Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-09 / 184. szám

6 Közös konyha. Részint a Felebaráti Szeretet Szövet­ség, részint egyik derék újságíró kartársunk kezdeményezése révén a közös konyha in­tézményének létesítése végleges döntés elé került Szegeden is. A Felebaráti Szövetség — ugy látszik — döntött már, a közös ét­kezés rendszerét megvalósítja. Sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az egye­sületnek erről a vállalkozásáról véleményt mondhassunk. Nem ismerjük a terv részle­teit, nem tudjuk pontosan, kinek, mit és •mennyiért akarnak nyújtani. Mindabból, ami az egyesület tervéről végleges elhatá­rozásként került eddig nyilvánosságra, any­•nyit tudunk, hogy a nagyobb fizetésű tiszt­viselők és családtagjaik számára kivánják megrsinálni a „kultur-konyhát". Ez a meg­határozás se elég konkrét. iNagyon niehéz egy vidéki városban eldönteni, hogy a tiszt­viselők közül ki a nagyobb. Hiszen más-más életkörülmények között ugyanannak a fize­tésnek is imás-más értéke van. Zsinórmérté­kül tehát csak egy szolgálhat: az ételek minősége, mennyisége és az ezekkel arányos ár. Ha a részvétel föltételéül az áron kívül mást is, vagy csak inast állapitana meg az egyesület, akkor — akármennyire is örven­detes lenne vállalkozásának sikere — a kul­tur-konyha tiszteletre méltó úrnők és urak teljesen magánjellegű társulása lenne azért, hogy életük gondjain az egyesülés előnyei­vel segítsenek. Számítás dolga, hogy az ilyen társulásokat mennyire teszi lehetővé az egyre érezhetőbb áruhiány, számítás dolga, hogy elvesznek-e valamit azokból a gondokból, amelyekkel ma bizonv még a „nagyobb" tisztviselők is küzdenek. Meg­győződésünk, hogy energiával, hozzáértés­sel és szorgalommal az éhet. a munka és a hivatás minden utjjání !sotó inéhélzség hánt­ható el. Lehet, hogy mindakét közös konyha szerencsés és jólmüködő intézménnyé növi ki magát. De ne feledkezzenek meg azok, akik ezeket az intézményeket (megszerve­zik, azokról a nehézségekről, amelyeket le kell küzdeniük. Ha egyik-másik háztartás­ban nincs *egy-egy napra cukor, vagy liszt, valahogy még elviselhető. Ki is segit esetleg a rokon, talán Inkább a jó szomszéd, vagy barát. De mi történik, ha az a közös konyha akad meg egy napra, amelyből — mondjuk — 90 család étkezik? Gondoltak-e arra, hogy a szegedi költségvetések szerint a kö­zös konyhából való étkezés ' pénzügyileg majdnem fényűzéssé finomul az olvan csa­lád számára, amelynek otthoni életét két­három gyerek aranyozza be és egy cseléd keseriti m'eg? Ezek az aggályok — aminők­ből még bőven akad — nem azt jelentik természetesen, hogy most már temessük el az egész mozgalmat. Ellenkezőleg, impul­zust akarnak adni ahoz, hogy átgondolva a terv minden részletét, a közös konvha ugy valósulhasson meg, hogy áldásait -— ha nyújtani tudja — minél szélesebb rétegek élvezhessék. Ép azért szívesen látjuk a két párhuzamos mozgalmat és a társadalom érdekében Valónak tartanok, hogy a Fele­baráti Szeretet Szövetség intézménye is mindenkinek hozzáiférlhetjö legyen, aki a megállapitott dijat lefizeti. Bizonyára nagyabb érdekeltségek kisé­rik figyelemmel a városi közös konvha meg­alakítását. A főszámvevő ugy tervezi, hogv 200 jelentkezővel megkezdi az intézmény működését. A főszámvevő erős kezii és ezen a téren immár tapasztalt ember is. Bizalmat előlegezhetünk tehát annak, amit mond és amit tesz. Ha 200 jelentkező esetén meg­találja számítását, a város részéről rendben van a dolog. De vigyázni kell, sok ok játsz­hat közre abban, hogy a 200 jelentkező a harmadik hónapban 120-ra olvadjon le. Mi történik akkor? Ha a város csak 200 kosz­tQSsal jön ki, 120 mellett vagy vállalja a rá­fizetést, vagy szélnek ereszti a még meg­BÉLM A 0 Y A.RORiSZ A (1 maradt 120 abonenst. Százhúsz embert ,nem kosztoltathat a -város, amelynek az egész polgársággal szemben vannak kötelességei, viszont ha megszűnik a közös konyha, nem kerülhetnek-e a réginél lényegesen rosszabb helyzetbe azok, akik eddig vendéglőben ét­keztek? Ha jól és alaposan átgondolja az em­ber a dolgokat, ugy látja, hogy a .. közös konyha létesítésénél az erős és ügyes meg­szervezésnek legalább is olyan jelentősége van, mint a reális költségvetésnek. Ha sike­rül jól megcsinálni, rövidesen száz és száz családnak lehet áldására. Ha csak megcsi­náljuk és két-három hónap mulva felbomlik, amellett a hagy elégedetlenség mellett, a mefy a sikertelenség nyomán támadni fog, ok nélkül, lehet ártalmára a bizalomnak, a melyre a hatóságnak — hogy sikeres mun­kálkodást fejthessen ki — a polgárság ré­széről szüksége van. ,SBSSUSeaEEa*EES»S&SaEKEBSBBHeSHBaS«6fflS»8SBaaHK»«iSW* Románia magatartása az orosz sajté megvilágítá­sában. — A „Ruszkoje Slovo" Romániának Oroszország elleni beavatkozásáról beszél. — Predeál, augusztus 7. A Ruskoje Slovo bukaresti tudósítója jelenti: Az utolsó na­pokban a helyzet Romániában a négyes szövetségre nézve ismét kedvezőbb volt, mi után uz olröfcz diplomácia egy ügyes sakk­húzással ismét felkeltette a román nép há­borús hangulatát, ugy, hogy most már csak a beavatkozás, vagy be nem avatkozásról van szó. Hogy ha az oroszoknak nem sike­rülne Romániát megnyerniük, ugy ennek tó­oka az, hogy a sajtó munkássága folytán nagyon megerősödött az utóbbi időben a Bulgáriától való félelem. A túlzott optimizmustól szóval óvakod­ni kell. Románia tovább folytatja kereske­delmi üzleteit a központi hatalmaikkal és a némét pénzügyi körök tovább dolgoznak a román termés megvásárlásán. A román kormány jövendő feladatai tekintetében még teljesen határozatlan. 'Á központi hatalmak arról igyekeznek meg­győzni Rámániát, hogy beavatkozása ka­tasztrófát jelent számára. Nemcsak a törö­kök és az osztrák-magyarok, de a németek is készen állanak. Hogy ha a román kor­mány arról győződne meg, hogy a központi hatalmak képesek nagyobb haderőt Romá­nia ellen küldeni, ugy az aratás után is to­vább fog várakozni. Az sem biztos, hogy nem megy-d Römánia Oroszoiszág ellen. Erdélyben és Magyarországon három és fél­millió, Besszarábiában csak kilencezer rö­•mán él. Ha Románia nem kapja meg a há­rom' és félmilliót, a kilencezer után fog néz­ni. (Romániában ugy tudják, Oiogy Bessz­arábiában kétmillió román él. A szerk.) ' A Bratianu-kabinet válságos helyzete. Bukarest, augusztus 7V Az Eclair des Bulcans jelenti: Biztos forrájsból szerzett értesülés szerint a Bratianu-kabinet állása még mindig nem érősödött meg és nem le­hetetlen, hogy a legközelebbi napákban je­lentékeny váltözús fog bekövetkezni. Mikor Szeged, 1916. augusztus 12. a király Bukarestbe érkezett, a kormány tagjai, a pénzügyminiszter kivételével, ösz­szegyültek Bratianu miniszterelnöknél, hogy a szükségesnek látott változtatásokat meg­állapítsák. A kabinet egy része, a kormány állásának megerősitése érdekében szüksé­gesnek tartja, hogy a miniszterelnök fivére, Bratianu Vintila is 'belépjen a kabinetbe. Ez egyet jelentene azzal, hogy a kormány" kebelét, en az antantbarát áramlat megerő­södött, amit a mástmit helyzetre való tekin­tettel többen a miniszterek érdékében álló­nak tekintenek. Iliescu tábornok szerepe még. nincs végleg megállapítva, de kétségtelen, hogy az oroszbarátoknak messzemenő ter­veik vannak a hadsereg élére kiszemelt tá­bornokkal. Ezekkel a törekvésekkel szemben rend­kívül nagy jelentősége van annak a körül­ménynek, liogy Ferdinánd király nem teszi magáévá azokat a szempontokat, amelyek a kormány kebelében ilyen változásokat ki­vánó tényezőket irányítják és különösen az magyarázza meg azt, hogy politikai körök­ben mindenütt kormányválságról beszélnek a beavatottak. Az. antant-hatalmak mindent elkövetnek, hogy a román kormányra minta erősebb nyomást fejtsenek ki, a Balkánon fennálló helyzet azonban a király bölcs elő­relátását igazolja. Nem tévesztik el illetékes bukaresti körökben sem szem elől, hogy a központi hatalmak milyen biztonsággal jár­nak el a most folyó hadműveletek során is és Románia elhatárdzását ez nem csekély mértékben befolyásolja. A törökök ujabb sikerei Perzsiában. Konstantinápoly, augusztus 8. A török csapatok Kermansahon tul előnyomulva, megszállották Sahnát és több más helységet a Hamadan felé vezető uton. (M. T. I.) Nagyszabású hadmüveletek a Szuez-csatornánál. Bem, augusztus 8. A .londoni lapok ter­jedelmes cikkekben foglalkoznak a szuezi harcokkal, amelyeknek hirtelen megindulása érthető izgalomba ejtette áz angol közvéle­ményt. Egyértelmiileg megállapítják az an­gol haditudósítók és a katonai szakértők, hogy a törökök rendkívül ügyességgel tud­ták leplezni Katia felé való elö nyomulásu­kat, de az angol jelentések homlokegyenest •ellentmondanak egymásnak a támadó török hadsereg nagysága tekintetében. Abban ismét megegyeznek a tudósítá­sok, hogy a törökök előrenyomulása várat­lan volt és meglepte az angol hadsereg pa­rancsnokát. A Times szerint nagyszabású hadműveletek kezdődtek a Szuez mentén, más haditudósítók csupán előőrsök össze­ütközéséről adnak hírt. A Times jelenti, hogy a törökök nagy haderőkkel támadták meg az angol állásokat és messzehordó ágyúik támogatták a gyalogság rohamait. Egyes jelentésekben arról is szó van, hogy nemcsak német tisztek, hanem német csapattestek is harcolnak a török séregben. Általános az a vélemény, hogy megkezdő­dött a törökök nagy offenzívája a szuezi csatorna ellen, amelyet már többször beje­lentettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom