Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-16 / 216. szám

Szombat, 1916. szeptember 16. 16. Az angol gyarmatok beleuntak már a háborúba. Berlin, szeptember 15. Az Amsterdamban megjelenő „Allgemeen Iíandelsblad", amely a délafrikai hangulatról kitűnően van mindig informálva, arra figyelmeztet, hogy azokat a hivatalos és félhivatalos angol jelentéseket, amelyek az angol gyarmatoknak a habomhoz való viszonyáról szólnak, nagy óvatossággal kell fogadni. A lap a többekközt ezeket irja: — Idővel mindjobban kitűnik az az igazság, hogy az angol gyarmatok nincsenek osztatlanul a háború mellett. Délafrikát illetően különösen jól tudjuk ezt, ahol csak most tűnt ki egy lázadás révén, milyen Tn-Z f >aZ «"Métltoség metrikának a habomban való részvétele, miatt. De rnagában Kanadában is nagyon megoszlik a hanké t nS'r -ám611 a gyarmatban - amikén Délafnkában - két nemzet él egymás mellett s ezek közül az egyik a háború réIiL7lfníak akadályozva érzi nemzeti fejlődését. Kivétel csak iBrit.Ausztrália ahol az ímperialisztikus eszme általános é aho karnayk0;rg ***** szintén á . kamak érni az általános védkötelezettségre, hogy az ausztráliai csapattestek veszteségeit pótolhassák. ^uestek Kanadában még a brit-francia gyarmatokban sem állhat valami örvendetesen az újoncozás ügye s az angol lapok már kap! ?eídl]b T1^61' n"lyek S-rint kényszerrendszabályok fognak szükségesekké válni ,3 uioucozó-meetingek megóvhatók zuí áh niegzavarás°któl. Milyen rosz£áos„aí "a SS* ** 1 o y1' t» a rn^l yben" N ^ne ^yr^ z á go f1' -f a^ SMSrr* mondja ^pszembe a^o'S ^ ^ rendeletek hozattak f Ckben Szig0ru Miként Délafiikában 7 eIle"" francia kanadaiak párti t iT^ Párt' a nek a vezére fio^t L t ' mely' tikus, aki határozod Phennk' ÍSmert *>«nak az európai háhn a ^adaiak»'Kanadának öniíéiftp^l f1 Val6 rész^lét. lét a háborúban éS LÜggetlen részvéteértem' ámde a na í^3 assa — még saitó és a polik ament' a kormány, a íák a káborZtfjT^ beleha^01 kikapcsolták. Önkénto akara4át ^liesen SZÓ s'uosen, hanem " ! - UJOncozásróI már dolgozik.. Qvüiap- Uesztés és a terror ép mint a német \ f imperiabz™ust mUSt és az orosz cá! * franCÍa «*mrizké"t 1899-ben m! ' íSarn°kságot és mimi7i:Td ui hiszem' 4y más a flL menkai Jetnek, egémr ** m kötelem akasztja ma. , A délafrikai Volhv* közöl, amelyből teli!! , nehány adatot lói ismeri az amsterdlT« ÜágHk' milye" tkai hangulatot. TZJl"delsblad a déla délafrikai csapatok Sf? SZÓvá teszi ezek a Juliusto eS^f1' a Val —edtek. „A DSKVfíAÖYA,&OBSZAÖ érintette Délafrikát -oly súlyosan, mint a rettenetes jüliusi offenzíva. Mindenütt gyász és levertség. A háború őrülete mind jobban sujt bennünket, olyan háborúé, amelyhez semmi közünk és amelybe politikai machinációval hajszoltak bennünket." A román hadsereget átcsoportosítják. Basel, szeptember 15. A londoni Morningpóst bukaresti levelezője jelenti, hogy a legutóbbi események következtében a rámán hadsereg átcsoportosítása vált szükségessé, Bukarestben állandóan hallani az ágyudörgést. Romániában liir szerint lázadás tört ki. Budapest, szeptember 15. Szófiából jelentik A Nap-nak: Romániából nagy zavargások hire érkezik. Az ország belsejében sok helyőrség teljes lázadásban van. A katonák megtagadják tisztjeiknek az engedelmességet. Tartalékos csapatok, amelyeknek a frontra kellene indulni, fellázadtak. Bukarestben óriási a zűrzavar. A nép követeli, hogy azonnal hívják meg Carp Pétert a kormányra, mert ő az egyetlen, aki Romániát megmentheti. Az összes szocialista vezéreket letartóztatták. Bukarestben és Galacban francia és orosz tiszteket megtámadták és bántalmazták. Brailában, Gaacban és Konstansban orosz katonai pa~ságokat rendeltek ki a rend helyre. Francia katonai kritikus a bolgár túlerőről. Bern, szeptember 15. átousset, a Petit. Párisién katonai kritikusa azt a véleményét fejezi ki, hogy a dobrudzsai előrenyomulás máig a kardicsörtetós egy neme, amitől ha ujabb lnr-ek nem érkeznek, nem kell megijedni. Viszont azonban az összes szövetségeseknek tudatában kell lenniük a keleti front fokozódó fontosságúak az egész harcban és ehhez kepest keli oselekedniök is. ¡Ezt a felfogást, amely annál figyelemreméltóbb, mert Kousset eddig a dobrudzsai eseményeket hallgatással ós közömbösséggel kezelte, Bertkaut tábornok a Petit Journalban még erősebben képviseli, amikor ezt irja: Tutrakan és ¡Szilisztria elestéből még nem lehet arra következtetni, hogy a bolgárok át akarnak kelni a Dunán. Épen a bolgárok túlnyomó ereje a probléma legnehezebb része. Kételkednünk kell, hogy az oroszok és románok jelentős csapatállománnyal rendelkeznek. A meddig azonban csapataik nem elég erősek, nem gondolhatnak offenzívára, sőt vissza kell vonulniok Constanzáig. A bolgárok ellenben, akik a Dobrudzsát meg akarják tisztítani, igen ügyesen jártak el. iHa e céljukat elérték, annál nyugodtabban várhatják Sarrail offenzíváját. Hány emberből állott a 4. görög hadtest. Berlin, szeptember 15. Az esti lapok jelenek: A 4. görög hadtest Chatzopulos tábornok parancsnoksága alatt állott. Három hadosztályt foglalt magában; mindegyik haddsztályban 3 ezred van, minden ezred 800—1000 emberből áll A hadtesthez kétkét hegyiüteg tartozott, továbbá egy tüzérezred kilenc üteggel. Ismét zártütést tartott a Ház. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház pénteki ülésén folytatták gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert indítványának tárgyalását. Beöthy Pál elnök néhány perccel tizenegy óra előtt nyitotta meg az ülést. Meleg szavak kíséretében elparentáltál Telegdy József munkapárti képviselőt, aki csütörtök éjszaka meghalt, azután áttért a Ház a napirend tárgyalására. Lovászy Márton volt az első felszólaló. Ostorozza külügyi vezetésünket, amely eddig minden ellenőrzés nélkül működött, de olyan balsikerrel, hogy föltétlenül szükséges az ellenőrzés. Hősies hadseregünk sok diplomáciai baklövést jóváíett. Nagy hiba volt, hogy a román támadást nem előztük meg. Törvényellenesnek tartja, Ihogy magyar katonákat galíciai ezredeken kivül más auszriai ezredekbe is beosztanak. Elfogadja Andrássy javaslatát. Bakonyi Samu a miniszterelnökkel polemizál. Szemére veti, hogy a kormány, különösen pedig a külügyminiszter nem. volt előrelátó. ¡Erdélyiben semmi intézkedés nem történt a román betörés megakadályozására, sőt még a „Ihitszegésnek" a megbüntetésére sem, amelyet a miniszterelnök a legrövidebb időn belől kilátásba helyezett. A felelősséggel való játék, amelyet eddig űztek, ép oly veszedelmes, mint megszégyenítő. Ezzel egyszer már fel kell hagyni. Most már ¡fölösleges titkolni, — mondja Bakonyi — hogy Erdély védelmére egyáltalán semmiféle intézkedés nem történt. • Fölolvas egy levelet, amelyet egy barátjától kapott, aki augusztus 26-án két szakasz katonával, gépfegyver nélkül állott a gyimesi szorosban. A felelősséggel való frivol játéknak véget kell vetni, — mondja, — még pedig rendszerváltozással. Noha függetlenségi politikus, elfogadja Andrássy indítványát. Bakonyi Samu után Bartha Ödön szólalt fel. Beszédében támadta a külügyminisztert és két órakor engedélyt kért, hogy beszédét délután folytathassa. Az elnök megadta az engedélyt és szünetet rendelt el. Délután négy órakor Szász Károly alelnök nyitotta meg az ülést. Bartha folytatta fejtegetéseit. Az önálló nemzeti hadsereg megvalósítását a legfőbb nemzeti érdekek követelményének mondja. A miniszterelnök azzal magyarázza az osztrák hangulatot, hogy nem adhattunk Ausztriának annyi gabonát, mint amennyit magunk is szerettünk volna. Nincs okuk emiatt valamit is a szemünkre vetni, mert nálunk olyan emberek is ettek kukoricakenyeret, akik azt sem tudták azelőtt, hogy kukoricából lehet kenyeret sütni. Andrássy és -Apponyi indítványát elfogadja. Az elnök ezután .közölte, hogy több ellenzéki képviselő bejelentette, hogy felszólalásukban olyan kérdéseket akarnak érinteni, amelyek kívánatossá teszik a nyilvánosság kizárását, ezért elrendeli a zárt ülést. A zárt ülés este S óráig tartott. Azután az elnök újból megnyitotta az ülést, megállapították a keddi ülés napirendjét, mert addig szünetel a Ház. Kedden folytatni fogják Andrássy és Apponyi indítványának a tárgyalását. Az ülés negyedkilenckor ért végef. I .