Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-19 / 219. szám

Kedd, mé. szeptember 19. 1>MjMAGYá&O1S&ÁÖ Az orosz-román seregek után uj erőket BERLIN, szeptember 18. A nagy fő­hadiszállítás jdianlífi: Balkáni harctér. Mac­kensen vezér tábornagy hadcsoportja: A megvert oroszok és románok, akik a szö­vetséges csapatoktól üldözve három napon át visszavonultak, a Rasovo—Cobadina— Tuzla általános vonalion előre elkészített állásba újonnan odavont csapatokat vetet­tek harcba. Német zászlóaljaik a Duna men­ten Rasovotól délre már egészen az ellen­séges tüzérségig hatoltak, öt ágyút zsák­mányoltak és ellentámadásokat visszaver­tek. három napi visszavonulás vetettek harcba. Macedóniai front: Az ellenségnek a Piesta és a Vardar közti arcvonalon indított több elszigetelt támadása eredménytelen maradt. LUDENDORFF, első «szállásmester. iKözli a miniszterelnöki sajtóosztály.} BUDAPEST, szeptember 18. (Közii a miinfezteneilinülki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Az olasz offenziva kudarccal BUDAPEST, szeptember 18. (Közi a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az olasz har­madik hadsereg tegnap megújította támadá­sait a Karszt-fenslkon levő egész arcvona­lunk ellen. A szívós védők állásaikat a harc ezen negyedik napján is megtartották. Ott eÍentáLnlenS?g , ^ árkainkba behatolt! Szálon fSal V SS2aveí*» Előretörései számos ponton mar derék tüzérségünk össz­pontosított tűzhatása következtében, leg­súlyosabb veszteségei mellett összeomlot­tak A már kitűnt 87« (cillM) gyalogezred­nek a Lokvlca ellen intézett ellenséges ro­neggedfk napfa is végződött. ham visszautasításában kiváló szerepe volt. A ferasik északi szakaszán a 39-lk (deb­receni) gyalogezred osztagai olasz gráná­tosok három támadását véresen vissza­verték. A Wippaichtól egészen Plawa környé­kéig terjedőieg tart az élénk ágyútűz. A Fleimsvölgyl arcvonalon gyengébb ellenséges osztagok hiába kiséreltek meg előretöréseket a Fassanl-gerincen levő állá­saink ellen. ÍIÖFER altábornagy. a vezérkari főnök helyettese A Sommetól északra a németek javára BFRUN D6,F GL 3 CSATA­hadiszállás m^TZ !!' A "agy fÖ" ! A "émet trteÖrÖkÖS hadcS0IK)rtia: , 11 * A narcdk nyugaton és Maas területén időnkint élénk Keleten tovább tartanak. Nyugati harctér: R«pprecht baior teril!i ?V területi« reeüülvü, ejkeseieüet, harcokra v BarC 61 A ^ dé're teljesen . rma"<,"viUer8 k"zt a tőiddel ÍTB~ "" ^^ va­—v?XCSTfal:va,í,,ak fel" KVoeü hl k' csapataink ra­«ek K® "ak éS «»aattéSKésük­a tfel'ftü, délre Rcplöl eyalogezred. kai azem"b°'"^s repülürajok­"»ü^^-süare.. i 4 A tűzharcok folytak. Fleurytől keletre előretörő ellen séges osztagokat visszafordulásra kénysze­ritettünk. LUDENDORFF, első «szállásmester. (Közli a miniszteredsiö'kii sajtóosztály.) Francia miniszter fantasz­tikus békefeltéteiei. Zürich, szeptember 18. A Havas-ügy­nökség jelenti: Ma nagy ünnepély volt; a Dante Algieri-Egyesület megnyitó ülését tar­totta. Barthemx miniszter a b ékeiólt ét elek­ről a következőket mondotta: — Amíg Németország a tőlünk elragadt és általa elnyomott drága tartományokat vissza nem adja, a barbár vadsággal okozott károkat a lehetőségig jóvá nem teszi, pénz­ügyi és katonai biztosítékot nem ad, amihez a világ nyugalmának joga van, mindaddig a szövetségeseknek le kell mondani arról, hogy a békéről tárgyaljanak. A szegedi ármentesitő fél­milliós követelése az államtól i. Minthogy a Délmagyarország tisztelt olvasóközönsége melegen -érdeklődik: azon ármentesitő társulat »ténykedései ílánt, amely városunkat a Tisza árvizdleni védelmében részesiti, a tisztelt szerkesztőség fel'hivására kedves kötelességemnek tartom e közérdekű társulatot illetőleg a következőket közölni: A Szegedi Ármentesitő Társulat tiszai védvonala az algyői hid melletti vasúti töl­tésből indul ki és arrna megszakítással, hogy a Szeged város belterületével szemközt fek­vő, a tápéi vámháztól az úgynevezett alsó­tiszaparti védvonal alsó végpontjáig terjedő belsőségi védtöltés szakaszt maga a város védi és tartja fenn, egy folytonosságban a martonos—magyarkanizsai határvonalig ter­jed. Az általa védett élő "töltések hossza 38061 folyó méter, mig, a csakis a külső gá­tak elszakadása esetén funkcióba lépő sö­vényháza—sándorfalvai kereszt-töltés és a szeged— szentmilhály— röszke— paphalmi, ugynevzett alvó gátak hossza 23018 folyó métert tesz ki. A társulat jogerős ármente­sitése összesen 45201,1508—1600 holdat tesz ki, amely négy törvényhatóság: Szeged szab. kir. város, Csongrád, Torontál és Bács vármegyék határában fekszik. A társulat ere­detileg 'három külön kisebb ármentesitő tár­sulatból állott, u. m. a volt sövényháza­szegedi, a szeged—monostori és a horgos— martonosi ármentesitő társulatokból. A .'há­rom társulat egyesítéséit, amelyek védvona­lai egy folytonosságban vannak, az egy­öntetűség és fokozott biztosság érdekébői, — magasabb szempontokból, — feltétlenül szükségesnek tartottuk. Az egyezkedés a földmivdésügyi minisztérium vonatkozó ren­delkezése .alapján 1910 évi január elsején történt meg. Az egyesülés idején a három öblözet közül a sövényháza—szegedi társu­latnak 2,860.000 korona Magyar Földhitel, a szeged—martonosi öblözetnek a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Banknál 2,080.000 koro­na és a horgos—martonosinak szintén a Magyar Földhitel Intézetnél 710.000 korona tartozása állott fenn, amely nagy összegű adósságok az egyes öblözetek által a saját védvonalaik erősítésére és fejlesztésére for­dított álapbefektetési költségek folytán me­rültek fel és amely tartozások további ösz­szege évi 275,323.67 koronára rugó kama­tok és törlesztési tartozást illetőleg, az egye­sülés alkalmával megkötött szerződésben az a megállapodás jött létre, hogy minden egyes öblözet a saját banktartozása terheit az egyesítés után is pénzügyi különállással önmaga fogja viselni. Az egyesült három öblözet közül a két kisebb: a szeged—martonosi és a horgos— martonosinak érdekeltsége azzal a fő kíván­sággal ment bele a fúzióba, mikép az általa előzőleg eszközölt nagy befektetések állami likvidálása az egyezkedés után lehetőleg mi­hamarább eszközlésbe vétessék és ezen mü­velet révén az öblözetek »érdekeltsége mind­azon állami kedvezmény élvezetébe jusson, amelyek a közérdekű ármentesitő és belviz­szabályozó társulatok részére törvényhozási uton biztosítva vannak. Ezek abban állnak, hogy mindazon társulatok, amelyek belikvi­dált alapbefektetésének összege az árterüle­teiket alkotó földek kataszteri tiszta jöve­delme arányában kiszámítandó — úgyneve­zett makszimális megterhelés! határt — meg nem haladja, a belikvidá'lándó aíapbe­fülért fizet grammonként tjrcm2.ii< ®fCf'MTVB üranwA«** *iivIMX!> mg an féri Korzó-kávéház fipás, Éhssepfiss, HáPász-uíta 14. (Csempe testík llgqelnl)!

Next

/
Oldalképek
Tartalom