Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-12 / 187. szám

SZEGED, 191. AUGUSZTUS 12. Mivel indokolja a gázgyár az áremelést (Saját itudósítónktól.) A Délmagyaror­szág pénteki számában részletesen beszá­moltunk arról, hogy a gázgyár, — miután az áprilisi közgyűlés a gázárak /felemelése iránti kérelmét elutasította — a belügymi­niszterhez fordult és a háboru esetén ér­vényben levő kivételes intézkedésekről szóló 1912. évi LXIII. törvénycikkre való hivat­kozással a gázárak felemelésének megenge­dését kérelmezte. Lapunk pénteki számában közöltük a miniszterhez intézett kérelemnek azt a részét, amelyben a várossal kötött szerződés egyes pontjai alól való feloldást vagy a gázáraknak miniszteri rendelettel való felemelését kéri a gázgyár, alább a ké­relem indokolását közöljük: — A .szegedi légszeszgyár és villam­telep társaságunk tulajdonát képezi, A Sze­ged szab. kir. várossal kötött légszesz- és villamvilágitási szerződésünk 17. szakasza értelmében tartozunk a légszesz- és villáin termelésére mindig legalább két hónapra való gyártási anyagot raktáron tartani és a 18. szakasz értelmében a légszeszt és vil­lamosságot ugy a nyilvános-, mint a magán­használatra folytonosán éjjel és nappal ugy világítási-, mint erőátviteli célokra termeim és kiszolgáltatni, i A légszesz ára a város részére előnyös átalányárban, a világításra magánfogyasz­tók részére köbméterenkiint 24 fillér minus 3% = 23.28 fillérben-, a (Sütési és ipari cé­lokra pedig 17 fillérben, a villamos áram vi­lágítási célokra 6 fillérben, magánosok ré­szére 8 fillérben, az erőátviteli célokra a vá­ros rrészére 4 fillérben és a magánosok ré­szére 5 fillérben van meghatározva hekto­watt óránként. Az ezen árak alapján elért összes bruttó bevételeinkből — minden te­kintet nélkül az erősen megnövekedett gyár­tási és üzleti kiadásaitikra — a városnak szerződésszerűen 5 %-os részesedést kell nyújtanunk. 1 A szerződés 40. szakasza értelmében, ília az üzemet bármely okból abbanhagynók, a város jogosított az egész üzemet birtok­ba venni és a mi kárunkra tovább folytatni. Azonban köztudomású, Ihogy a mai ne­héz szállítási és termelési viszonyok mellett a iégszesz gyártására szükséges szén ára felette nagy mérvben emelkedett, hozzá­számítva a szén minőségének rosszabbodá­sát, ugy hogy most sokkal nagyobb szén­mennyiségre van szükségünk, hogy a régi légszesz-mennyiséget termelhessük, noha a megrendelt szénmennyiségnek is csak kis hányadát tudjuk megkapni, a rosszabb szén miatt pedig a gázgyártás melléktermékeinek egy lényeges részét elveszítjük. Mig a há­ború kitörése előtt a nevezett szegedi gáz­gyárunkba fektetett tőkéink alig 3—4—5%-ot jövedelmeztek, a háboru kitörése óta azon­ban a szén és egyéb üzemanyagok horribi­lis drágulása miatt keletkezett üzemköltség­többleten kivül ottani munkásaink bérét és tisztviselőink fizetését is a bennünket kény­szerítő körülmények behatása alatt ismetel­ten és oly mérvben emeltük, Ihogy csak ezen utóbbi személyi kiadások azóta immár évi 60,213 koronával többet tesznek ki. minél­fogva joggal mondhatjuk, hogy a mostam viszonyok mellett, mert terményeinket a szerződés béklyói miatt korlátlan mennyi­ségben ugyanazon áron vagyunk kénytele­nek; kiszolgáltatni, veszteségünk majdnem elviselhetetlenné válik. Miután a házi tüzelő anyag köztudomás szerint az egész országban horribilis módon megdrágult, a közönség mindinkább rá­szokik a légszesznek főzési és fűtési célokra való igénybevételére, ami veszteségünket nfóg növeli. DÉLMAIG Y AFRORSZ ÁG Tekintve, hogy a Németországban, Ausztriában 'és Magyarországon termelt, még a légszesz gyártására kevésbé alkalmas kőszén is a hadviselés és más: állami célra annyira igénybe van véve, hogy az ugyan szintén közcélokat szolgáló légszeszgyárak az előre megrendelt szénmennyiségnek alig 50—60%-át tudják csak megkapni és. ezek­nek szállítása is a gyakori vonalzárlatok miatt immár leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik: ennélfogva vagy arra kell gondol­nunk, hogy az ezidőszerint részben kínál­kozó, de a nagy távolságnál fogva szinte megfizethetetlen külföldi szénbányákhoz for­duljunk, ha ugyanis a légszeszárakat mér­sékelten felemelnünk szabad lesz. vagy pe­dig, ha ebbeli kérésünknek helye nem adat­nék, ugyt mihamarabb,szegedi légszeszgyá­runk üzemének korlátozására kell gondol­nunk. i Miután Németországban Berlintől kezd­ve majdnem az összes német légszeszgyá­rak, szintúgy Ausztriában és Magyarorszá­gon is a legtöbb gázgyár a légszesz árát köbméterenkint részben 6 fillérig is terjedő­íeg felemelte, mi is megkíséreltük Szeged városával méltányos egyezségre jutni és legalább a magánfogyasztásra szánt, külö­nösen fűtési célokra szolgáló légszesz árát köbméterenkint mérsékelten felemelni, mivel a szegedi normális gázárak amúgy is elég alacsonyak. Ebbeli kérésünk méltányossá­gát igazolta azon körülmény, hogy a hábo­Rrassó, augusztus 11. Avatatlan helyről eredő kombinációkkal szemben egy nagyon előkelő rdmániai diplomata környezetéből, ahol a romániai helyzetet illetőleg feltétlen biztonsággal tájékozva vannak, a következő­ket közölték: — .Románia beavatkozásának kérdése egyáltalában nem időszerű, eltekintve attól, iiogy a jövőben sem; valószínű. Egészen rendkiviili eseményeknek kell a harctéren lejátszódniuk, hogy erre sor kerüljön. Ezzel szemben ki vitathatná el annak szükségét, hogy Románia állandóan készenlétben je­gyen? Hiszen a helyzete ,— harcoló nemze­tek által van körülvéve — legfeljebb annyi­ban különbözik a szerencsétlen Görögor­szágétól, hogy katonailag erősebb annál Ám épen ez az erőssége garantálja, hogy nem fog annak sorsára jutni és valamelyik hadviselő fél vazallusává válni. Hogy melyik hadviselő csoport fenyegeti Románia felség­jógáit és nemzeti szuverenitását, az nyil­vánvaló. — Ami Románia jelenlegi vezető té­nyezőit illeti, ezekről csak ennyit: Ferdinánd király és Bratianu miniszterelnök között minden kérdésben a legteljesebb harmónia áll fenn. Ugy a király, mint a miniszterelnök bizonyos hagyományos uton halad. A király nagy elődje és nagybátyja, Károly király politikájával egyszériien smkitani és azzal ellenkező útra térni soha sem fog. Bratianu miniszterelnök apjától, a nagy Bratiamitól örökölte a politikai hitvallását. Az apját a világtörténelemben páratlan csalafintasággal szedték rá az oroszok, de az elődje, Titu Major escu, az illusztris román államfér Hu is mindig a központi hatalmakkal való egyiittr haladás hive volt. Nagy hiba volna azon gya­núba fogni Románia ezen két kiváló és leg­hatalmasabb emberét, hogy a nekik olyan szent konvencionális politikát, amelynek követését a józanság és Románia leginten­3 ­ni alatt immár két álló esztendeig igazán önzetlenül tekintélyes veszteséggel szolgál­tuk Szeged város lakóinak érdekét és taka­réktüzhelyek, valamint gázkályhák beszer­zése és bérbeadásával lehetővé tettük, hogy a lakosság a horribilis tüzelőanyag-drágaság ellen a legalább 30—40%-kal olcsóbb lég­szeszfiitéssel védekezhessék. Árfelemelési kérésünk teljesítése esetén Szeged városa is azon közvetlen előny részesévé vált volna, hogy az igy némileg felemelt bruttó gáz­bevételeink után a neki járó 5% fejében na­gyobb összegű bevételhez jutott volna. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Balogh Károly pénzügyi tanácsos­hoz az iránt, hogy mi módon fogja a ható­ság a gázgyárnak a miniszter által kiadott kérelmét elintézni. Balogh tanácsos a követ­kező felvilágosítással szolgált: — Törvényhatósági bizottsági tagokhói ínég ebben a hónapban bizottságot fogok összehívni. Ez a bizottság mindenekelőtt meg fogja állapítani, milyen adatokra van szüksége, hogy a légszeszgyár kérelme fö­lött véleményt mondhasson. A bizottság a szükséges adatokat bekéri a gyártól, aztán véleményét a tanács elé terjeszti. A tanács a bizottság véleménye alapján a szeptem­beri közgyűlés elé ujabb javaslatot terjeszt. zivebb érdekei is követelik, csak ugy cser­ben hagyják. Predeál, augusztus 11. Burdujeniből je­lentik a bukaresti lapoknak: l A bukovinai hegyekben ismét megkez­dődtek a harcok. A mindkét oldalról tom­boló rettenetes tüzértiiz dörgése idáig hal­latszik. Az osztrák-magyar csapatok megint megragadták az offenzívát és megkezdték az előnyomulást. A Bukovina különböző vá­rosaiban levő orosz csapatok parancsot kap­tak, hogy siessenek a harcoló orosz csapa­tok segítségére. Bukarest, augusztus 11. A legutóbbi mi­nisztertanácson a román kormány beható tár­gyalás alá vette a semlegességi nyilatkozat kérdését. A kormány — elterjedt hirek sze­rint — egyelőre húzódik ilyen nyilatkozat megtételétől. A minisztertanács felfogású szerint Romániának tovább is meg kell ma­radnia mai várakozó álláspontján. Húrom hústalan nap Romániában Berlin, augusztus 11. A Morgenpost je­lenti Münchenből: Egy Romániából vissza­tért müncheni kereskedő arról a nagy drága­ságról hozott ihirt, amely most Romániában uralkodik. A kormány három hústalan na­pot rendelt el. Petróleumban nagy a hiány, ami Romániára nézve különösen jellemző. A rövidáru- és luxuscikkek teljesen elfogytak. Egy autókerék 1200 leibe kerül. Egyes cik­kek négyszer olyan drágák, mint Németor­szágban. A mozgóképszínházak hihetetlen dolgokat müveinek a szövetségesek hőstettei­nek és a németek kegyetlenkedéseinek bemu­tatásában. Mindezek ellenére a sok izgatás nem tette rá azt a hatást, mintha Románia el volna határozva arra, liogy a középponti hatalmak és Bulgária ellen fordul. A varieté­színházakban orosz ügynökök által megfize­tett művészek gúnydalokat énekelnek Né­metországra, A román helyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom