Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)
1916-09-06 / 208. szám
Szerda, 1916. szeplember & Aa ellenzék Tisza e kijelentését nagy zajjal fogadta. Nyomban felállott gróf Andrássy Gyula és visszautasította azt a kijelentést, hogy bármilyen kötelezettséget vállalt volna az ellenzék magatartására vonatkozólag, amelyet a miniszterelnök helytelenít. A maga részéről egyébként mindent elkövet, hogy az •interpellációkat töröljék. Tisza reflektál" és azt mondja újból félreértették, Andrássy vállalta a felelősséget, de akciója nem járt sikerrel. Gróf Apponyi sajnálkozását fejezi ki a miniszterelnök megjegyzése fölött. Reméli, hogy az interpellációk csökkenni fognak, bár senkit sem lehet ana kényszeríteni, hogy törölje interpellációját. Rakovszky bejelenti, hogy interpellációját törli. Tisza, Andrássy és Apponyi felszólalása után a Ház elfogadta a napirendet, a mely szerint délután 5 órakor rátérnek az 'interpellációk tárgyalására. Az ülés 9 órakor véget ért. 25,150 korona a ])é/magyarország eddigi gyűjtése. (Saját tudósítónktól.) Gyűjtésünk kedden elérte a 250.000 koronát. Az adakozók | névsorát nap-nap után közöltük. iMi ugy ta- | lábuk, hogy a szegedi közönség áldozatkész- I sége ez alkalommal megható egyértelműséggel nyilvánult meg. Sokan vannak, akik más véleményt hirdetnek és bennünket azért ostromolnak, hogy adjunk helyet ennek a véleményünknek. Leközöljük az egyik levelet, a mely ebben az ügyben hozzánk érkezett: — Velem együtt bizonyára sokan látták örömmel a Délmagyarország vasárnapi számából, hogy Somogyi Szilveszter polgármester ur is honorálja azt a fáradhatatlan és eredményes munkásságot, amelyet a t. Szerkesztőség kifejt. ¡Méltóztassék azonban megengedni, hogy egyet kifogásoljak. Miért nem hozol a Délmagyarország naponta az adakozók névsora mellett egy másik névsort is, azokét, akik a háborúban ezreket, tízezreket' sot százezreket kerestek, akik nagy vagyon vagy jövedelem boldog tulajdonosai és ez alkalommal sem adtak egyetlen fillért sem. A levélíró ur ép oly jól tudja ezeknek neveit mint mi, vagy bárki más Szegeden. A Különbség mindössze abban rejlik, hogy mi ez alkalommal sem számítottunk ezeknek a nagyobbára valóban dúsgazdag — uraknak közreműködésére, miig. mások, ugy látszik: sokan számítottak. Mi abban a pillanatban kötelességünk teljesítéséhez fogtunk, amikor az erdélyi menekültek Szegedre érkezéséről az első bírt megkaptuk. Tudtuk, hogy in 14 vármegyét kiürítenek és tudtuk, hogy nekünk, okosainkon nyugodtan alhatunk, akik zavartalanul folytathatjuk kenyérkereső mesterségünket, akiiik földjeinket betakaríthatjuk, akik pénzünkét kamatoztathatjuk, családimat lakosunkat, vagyonunkat biztonságban tudihatj.uk, elháríthatatlan kötelességünk földönfutókká vált véreinkről gondoskodni. Ne. ?k!k nemcsak azért vagyunk itt, hogy DeIdául sertésüzleteken milliók erejéig fölözfjk !e a háborús konjunktúrákat, nekünk, a ^ Jobb időkben sem mentünk el szegény embertársaink mellett megindulás és gyors nyomai ^^ nefeönfe' aktek működése vagy vnllr gyeUárÍSOn tul ás érzi valami. h tvánv ' ?ekÜnK akik sotes&m tudnáflk tvany tagadói lenni a szolidaritás ügyének «"^.^¡a hadsereg erejének, hogy ; m l emtŰI mindent megtagadhmk ia ránk. ^ tÖPVény parancsol Mozgalmunk megindításakor a szegedi lomnak erre a kétségtelenül nagyob«K részére számítottunk. Ebben a hitében senkisem csalódhatott. A pénzadományok még mindig érkeznek és példátadó az a szeretet, amellyel a szegedi nép lakásába fogadja a menekülteket, az a fáradhatatlan buzgalom, amellyel természetbeni adományokhoz u Itatja. Kedd déliig 24.000 koronát adtunk át dr. Szaíay József főkapitánynak. Ma a következő adományokat nyugtázzuk: Dr. B. 1 10-B. L io-_ özv. Biedl Adolfné 50 — Dr. Bodnár Géza 30- Csillag József 50-— Eisenstádter S. és Tsai 400-— Faragó Albert ..,.,.. io-— Gaál Kálmán 50 — I lutter és Perencsevics .... 400'-Kenderfonógyár raktári munkásai . 13 74 Korzó kávéház, dominó asztaltársasága 50-— Kenderfonógyár szővőmunkásai . 1P44 » „ kartoló munkásai . . 10'— Kiss István —-50 Lakos Sama ... . . 10-N. N. . . . 10._ Nyáry Bálint 20 — özv. Pick Máikné 300-— Dr. Polgár Sándor 100-— Reich Manó 10-— Ifj. Rosenberg Miksa .... 50-— Sz. A 20 — Dr. Sz. A.-né 10-— Stem Ignácz 201— Tríinka Béla 50-— Torday Lajos Szentes .... 2'— özv. Dr. Váradi Sándorné . . 20-— Wolf Sándor . 2-— Welner Miksa ' 50'— Wintemltz . ... . 20'— Zlmmer Alajosné Zimmer Emmi „ Ilona. a*— 5-— Mai gyüjtésünk 1819 68 Eddigi gyüjtésünk 23330-55 Összesen 25150-23 (a folyó hó 2. kimutatásunk összegezése téves, az aznapi gyűjtés helyes összege 7643 65 és ennek alapján igazítottuk ki a mai végösszeget.) Mindenki adakozzék minél előbb a Délin agyar ország kiadóhivatalában. pápai Dezső chronometer és mtiórás SZEGED, Iskola-utca 19. szám. ElsOpendU iaoitíőpák állandóan raktáron tartanak. tfST Órajavitások 2 évi jótállással • • • > 1 • • • • Inteligens uri háznál keresek teljes ellátást zongora használattal kereskedelmibe járó leány részére. Cim a kiadóhivatalban. HÍREK QQQíí Valamikor régen, amikor még Thespi.s kordéján vándoroltak Thália félként és kevésbé felkent papjai és papnői egyik állomáshelyükről a másikra, amikor hideg csiirben, vagy meleg istállóban idézte meg Hamlet jó apjának szolgálatkész szellemét, amikor az antrét néhány tojással, vagy icce lencsével lőhetett megváltani, igazán senki sem csodálkozott azon, ha az ideiglenes színházban nem Trifile inearnat vagy Eau de Cologne 4721-szag áradt szét, hiszen altban az időben, nem lehet elégszer ismételni, — istállókból csináltak színházat. ¡Ez a régi jó időkben igy volt, a knlturaébes emberek átengedték az istállóikat színháznak. Manapság ez nem igy van, de ez természetes is. Amíg hajdanában istállóból lett a szinház, addig ma színházból csinálnak istállót. Hát ugy történt a dolog, hogy amikor a szegedi, — eltetszettek találni: Szegedről van szó — szinház uj szezonja megkezdődóit, a színészek, amikor a próbákat megkezdték, különös dologra jöttek rá. Eleinte fintorgatták az orrukat, aztán Dániára gondoltak, a hol szintén valami. Később már nem gondoltak semmire, csak az orrukat fintorgatták. Szóltak a színészek az igazgatónak, a titkárnak, a főrendezőnek, az ügyelőnek, a kellékesnek, a világosítónak, a sötétítőnek, a szabóinak, a fodrásznak, a tűzoltónak, a jegyszedőknek, a pábolynyitogatónőknek, a pénztárosnőnek, — osak a gazdának nem szóltak. Hogy miért nem szóltak? 'Mert. nem volt értelme; ugyan minek szóltak volna a. gazdának, hiszen az úgyis tudta, hogy miből lesz a cserei wigár, ¡Ez igy viccnek mind nagyon szép, de annál csúnyább volt, amikor Böskét, a szinház közkedvelt sugónőjét ájultan húzták ki a súgólyukból a Legénybucsu legutóbbi előadásán. A színészek ügyes emberek, hamarosan kinyomozták, hogy ki csinált a színházból istállót. Rájöttek, hogy a pincékben álllatsereglet van, sertések és aprójószágokból műkollekciót állított össze a szinház érdemes gazdája. A penetráns szag a nyári szünet alatt, természetesen belevette magát a (faiak ba, a padozatba és igy azok a szinházlátogatók, akik azt hitték az első előadáson, iliogy enyv-szag van a színházba®, csalódtak; nem enyv-szag volt a szinházban, hanem istállószag, a magyar szinművészet nagyobb dicsőségére. Vájjon ki engedte meg a szinház gazdájának, hogy állattenyésztéssel foglalkozzék a közönség és a színészek szaglószervei ellen indított irtó hadjárat alakjában?! — Magyar Gábor román tanítványa A Romániával való háborúnk kitörése óta Erdélyben járt ujságirók sok érdekes epizódot beszéltek el. A magyar katona legendás hősiessége, a csendőr önfeláldozásig menő kitár tása és vakmerősége mellett szerényen húzódik meg ujabban valami, amire mi mindig büszkék voltunk és ami Szegednek .minden más város fölött magyar nemzeti szempontból fok;ozott jelentőséget adott. Ez az a nagyszerű hivatás, amelyet középiskoláink