Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-03 / 206. szám

ÍŐ Mlmaoy arorszáö Vasárnap, 191 (i. szeptember «»• .V király'sziili'L'.-.í- napján érte a A'A.Tfdaz a súlyos vereség, amely szégyent Tokajlegnemesebb bora sem moshatja le. Ugyanis a díszebéd alkalmával a rendesnél több vörös bor került az'asztalra. Az alapító tago'k virágos jókedvükben az asztalnál ttlkeresték a legfőbb katonái személyi, aki tudvalevőleg egy szót som tud magyarul, sőt nem is remélhető, hogy tudni fog. Az illetőt, aki különben ezredes, igen jó hangulatban találtak. A két alapító tagot olyan melegen, fogadta, hogy visszatérésük utáni Samu indítványára háromszoros szálvet alltunk le a tiszteletére.Erre az ezredes közénk telepedett, a mi kinos feltűnést keltett a még be nem lépettek táborában. Az ezredes annyira jól érezte magát körünkben, hogy ünnepélyesen kijelentette: velihik jön a harciérre, ahová néhány nap múlva elindultunk. E nyilatkozat az elleniáborban rettenetes vihart szült és iszonyú szócsata ke'ldkőzett, mely - .szégyen ugyan bevallani, — az ellenpárt győzelmével végződötlt. Mentségül és egyúttal a mi dicsőségünkre szolgáljon ta®, hogy ez az ogyelhm vereségünk azért történhetett meg, mert a szócsatát mi magyarul, míg az ellentábor németül folytatta. Homo. TUDOMÁNY IRODALOM 0000 Uj oltár zsámolyénál. Sipos Iván szeged újságíró ilyen cimen adta ki költeményeit. A versek hangulatosak és valamennyit a fájdalmas rezgés hatja ál. A fiatal költő nem ragaszkodik mereven- a Ver táti i formákhoz, de költeményei emiatt semmi hátrányt nem szenvednek és bár szokatlanul csengnek a Verssorok, a rejtett gondólatok is frappáns módon jutnak kifejezésre. Sipos mestere a versnek és ha van is a kötetben neliány gyengébb vers, a legtöbb élvezetes, kedves és el olvasásra érdemes. Különösen szépék a Fiatal bősök siratója és a Félelem clmii verse. A liárovn íves kötet ára két korona; megrendel liető a szerzőnél. Vécsey Leó versei Antik kőkereszt élelem cimen jelenték meg. Vécsey Leó az éjszaka és á szerelem ridegszavu, de mély érzésű poétája. Legszebb költeményei az éjszakáról szólnak, a sejtelmes, 'visszataszítóan rut, de bűbájos pesti éjszakáról, amelynek Vécsey hivatott hegedőse. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET pápai Dezső chronometer és miiórás SZEGED, Iskola-utca 19. szám. beololili minőségű ópák államióan raktárán tartanak. Blsürenau iauitúmttlielii. i • • i Órajavitások 2 évi jótállással. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81. oooo MŰSOR: VAiSÁRiNAiP délután: Az ezred apja, énekes bohózat. VAlSÁlRlNAP este: Mágnás Miska, operett. HÉTFÖíN: Gombaszögi Erida vendég felléptével: A Farkas, színmű. KEDDEN: Gombaszögi Frida Vendégfelléptével: A kisasszony férje, bohózat. B0ETÖt)Á:N: Leány eásár, opere11. OSttTGRTDKGN: Urasági inas kerestetik, éin-kos bobózai. (fíemiiUiló.) ^. PÉNTEKJÉN délután: A falu rossza, népszínmű. PÉNTEKIEN este: Urasági inas keresi cl ik. énekes bohózat. SZGIMiDAITON: Urasági inas keresielik. énekés bohózat. Nagymama. Az elmúlt színházi esztendő végén, amikor fővárosi 'művészek adták elő A tékozló fin zenés némajátékot, az egy ik szereplő: Csillag Teréz*elmesélte, hogy a tél folyamán egyik nagyobb vidéki városban vendégszerepelt a Nagymama cimszerepébcn. A főpróba előtt egyik szereplő társát megkérdezte (aki már nem fiatal és a köszvény meg a esuz ugyancsak 'megviselte), hogy ö játsza-e az Örkényi báró szerepét? A színész indignálódva felelt: — Kérem, hová gondol, az én szerepem Kálmán, azt játszottam mindig és most is azt játszom. — Valamikor én Mártát játszottam- — válaszolt Csillag Teréz és -ma- a nagymamát személyesítem. Jellemző ez a párbeszéd és azt igazolja, hogy a vidéki színészet tagjaii utiut idegenkednek az öreg alakok ábrázolásától. Áz ősz parókát még felteszik, ám az öregséget sem hangban, sem maszkban, sem mozdulatokban nem szemléltetik. Fiatalnak látszani, ez a törekvésük. Erre törekedett Vécsey Hona is, az új anyaszinészuö; aki a Szerérni grófné alakjában jelentkezett ma a szegedi színpadon. A szöveget hibátlanul mondta ám az alak egyéniségéből keveset mutatott Valami hiányzott a dikciójábóf, az éltes matróna törékeny, beééző, jóságos szivet bizonyító érzelmes hangja. Egy nagymamát mutatott, lehetőleg a fiatal fajtából Válót, de nem a Csiky Gergely nagymamáját. Ezzel a megjegyzéssel nem állítjuk azt, 'hogy nem lehetnek kvalitásai, csak azt kívánjuk meg'', állapítani, hogy a nagymama ábrázolása nem miivészi produktum. Langó Szcrafin szerepét az uj komika: Csercnyi Adél játszotta. Nem karrikirozott, kimért volt és jobbára diszkrét, de a kedély csillogó derűjét nem tapasztaltuk sem a beszédében, sem a játékában. Egy kiissé színtelennek is látj szőtt, száraznak és miután a hatása igy nem jelentkezett, a második felvonásban, a végső jelenetében erősebb eszközökhöz folyamodott, küső hatásra törekedett és — célját érte. László Tivadar, aki már tagja volt a szegedi színtársulatnak, Kálmánt személyesítette, mig Mártát Eendvai Lola. A fiatal színésznő kvalitásokat sejtet, sőt már mutat is, de színjátszásában a detailoknak nagyobb rész jut, mint az egységességnek. Egy kissé teli szájjal is beszél, a szinei még nem váltakozók, a sötétesek dominálnak benniik és néha tulhangos a dikciója. Ezek, hihetőleg, íiuiló természetű hibák, jelenségek. Érzés van a szavában és őszinteség a hangjában s cz fontos kellék. Arra is törekednie kell. hogy szerepeiben n-c magát adja, hanem az ábrázolt alakot, egyszóval a karakterizálás művészetére kell törekednie. Úngvdri Miklós, Solymosj Sándor, Szegő Endre és Malány Antal vettek még részt az előadásban, A szereplőknek bőségesen jutott a tapsból, a most divatos „hadi" tapsból . . . Gombaszögi Frida vendégszereplése \ színházi iroda jelenti: A [főváros szinházi létének legnépszerűbb tagja ma kétségen.ívül tíomhaszögi Frida. Úgynevezett -szén ác.iós színésznő, akiért, színházak versenyeznek. A szegedi közöttiség rég megáll apTtiotd n •rndki'viili értékeit s most. is megszokott érlekbuléssel várja. Hétfőn a Fark-as-ban játs/o el a nagy művészetet klivánó női főszerepet, kedden a Kisasszony férje ad alkalmat emperamentuina, sok árnyalatú tehetsége érvény esi lésére. Urasági inas kerestetik. A szinházi iroda jeleníti: Csütörtökön hozza .szinre a társul1-1' az első újdonságot. Az Urasági inas kerestetik a legkitűnőbb énekes bohózatok közül való. Meséje, konstrukciója, jeleneteinek tarkasága e alakjainak sokfélesége mind arra valók, hogy a közönség keresztül kacagjon egy estét. Egész bizonyos, hogy ennek az énekes bohózatnak révén sok derült estéje lesz » sz in háznak. Az előadások kezdete. A szinházi iroda jelenti: Hétfőtől kezdve az előadások félkilenc helyett nyolc órakor kezdődnek. Felelős szerkesztő c Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. Órás- éséksxerüzlekmben KÍHiSetr-uMarfl Rop! szállóitól Teljesen felszerelt raktárt tartok órák és ékszerekben Javítások jótállás mellett pontosan és olcsón eszközöltetnek. Szíves pártfogást kér JUSZTICZ DEZSŐ órás és ékszerész. Wágner Manó FQQlfnnázluma tis neuelfilnf Ézeia Rákospalotán (Budapest mellett) A nyolc osztályú főgimnázium osztály és érettségi .bizonyítványai államérvénycsek, Lelkiismeretes felügyelet. Alapos oktatás. Jó ellátás. Kitűnő tanerők. Alapvető ismétlőtanitás. Nagy árnyas kert és' játszótér. A tanulók lehetnek bennlakók és félkosztosok. Kívánságra „Ismertetőt" küld az Igazgatóság Rákospalota. Vasúti állomás. — Posta. — Távírda. — Telefon. 1 opny Gyvdm i A&ef-féay rRágftáal- és JéfeiifbmgtMrtásl váftalsg L Caífifeok, gázf&ék és s&tadesmsesg §Asfets9es*»b Sfetó dkMck raskSára a *msfcmi m. Tetetem 5 5 i