Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-28 / 227. szám

: DÉLMAOY ARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1916. szeptember 28. A görög nemzeti kormány hadat üzent Bulgáriának. A Salzburg. Alig néhány hete, hogy magyar szempontból bosszantóan aktuális volt ez a regényes fekvésű határszéli osztrák város. Még most is szégyenpír ül a magyar arcokon a Salzburgban elcsattant erkölcsi pofon miatt. Emlékszik rá mindenki, hogy az osztrák erkölcsbírák az osztrák-német határszélen már jóelőre figyelmeztették a Németországból hozzánk készülőket, hogy óvakodjanak Budapesten a zsebtolvajoktól! Salzburgban most a .magyarság ellen — a rendesen kitűnően értesült Berliner Tageplatt híradása szerint — uj merénylet készül. Azt olvassuk ugyanis az emiitett lapban, hogy ott néhány nap előtt német birodalmi és osztrák-német képviselők tárgyalásokat folytattak — felváltva osztrák és németországi elnökkel — az Ausztria-Magyarország és Németország közti politikai, katonai és gazdasági viszonyok jövőbeni alakulásáról. A nevezett lap azt is jelenti, hogy a beható tárgyalások teljes megegyezésre vezettek azon irányelveket illetően, amelyek szerint a bartáságos központi hatalmak még szorosabb egymáshoz közeledése megvalósítható. Hát ez mit jelentsen? Rólunk és nélkülünk?! Az osztrák képviselőház elnöke, dr. Sylvester és dr. Grosz urak és társaik mi jogon tárgyalnak meg ilyen kérdéseket Naumannékkul a mi tudtunk, beleegyezésünk és részvételünk nélkül? Hogy az osztrákoktól ez kitelt, azon nem csodálkozunk, dehát Naumann, Schi'ífer dr., Zedlitz báró, Oeser és a többiek a német birodalom képviselői közül, hogyan adják oda magukat ilyen rut játékra? Vagy mi magyarok már nem számítunk? Kétségbe kellene esnünk, ha nem lennénk meggyőződve róla, hogy ezektől a purparléktól a német hivatalos tényezők teljesen távol állanak és ha nem lennénk biztosak benne, ihogy a magyar kormány is meg fogja találni a módját, hogy ezeket az urakat kioktassa arról, hogy kikkel tárgyaljanak az osztrák-magyar monarchia jövendő sorsáról. Erre nem hivatott sem az osztrák képviselőház elnöke, sem Qrosz dr., sem semmiféle osztrák hatalmasság az illetékes magyar tényezők hozzájárulása és aktiv részvétele nélkül. Egyelőre még a harcmezőkön tárgyalnak a mi hős katonáink és azok között is elsősorban és mindenütt a magyar katonák az osztrák-magyar birodalom jövendő sorsáról. S ha a harctéren majd eldőlt az a nagy, véres .pörünk ellenségeinkkel, akkor majd megmondjuk Salzburgban összeesküdt barátainknak is, hogyan képzeljük politikai, katonai és gazdasági 'helyzetünk..jövőbeni kialakulását í'; teííi'fj Könnyen lehetne napirendre térni a salzburgi tanácskozás fölött, lia beérnők azzal, hogy sem Naumann és társai, sem Sylvester és barátai nem hivatalos tényezők, de nem szabad megfeledkeznünk ez alkalommal arról az óriási befolyásról, amelyet a német közvéleményre és a német birodalmi kormányra Naumann, dr. Schiffer és blokkjuk gyakorol, továbbá milyen jelentős szerepük van ezeknek az uraknak Ausztriában. Amig ez a véres küzdelem tart, nincs felelőtlen politikus. A méregkeverőket és hangulatrontókat pedig első sorban kell felelősségre vonni. Görögországban nemzeti kormány alakult, amely hadat üzent a központi hatalmaknak. A nemzeti jog értelmében ez a hadüzenet természetesen fölötte érvénytelen, hiszen nem a kormányok, hanem az uralkodók joga a hadüzenet, Konstantin király pedig aligha azonositja magát a forradalmi kormány cselekedeteivel, hiszen ez a kormány már megalakulásával, már a puszta létével még élőbb üzent hadat a görög királynak, mint a központi hatalmaknak. Lugano, szeptember 27. A Seeolo Athénből jelenti, liogy a görög nemzeti kormány a király akarata ellenére hadat üzent Bulgáriának és a görög hadsereg már megkezdte az ellenségeskedést Bulgáriával. Genf, szeptember 27. Szalonikiből jelentik: Venizelos elnöklése vei megalakult a göAz olasz fronton nincseneknagyohhharcok Budapest, szeptember 27. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Olasz harctéren nincsenek nagyobb harcok. A Karszt-fensikon állásaink időnként erős tüzérségi- és aknavető-tüz alatt állanak. HÖFER altábornagy. a vezérkari főnök helyettese. Az olasz katonák pusztulása a Moute Cimoneu. Sajfőhadiszállás. szeptember 27. A császári és királyi parancsnokság, mint hivatalosan jelentették, fegyverszünetet ajánlott föl az olaszoknak, hogy a Monté Cimonm törtónt robbanás által eltemetett olaszokat 'kiáshassa és megmenthesse. Ezt az ajánlatot Albriioei vezérőrnagy, az olasz parancsnokság vezérkari főnöke, aki a liáboru ©lőtt katonai attasé volt a bécsi olasz követségen, visszautasította. A visszautasítást azzal indokolta meg, liogy a begy mieghóditója. abban az időközben, amely az aknarobbantás és az olasz ágyútűz megkezdése között telt el, megmenthette volna az eltemetett olaszokat, ha akarta volna. A való helyzet ez elferditését legjobban bizonyítja a Stefani-ügynö'kségnek szeptember 24-iki hivatalos napi jelentése, amely szerint ,a Monté Oimonera mindjárt a robbanás után megkezdődött az olasz zárótűz. Még az ellenséges zárótűz nélkül sem lehetett volna a segítségért kiáltó eltemetett olasz katonákat, akiket előbb föl kelett. volna keresni és kii kellett volna ásni, este hat óráig megmenteni, annál kevésbbé, mert mindig uj és uj helyekről hallatszott segélykiáltás. A mi ajánlatunkban azt indítványoztuk, hogy az olasz tüzérség délután kettőtől este hét óráig szüntesse meg a tüzelést. A szerencsétlen olasz katonákat az olasz parancsnokság szivtelensége következtében kegyetlen sorsukra kellett bízni. A megkerülő román hadmozdulatok. Hadisajtószállás, szeptember 27. Az Erdélyije küldött szövetséges csapatoknak a liosszu ív formájú és sűrűn tagolt hegyi harcvonalon nehéz a iföladatuík ,mert e terepen bajosan kerülhető el a helyi jelentőségű ellenrög nemzeti kormány, amely elhatározta, hogy hadat üzen Bulgáriának. Zürich, szeptember 27. A Havas-ügynökség jelentése szerint Konstantin király viszszatért tegnap délben az athéni királyi palotába. Magához kérette a miniszterelnököt és a tengerészeti minisztert, akikkel sokáig tanácskozott. Este minisztertanács volt. Húszezer görög a Struma-frouton Chiasso, szeptember 27. A Seeolo jelenti Szalonikiből, liogy a Chrístodulosz ezredes parancsnoksága alatt álló csapatok ' 20.000 emberből állanak, A csapatokat már tüzérséggel is ellátták. Sarrail a Strunm-szakaszra osztotta be őket, mely vonalon együtt fognak küzdeni a szerbekkel és a franciákkal a bolgárok ellen. R ""•• séges visszahatás, ilyenformán Staa.be altábornagy csoportja, melybon honvédek és birodalmi nemietek vannak, Petrozséuy előtt kétségtelenül tönkre verte ugyan a románokat, azt azonban nem akadály ózhatta meg, hogy az ellenség a Targu Jiuba vasulou szállítóit erősitést megkerülő mozdulatokra ne használja. Amig a honvédek és németek a szurdpki- és Vulkán-szorosok két oldalán 1800 méternél magasabbra, meredező határliegyeken az ellenségnek a Kid-Bominese-patafc völgyébe való betörésének valamennyi kísérletét. visszaverték, addig más ellenséges osztagok hegyi ösvényokm megkerülték a szorosok utait és oldalt megtámadták a védőket. Ennek következtében Staabe altábornagy kényszerítve érezte magát arra, hogy embereit. heves harcok során kissé visszavonja Petrozsény felé. Orosz készülődések a finn tengerparton. Frankfurt, szeptember 27. A Frankfurter Zeitung Stockholmból arról értesül, hogy a finn tengerparton a lövószárok-munkálatok, amelyeknél kulik működnek közre, oly terjedelmet öltepek, hogy Helsingfors környékén a mezőkön, épületekben és parkokban okozott kár már husz millió márkára tehető. Német aviatiknsok bombái levegőbe röpítették a legnagyobb angol muníció-raktárt. Berlin, szeptember 27. A Nordd, Alig. Ztg. irja: A Wolff-ügynökség newyorki e hónap béről keltezett szikratávirata szerint a Newyork Times az Universal Press Association hírét közli, amely King angol parlamenti tag levele alapján a következőket mondja el: — Augusztus 15-ike táján .a franciaországi angol vonalak mögött óriás robbanás történt. A munícióban való veszteséget. 25 millió dollárra (100 millió márkára) becsülik. Abban a helyzetben vagyunk, irja a német félhivatalos, hogy hivatalos adatok alapján a robbanás körülményeit a következőkben ismertessük: Hónapokig tartó munka után Audrick mellett, Calaistól délkeletre 16 kilométernyire elkészült a legnagyobb angol munkióraktárak egyike, amely több tucat raktárházból, kiterjedt uj vasúti telepekből ós rakodó helyekből állott. A municiószállitó