Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-30 / 229. szám

SZOMBAT, 1.916, szeptember 80. MLMAGYAEÖRSZÁG 1 Rendelet a tengerikészletekről. A hivatalos' lap pénteki száma rendele­tet közöl a tengerikészletek felhasználásá­ról, forgalombahozataláról és közszükségleti tcéltokra való igénybevételéről. A rendelet sze­rint a közélelmezesnek és a közszükségletniek az 1918—17. gazdasági év folyamán a jelen rendelet hatályon kivül helyezéséig leendő •biztosítása érdekében a tengerikészletek [fel­használása, árusítása és forgalombahozatiala csak a minisztérium .rendelkezései értelmé­ben és a megállapított feltételek mellett tör­ténhetik, tengerikészlete felől a. termelő Is csak' a jelen rendeletben megszabott határok közöt t ren del k ezheti-k. iA termelő saját, tengeritermésének fel­használásával a saját szükségletén Ifiéiül to­vábbi eladás céljára is hizlalhat sertéseket, de ha továbbeladás céljára négynél több ser­tést akar hizlal-nii, ezt csak a törvényhatóság első .tisztviselőjének előzetes engedélyével te­heti, azonban az igy nyert engedély alapján felhasznált tengerivel kihizlialt sertéseket kö­teles az engedélyben megbatározott feltételek mellett közfogymztásm átengedni. Szesz­gyártásra vagy más iparii célra a termelő tenger iikészletót egyáltalán nem használhat­ja fel. Tengeri készletének feleslegét a termelő csak a Hadikéi'mény Részvénytársaság vagy bizományosai részére idegenítheti ok Tilos s* termelőnek tengeri készletét annak a törvény­hatóságnak a 'területéről, ahol a gazdasági van, elszállítani. A munkabér, rész vagy kon­venció fejében kapott tengerit a.z illető sze­mélyek részére állandó lakásuk helyére ak­kor is Átszállíthatják, ha ez iá hely annak a törvényhatóságnak a területén kivül fekszik, ahol a tengeri termett. Azokban a törvény­hatóságokban azonban, amelyekben a termelő tengerikészlete egy részének közszükségleti célokra való felhasználását aföldmivelós­úgyi miniszter elrendelte, a polgármester a rekvirálandó készletek egyéni kivetéséig a községhői való szállítását teljesen betilthatja. A földniiivelésügyi miniszter elrendelhe­ti, hogy az általa megjelölendő törvényható­ságok területén a termelők tengerikészleté­nek feleslegei közszükségleti .célokra rekvi­i'áltassanak. A termelők kötelesek igénybe­vett készleteiket a megállapított időben át­szól gáttatni és erre a oélra kijelölt legköze­lebbi viasuti, hajóállomáshoz vagy a kijelölt '"aktárba szállítani. Aki' maga nem. termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükség­letét saját termelése nem! fedezi, annak joga van a polgármester utján a részére kiállított vásárlási igazolvány alapján a termelőtől bármely törvényhatóság területén, tengerit vásárolni. Vásárolhatnak tengerit mindazok, akik az ő saját szükségletüket meghaladó számlu sertést szándékoznak hizlalni, de a kihizlalt .sertéseket a közfogyasztásra köte­lesek átengedni. A tengeriért követelhető legmagasabb ár a magyar szent korona országainak egész területén métermázsánkint tiszta súlyban a következők: A közönséges (lófogu stb.) ós kevert- ten­gerire nézve: 1916. szeptember—októberben 26 korona, morzsolva 34 korona 50 fillér, 1916. novemberben 26 korona 90 fellér, morzsolva 35 korona, 1917. januárban 28 korona 70 fil­lér, morzsolva 36 korona, 1917 februárban 29 korona 60 fillér, .morzsolva 36 koronia 50 fil­lér, 1917 márciusban 30 korona (50 ,fillér, mor­zsolva 37 korona, 1917 áprilisban 31 korona 40 'fillér, morzsolva 37 korona 50 fiillér, 1917 májusban és később 32 korona 30 fillér, mor­zsolva 38 korona. A fajtengeri, illetőleg cin­üuantin, flonöntini, putyl és fehér gömbölyű, az árak két koronával nagyobbak a csöves, három koronával a morzsolt, vagy nemes kukoricánál. A tengeri-csutkát rekvirálhatja fl hatóság előirt árak szerint. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo MŰSOR: SZOMBATON: A csodacsók, operett. Páros egyharmados. VASÁRNAP Idólután: Tatárjárás, operett. VASÁRNAP este: A csodacsók, operett. Pá­ratlan kétharmados. A csodacsók. A csodacsók operett három felvonásban, szövegét irta León Viktor, fordí­totta Szenes Béla, zenéjét szerzette Strauss Oszkár, bemutatták a szegedi színházban pén­teken este. A csodacsök a közönségnek nem tetszett, ami megállapítható abból is, hogy csak a táncokat tapsolta, de azokat komolyan, határozottan és követelve az ujrázást. A csoda­csók táncai — ha jól állapítottam meg a kü­lönböző szabad- és légtornászati gyakorlatok­ból — nagyon fárasztók lehetnek, az ujrázá­sokért tehát elismeréssel kell adózni a derék művészgárda nak. A csodacsók .előadására este már cs.a'k az állóhelyek jegyeit lehetett vásá­rolni, igazán csoda lett volna, ha elő nem ad­ják, amint nem csoda, hogy az előadás meg­kezdéséig az állóhelyek is megteltek. Csodák — hogy a világháború harmadik éve tart már — nem érhetnek bennünket: gondoltuk mi, javíthatatlan optimisták. íme a csoda: A cso­dacsók szegedi esete. A színészek fáradoztak vele és sikerre akarták vinni, ez csak csoda. Ekkora bátorággal különb ügyeket is szolgál­hatnának. A csodacsók megbukott, ez is csoda. Nem fog békében nyugodni, ez is csoda. A Szoibsloo és uasárnap. szspíeiatiep 30-fin és OHÍÖÖBP 1-én. Stuart Webbs legújabb kalandja HOWII HMM? Egy gyilkosság története 4 részben. Budapest szenzációja. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az el­ső előadásra érvényesek. szerzőknek, legalább a szövegírónak, senkisem küldi el a. legközelebbi gyorsvonaton a név­kártyáját egy sokszorosan győztes dijbirkozó­val, ez is csoda. De ezzel a csodával érje is be az az ur. Más csoda nem történt, zárom hát soraim, .istenem, ha visszagondolok rá, fiatal éveimben sem szerettem a csodacsókokat. (a) KOZOKTATÁS 0000 A menekült tanerők októberi fizetése. A közoktatási miniszter rendeletet bocsátott kii, mely szerint a menekült tanerők (tanárak, tanítók, óvónők), továbbá egyél) alkalmazot­tak és nyugdíjasok járandóságaira f. évi ok­tóber hó elsejétől további intézkedésig adan­dó havi előlegek kiutalványozásával, ismét a helyi pénzügy igazgatóságokat bizta meg. Az egy-egy havi járandóság, illetőleg a fi­zetés kiegészítésben részesülő nem állami tanerőknek és óvónőknek az államkincstár­tól élvezett- fizetéskiegészités és hábórus se­gély egy-egy havi része erejéig terjedhető előlegekről szóló nyugták láttamozásával, a kellő óvatossági szempontok betartásával továbbra is a kir. főigazgatóságot, illetve a kir. tanfelügyelőt bizta meg. Úgyszintén en­gedélyezhető lakpénz előleg is az egynegyed­évi lakbér erejéig azoknak az állami alkal­mazottaknak, akik .igazolni tudják azt, liogy mennyi lakpénz élvezetében állanak. .Félre­értéseik kikerülése végett az iránt is intéz­kedik a rendelet, hogy a menekültek nyugtá­nak láttamez ás ára, a menekültek mostani tartózkodási helyéhez legközelebb eső tan­felügyelő (főigazgató) .illetékes, még pedig a tanítókra, óvónőkre stb. nézve a tanfel­ügyelő, a tanárokra nézve pedig a főigazga­tó. Ily esetekben pedig, .midőn valamely ta­nár mostani tartózkodási helyétől a főigaz­gató távolabb esik, mint a tanfelügyelő, ak­kor ez utóbbi tartozik a tanár nyugtáját is láttamozni. Az érdekelt alkalmazottak, illet­ve nyugdíjasok, valamint fizetésikiegész/ités­sel biró nem állami tanerők, rendes állomás­helyüket, továbbá azt, hogy mülyien jellegű és milyen fokú intézetnél vannak alkalmaz­va, nyugdíjasok pedig azt, liogy nyugdijukat a tárcából vagy melyik alapból élvezik és hogy .mindeme járandóságokat az illetőnek menekülése előtt melyik adóhivatal fizette, végül jelenlegi lakcímüket pontosan jelenteni tartoznak. A konstanzai török fökonznl Románia készülődéséről. Berlin, szeptember 29. Az eddigi kon­stanzai török fökonzul egy újságírónak a román hadüzenet előtti eseményekről ezeket mondta el: — Mindenütt nyakra-főre folytatott ka­tonai készülődést láttam s két bolgár gőzöst és mintegy száz vitorláshajót sietős elindu­lásra rábírtam. Már nyolc nappal a háború kitörése előtt, midőn német kollégámmal a konstanzai kikötőben egy csónakot keres­tem. csónakázásra, az ott összpontosított román katonák ezt kiáltották felénk: Köze­leg a boszu! Ütött a megtorlás órája! Ebben nem annyira a németek és törökök elleni gyűlölet, mint inkább az Ausztria-Magyar­ország elleni düh és a bolgároktól való féle­lem nyilatkozott meg. Már nyolc nappal a háború (kitörése előtt megtiltották nekem, hogy 'kollégáimmal török nyelven telefonál­jak és három nappal később elvágták a táv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom