Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-27 / 226. szám

'SZERDA, 1916. szeptember 27. DfiLM Aö Y ARORSZAÖ 7 Román hivatalos jelentés. Sajtóhadiszálllás, szapt. 26. A román vezérkar jelenti: A Kelemen hegységben elönyomulásunlk tovább tart. Maigy-szeben­ítiél a visszavert ellenséget megtámadtuk. A Zsil-völgyben ikisjebb vállalkozás során az ellenséget visszavertük. Ezen a fronton 69,16 katonát és 48 tisztet fogtunk el. Dunai front: A Duna-mentén tüzérségi tevékenység. A Dobrudzsában balszár­ny un k előnyomul. Románia csak akkor szabadulhat az antanttól, ha megverik. Genf, szeptember 26. A Figaro érdekes részleteket közöl a bukaresti döntő korona­tanácsról. Az ülés megnyitása előtt kijelen­tette a király, hogy azért hivta össze a ko­ronatanácsot, hogy a megjelentekkel tudas­sa, hogy a kormány a háborúba való beavat­kozás mellett határozott. Először Br\atianu szólalt föl, kijelentette az okokat, amelyek miatt Romániának a háborúba való beavat­kozása kívánatos. Azután újra a király szó­lalt fel. Hangsúlyozottan kijelentette, hogy személyes érzelmeit föláldozta az ország érdekeinek. Mikor ezeket mondta, könnyek csillogtak a szemében. Beszéde után Carp­nak akarta átadni a szót, de az kijelentette, hogy csak a többiek után beszél. Jonescu és Filipescu örömmel üdvözölték a királyt el­határozását. Utánok Marghiloman szólalt föl. Azt hitte, hogy Románia csak akkor fog beavatkozni, ha az antant katonai helyzete kétségtelenül fölényes lesz és Románia is tel­jesen fölkészült. Mégis reméli, hogy Románia nem nagyon alkalmatlan pillanatban avatko­zik a háborúba. Majorescu a semlegesség mellett beszélt. Végül Carp Péter szólalt föl. — Románia hadat üzen Magyarország­nak és Ausztriának — mondta. — Fájdalmas cz a háború nekem. Három fiam indul a harc­térre, mégis azt kivánom egész szivemből, hogy győzzenek le bennünket. Az antanttal való szövetség szerencsétlenség az országra nézve, amelytől csak akkor szabadulhatunk meg, ha megvernek bennünket. Ujabb bolgár jelentés a románok kegyetlenkedéséről. Szófia, szeptember 26. A harmadik had­sereg törzskaránál levő haditudósító azt je­lenti, hogy minél beljebbre nyomul az ember a .megszabadított Dobrudzsában, annál na­gyobb borzalom fogja el a román hadsereg borzalmasságainak és kegyetlenségeinek lát­tára. Lépten-nyomon hallatlan gaztettek nyomait látja az ember. Egész helységeket vetettek martalékul a lángoknak, de előbb a gyújtogatok minden élelmiszert összehord­tak, s minden marhát összehajtottak, az élel­miszert és az állatokat azután Románia bel­sejébe szállították. Az embereket megölték vagy tuszul magukkal hurcolták, sokat pedig arra kényszeritettek, hogy a román hadse­regnek a zűrzavaros visszavonulásnál szol­gálatot tegyenek. Asszonyokat és leányokat, kicsinyeket és nagyokat, meggyaláztuk, az­után pedig kegyetlenül meggyilkolták. Tud­juk 57 dobricsi polgárnak a nevét, akiket ke­gyetlenül fogságba 'hurcoltak, vagy a pálya­udvaron és a kaszárnyában meggyilkoltak. Nyolcvanhárom előkelőségről, köztük a szob­ranje több volt tagjáról, a kiket miut túszo­kat hurcoltak magukkal, senki sem hullott hírt és hozzátartozóik sem kaptak értesítést. Csupán Dobricsból 322 polgárt ért hasonló sors. A Dobries környékén elkövetett kegyet­lenségek száma is igen nagy. Egyetlen hely­ségben. Nuutradin faluban 30 ember megöl­tek, hetet megsebesítettek, 91-et elhurcoltak. Cselarevo faluban 48 családot, összesen 137 embert hajtottak össze és vittek magukkal. Egy hevenyészett összeállítás szerint ezen a vidéken kilenc községből 2130 embert hur­coltak el, 42Rt öltek meg és tizet megsebe­sítetlek. Tüzetesebb vizsgáat után valószínű­leg e számok kétszeresét is meg tudjuk álla­pítani. Kasimköj községben Vdszilév Tonu nagybirtokost daijabófcru vdgdatták, kezét, hibát és a fejét tűzbe dobták és fölgyújtották házait és termését. Szilisztria és Tutrakan környékén is egész sorozatát követték el a legréitiesebb gaztetteknek, amelyek semmi­vel sincsenek a Dobricsban elkövetettek mö­gött és a román, orosz és szerb 'hordák, ame­lyek a harctéren verést kaptak, a védtelen lakosságot mindenütt kifosztják, és bántal­mazzák. 'Egyik kórházunkban! megállapi-; tották nemrégen, hogy a lőtt sebek tiz szá­zalékát dum-dum golyó okozta. A görög válság. Köln, szeptember 26. A párisi lapok el­lentmondó athéni jelentéseiből kitűnik, az az egy tény, hogy a kabinet el van tökélve, hogy az ellenségeskedések dacára ellensze­güljön a venizelista felkelőknek. Valamennyi tiszt és az egész legénység, aki a szalonikii K0RZ0-M0ZI fELEFON: 11-85. Igazgató: VASS SÁNDOR JORJÍ TELEFON: 11-85. Előisges jelentés ? Pénteken, szombaton és vasárnap Franceska Bertinivel a főszerepben: A filmgyártás legnagyobb szenzációja! jegyek előre válthatók a pénztárnál. önkéntes hadseregbe belép, a görög kormány meghagyásából hadbírósági eljárás alá kerül. Hogy a fővárosban megakadályozzák a ve­nizelista-propagandát, az athéni hatóság Krétából jövő nyolcvanhárom személynek megtiltotta, hogy Pireuszban partraszállja­nak. A drámai metropolitát, az úgynevezett szalonikii nemzetiségi bizottság megbízásá­ból, egy gőzös fedélzetén letartóztatták. Genf, szeptember 26. A Temps jelenti Athénből: Görögországban elkerülhetetlen az ujabb kabinetválság. A nehézségek elke­rülése érdekében olyan hivatalos személye­ket is meglhivnak az uj kormányba, akik nem tártoziíak a parlament kötelékéhez. Konstan­tin király nem marad-Athénben. A királyi palotát becsukták. Genf szeptember 26. A Corriere dellu Sera jelenti: Görög hatóságok niegakadályoz ták, liogy tisztek és közkatonák Szalonikiha özönljenek és ott a nemzeti forradalmi bi­zottsághoz cs attak ózzanak. Caruliába.n össze ütközés volt a zavargók és a csapatok között. •Heraiklionban az ellenség esak ellenállás után adta .meg magát. Caneában é.s Rétinno­ban táborozó forradalmi csapathoz a csend­őrség is csatlakozott. Rotterdam, szeptember 26. A Daily News jelenti Athénből: Venizelosz a nemzeti forradalmi bizottság többszöri kérésére vég­ire elhatározta, bogy Szalonikiba utazik. A .forradalmi- bizottság több vezérférfia Szalo­nikiba érkezett. Luganó, szeptember 26. Szalonikii jelen­tés szerint Athénben államcsíny történt. Hir •szerint Konstantin király és családja elhagy­ták a főváimst. Nemzeti kormány alakul, a mely nyomban megüzente a háborút a köz­ponti hatalmaknak, de a görög vezérkar köz­vetlenül a hadüzenet előtt megsemmisítette a mozgósítási terveket, miért is a kormány­nak ezidő szerint alig 50.000 'főnyi ember áll rendelkezésére. Hivatalos helyről eddig az óráig még nem érkezett jelentés. Francia lapok a békéről. Bern, szeptember 26. Hosszú hallgatás után ismét megpenditi a francia sajtó a béke kérdését. A Le Journal és a Temps egyszer­re irnak vezércikket, melyekben konstatál­ják, hogy a békevágy az egész világebi egye­nes arányban nő a háború borzalmaival és psziholológiailag minden nap alkalmas volna egy tisztességes béke megkötésére. A Temps megállapítja, hogy valószínű, hogy Németország nem is gondol arra, 'hogy a francia földből egyetlen megszállott négy­zetkilométert is megtartson és kétségtelenül hajlandó lojális kiigazításra is, ha a keleti balti német tartományok uralma alatt ma­radhatnak. De a francia nép tartozik azzal szövetségeseinek, hogy a nyugati fronton a maga testével védje annak keleti érdekeit és addig le ne tegye a fegyvert, mig az orosz inspirációkat lógalább részbén ki nem elégí­tették, 'hiszen különben a jövőben való együtt működésnek egyáltalán nem volna morális alapja. A Figaro is konstatálja, hogy a béke kérdése a levegőben lebeg. A béke nagy csa­lódást fog hozni a németeknek, akik Francia­ország teljes leigázására gondoltak, de ki fogja ábrándítani a másik oldalt is, mert Németország teljes szétmorzsolásárjöl nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom