hogy elérkezett a legfőbb ideje annak, liogy az osztrák-magyar monarchiában folytatott strucc-politikának egyszer már véget vessenek és belássák, liogy bizonyos tényeket az ellenséges országokban is ismernek, olyan tényeket, a melyeket különben hivatalos jelentések vagy I hivatalos dokumentumok nem tárnak föl, mint azt, hogy bizonyos néptörzsek a monarchiához nem liii érzelmektől vannak áthatva. A delegáció ülésezésének jogos akadályát nem látja. A delegáció összehívása annál inkább szükséges, mert súlyos hibák és mulasztások történtek, amelyekért illetékes tényezőket felelősségre kell vonni annak a fórumnak, amely fórumnak hatalmában van a | mulasztásokat elkövető tényezőket felelősségre vonni és a mulasztásokat megtorolni. Kifejti ezután, hogy a monarchiával szomszédos országok nagyobb része az ellenség táborában van és ha ez lehetségessé vált, akkor arra is kell gondolni, liogy esetleges hibák a mi barátainkat is arra bírhatják, hogy elhagyjanak bennünket. I Már nincs egyetlen szomszédunk sem, a ki ne fordult volna ellenünk. Ahogyan ezt elI értük, elérhetjük azt is, .hogy jelenlegi szövunkra sokat jelentett. Fz azonban nem diplomái sakkhúzás érdeme, hanem Ferdinánd király és Radoszlavov miniszterelnök böl- csessége és a bolgár nép természetes rokonszenve a magyarok iránt. A kormánynak kötelessége lett volna foglalkoznia azzal, miként lehetett volna Romániára hatni, még áldozatok árán is. — Bizonyos berkekben azt hangoztatják, — folytatta Andrássy — hogy én három megyét akartam föláldozni. Ez nevetséges. A hadvezetőség legsúlyosabb hibájának azt tartja, liogy elhanyagolta legnagyobb ellenfelünk, Oroszország hadseregét. Kilenc hónapot adott neki, hogy az antant fölszerelhesse. Az orosz támadás nagy lökőerővel ~ döntötte el Románia elhatározását. Meg van győződve arról, hogy Románia gálád támadását meg fogjuk torolni. De gondoljuk meg, hogy mennyi magyar hull el ezért és mennyivel több fog elhullani, ha még több lesz az ellenségünk. Be hagytuk magunkat csapni, ez kétségtelen. Ez nem ad jogot a külügyminiszternek arra, hogy minden gyakorlati ellenőrzést visszautasítson. Tőlünk követelhetik az utolsó csöpp vérünket, tőlünk követelhetik utolsó garasunkat, csak azt az egyet nem követelhetik tőlünk, hogy némán, megalázkodva, tétlenül nézzünk egy olyan kormányzatot, amelyet szerencsétlennek tartunk. (Hosszas éljenzés és taps a baloldalon.)